hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Elszabotált nyilvánosság?
Alkotmánybíróságon végzi az ügynöktörvény

2005. 06. 21.
Mádl Ferenc szerint alkotmányellenesek a május 30-án elfogadott úgynevezett ügynöktörvény egyes rendelkezései, ezért a tervezetet véleményezésre megküldte az Alkotmánybírósághoz. Varga László nyilvánosságpárti történész szerint már a parlamenti viták során látszott, hogy az MSZP és a Fidesz is egyaránt arra játszik, hogy működőképes törvény helyett egymás nyakába varrják az előre sejtett kudarcot. 

"Ez a bejelentés a legfontosabb hír a köztársaság kikiáltása óta az 1944 és 1990 közti múlt megismerhetőségének esélyeiről. Bátor és merész döntés" – így foglalható össze több nyilvánosságpárti történész és kutató véleménye a tavaly decemberi, Gyurcsány Ferenc és Hiller István nevéhez köthető, ügynökkérdésben tett bejelentés kapcsán. A kormányfő és a szocialista pártelnök arra tettek ígéretet, hogy kezdeményezik: az állampolgárok korlátozás nélkül megismerhessék és a nyilvánosság elé tárhassák azokat az 1944. december 21. és 1990. február 14. között keletkezett állambiztonsági iratokat, melyeket most az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kezel.

A parlament hosszas vajúdás után májusban elfogadott egy, amúgy vitatott minőség? törvényt, de a szocialisták által a jogszabály működéséhez elengedhetetlennek tartott alkotmánymódosítást nem szavazták meg kellő számban a képviselők. Az MSZP a Fidesz képviselőit tette felelőssé, míg az ellenzéki párt álláspontja szerint olyan módosítást nyújtott be a kormány, amelynek ellenzéki leszavazása várható volt. Végül a szocialisták maguk kérték, hogy Mádl Ferenc a jogszabály aláírása előtt kérjen normakontrollt. 

A köztársasági elnök a héten megküldte véleményezésre az Alkotmánybíróságnak az említett törvényt, mivel álláspontja szerint a törvény több szabálya is ellentétes az Alkotmánnyal. Szerinte az új törvény által bevezetni kívánt módosítás révén megszűnne az elmúlt rendszer biztonsági szolgálatainál feladatot ellátó, operatív állományban lévő személyek (az ügynökök), a hálózati személyek és a hivatásos alkalmazottak személyére és működésére vonatkozó adatok titkossága. Ezeket az adatokat a jövőben bárki korlátozás nélkül megismerhetné. A köztársasági elnök az Alkotmánybíróság korábbi határozatai, valamint a Medgyessy Péter által életre hívott úgynevezett Sólyom-bizottság 2003-as jelentése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a módosítás alkotmányellenes. A törvény ugyanis megfelelő alkotmányos indok nélkül, következésképp szükségtelenül korlátozza az érintett személyek személyes adatainak védelmét. Mivel a megfigyeltek a hatályos törvény alapján is megismerhetik a velük kapcsolatba hozható operatív kapcsolatról, hálózati személyről, hivatásos alkalmazottról az azonosításukhoz szükséges adatokat, az információs önrendelkezési jog érvényesítéséhez (és az "információs kárpótláshoz") nincs szükség ezeknek a személyes adatoknak a teljes nyilvánosságra hozatalára. 

A köztársasági elnök ugyanakkor azt a kérdést is felvetette, vajon alkotmányosan elfogadható-e a hivatásos alkalmazottaknak, tehát a beszervezőknek és tartótiszteknek, illetve a hálózati személyeknek, tehát a beszervezett ügynököknek egységes kezelése adataik nyilvánosságra hozatalát illetően. 

A köztársasági elnök alkotmányosan kifogásolhatónak tartotta azt is, hogy a törvény nem biztosít a nyilvánosságra hozatallal érintett személyek számára megelőző, hatékony és érdemi jogorvoslatot. 

Varga László történészt nem érte meglepetésként, hogy az ígéretek ellenére a mai napig nincs ügynöktörvény, mert számára már a parlamenti viták során is érezhető volt, hogy a két párt arra játszik, hogyan varrja a másik nyakába a mindkettő által előre "sejtett" kudarcot. Az, hogy az MSZP felszólította Mádl Ferenc köztársasági elnököt a törvénytervezet felülvizsgálatára, több mint árulkodó – tette hozzá. 

Szerinte a fő probléma továbbra is az, hogy a szolgálatok kezében van annak a kérdésnek az eldöntése: mely ügynökök/érintettek neve kerülhet nyilvánosságra, és kik azok, akik érintettségük ellenére megússzák a nyilvánosságot. Varga szerint a történészszakma készül a birtokában lévő adatok nyilvánosságra hozatalára, mert hisz abban az – egyébként az Alkotmánybíróság által is deklarált – elvben, mely szerint a tudomány szent és sérthetetlen.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!