hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Feloszlatásra várva
Vér és becsület az AB előtti

2005. 09. 06.
Nem született ítélet a Vér és Becsület Kulturális Egyesület elnevezés? szélsőjobboldali szervezet feloszlatásának ügyében, mivel a táblabíróság alkotmányjogi kérdések tisztázását látta szükségesnek. Az ügy ismét rávilágít "abszolútnak" titulált alapjogaink gyenge pontjaira. 



Domokos Endre János. Ha kell, újjá alakulnak Fotó: Somorjai L.

Első fokon tavaly decemberben a Fővárosi Bíróság oszlatta fel a "neonáci" egyesületet mondván, hogy az az egyesületi törvénybe, az alkotmányba és több nemzetközi jogi dokumentumba ütköző fasiszta nézeteket vall, és "rendezvényein nem tartják tiszteletben a mindenkit megillető emberi jogokat, valamint mások méltóságát sértő kijelentések hangzanak el". A Vér és Becsület fellebbezett, és egyelőre úgy tűnhet, jól tette, mert a Fővárosi Ítélőtábla elodázta a döntést, melyet a Legfelsőbb Bíróság (LB) vagy az Alkotmánybíróság (AB) elnökének válasza függvényében hoz majd meg a közeli jövőben. Betiltásuk esetére Domokos Endre Jánosnak, a Vér és Becsület vezetőjének kész terve van, melyet a tárgyalás után a sajtó munkatársaival is megosztott. Ennek értelmében három hónapon belül megalakítanák a szervezet "kettő pont nullás" változatát, melynek feloszlatása "úgyis újabb három évet venne igénybe". Domokos szerint ügyük a demokratikus alapjogok elleni állami szint? fellépést példázza. És így van ezzel ügyvédje, Dobozy Csaba is, aki azon az állásponton van, hogy a különféle meggyőződéseket nem lehet erőszakkal megszüntetni. Sőt a hatalom kifejezetten üdvözölhetné a hasonló eszmeiség? fiatalokat összefogó szerveződéseket – így a jogi képviselő –, melyek még a nyomozó hatóságok munkáját is megkönnyítik. Az ügyvéd a konkrét jogsérelmet hiányolja, amelyre hivatkozva megszüntethető lenne az egyesület, hiszen – mint mondja – önmagában az, hogy militáns egy szervezet, nem ok a feloszlatásra. Lizák Tibor, a tábla tanácselnöke ebben az ügyben a LB elnökéhez intéz levelet, melyben azt tudakolja, vajon szándékában áll-e a fenti kérdéseket az AB-nak is feltenni. Hasonló eljárás utoljára a Szivárvány Egyesület elnevezésű, a homoszexuálisok jogait védő szervezet bejegyzése tárgyában fordult elő. 

"Ha kimutatható egy szervezet fasiszta jellege, akkor a párizsi békeszerződés értelmében ezeket Magyarországon fel kell oszlatni, vagyis nem kaphatnak a működésükhöz engedélyt" – fejtette ki lapunknak Szabó András nyugalmazott alkotmánybíró. Meggyőződése szerint a Vér és Becsület ügyében az egyesülési joggal való visszaélés esetével állunk szemben. A gyűlöletbeszéd-vita kapcsán azonban az AB olyan abszolút joggá minősítette a szólásszabadságot, amely nemhogy konkurál az emberi méltóság ugyancsak alkotmányos jogával, hanem fölé is kerekedik. Éppen ebből fakadóan jelenleg szinte alig, vagy egyáltalán nem korlátozhatók a politikai típusú szabadságjogok hazánkban. Szabó András biztos abban, hogy amíg nem születik egy törvény, amely a gyűlöletre uszító beszédeket
a személyiségi jogok ellen elkövetett bűncselekmények közé plántálja át, addig folyamatosan lesznek ilyen perek hazánkban. Az AB gyakorlatában volt már rá példa – a halálbüntetés és az abortusz kérdésében –, hogy a testület erősorrendet állított fel alapjogok között, 1992-ben pedig a véleményszabadságról mondta azt, hogy a kommunikációs jogok alapjaként az emberi méltóságon kívül minden más jog fölé emelkedik egy esetleges konfliktusban. "Bírósági bizonyítás kérdése annak tisztázása, hogy egy szervezet fasiszta-e, vagy sem, hiszen nyilván az alapszabályukból nem fog kiderülni." – állította a Heteknek Halmai Gábor alkotmányjogász, hozzátéve, hogy a vizsgált csoport akkor is jogellenesnek minősülhet, ha soha senkinek egy pofont se adtak, és nem "zsidóztak vagy cigányoztak", "csupán" fasiszta célokat követnek. Értesülései szerint az unió 2001 óta nem tud elfogadni egy, a témába vágó kerethatározatot, mivel valamelyik tagállam rendre talál kivetnivalót a szövegezésben. Legutóbb, egy hónapja éppen az olaszok dobták vissza a tervezetet. 

A Vér és Becsület Kulturális Egyesület vezetőjének visszatérő és fő kérdése, hogy ha a drogosok és a melegek társadalmi szervezetei zavartalanul működhetnek, akkor mi a probléma az ő ténykedésükkel. Halmai és Szabó szerint is az, hogy bármennyire is aggályos a melegek önmutogatása, mégsem sért olyan alkotmányos jogokat, mint a karlendítő újfasiszták, akik szövegükkel és fellépésükkel embereket fenyegetnek létükben és méltóságukban.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!