Gyurcsány Ferenc és II. János Pál pápa. "Nem látogatás – tárgyalás" Fotó: Reuters
Angelo Sodano bíboros, a Vatikán "miniszterelnöke" hetente több alkalommal is tárgyal a különböző országokból pápai audenciára érkező, magas pozícióban lévő vendégekkel, mint ahogy múlt szombaton
a magyar miniszterelnökkel. Gyurcsány Ferenc parlamenti beszámolója szerint udvarias, mértéktartó, keresztényekhez illő hangnemben történt mindez, míg ellenzéki vádak szerint "botrányosan", "modortalanul", "a vatikáni protokoll durva megsértésével", illetve Harrach Péter fideszes képviselőt a sajtóból idézve "megdöbbentő arcátlansággal". Sokan tartják vakmerőségnek azt is, hogy a kormányfő nem csókolta meg II. János Pál pápa gyűrűjét. Az ellenzék mély felháborodásának fő oka, hogy látogatása során a miniszterelnök szóba hozta és kifogásolni merte a népszavazási és egyház-finanszírozási kérdésekben megmutatkozó katolikus aktivitást – ez utóbbi esetben azt, hogy kiskorú diákok is részt vettek a múlt hét elején, az Oktatási Minisztérium elé szervezett demonstráción. A miniszterelnök néhány héttel korábban, lapunknak adott interjújában már utalt arra, hogy "aggódva figyeli", amint egyes felekezetek a szószékről befolyásolják híveiket egyértelműen politikai-hatalmi jelleg? témákban, és "ez a magatartás arra kell, hogy késztesse a magyar baloldalt, hogy végiggondolja az egyházakhoz fűződő viszonyát".
(Kijutni a csapdából. Hetek, 2004. december 3.) Gyurcsány Ferenc, aki a megválasztása előtti MSZP-kongresszuson még egyszerűen csak "pápai gyerek"-nek aposztrofálta magát, a Tisztelt Ház előtt most úgy érvelt, nem hitéleti, hanem közéleti kérdésben nyilvánult meg vatikáni látogatása során.
"Nem zarándoklatra mentem Őszentségéhez, és nem gondolom, hogy a magyar kormány feje nem fejtheti ki álláspontját tisztességesen, mértékadóan" – válaszolt Semjén Zsolt vádjaira Gyurcsány, majd így folytatta: "Ha Ön úgy gondolja, hogy az egyház dolgairól nem lehet véleménye a magyar társadalmi közösségnek, benne a magyar közélet szereplőinek, akkor nyilván úgy gondolja, hogy az egyház társadalmon kívüli. Én nem így gondolom. Azt gondolom, hogy az Egyház a társadalom része", tehát kölcsönösen megfogalmazhatnak egymásról a társadalomra, a közéletre vonatkozó véleményt.
Semjén Zsolt válaszának tartalmi része gyökeresen eltér az egy évtizeddel ezelőtt még "halálos bűnnek" kikiáltott egyházi politizálás rémétől, és új értelmezést kapott az egyházi autonómia határának, illetve a vallásszabadságának a kérdése is: "A vallásszabadságból az következik, hogy semmi köze ahhoz, hogy a katolikus egyház, a református egyház vagy bármelyik egyház milyen kérdést tekint politikai kérdésnek és milyet nem, milyen kérdésben kíván megnyilvánulni és milyenben nem – érvelt Semjén a parlamenti szócsata során, majd hozzátette: azt hiszem, miniszterelnök úr, jobban tenné, hogyha elgondolkodna azon, hogy a következő látogatásán ne ilyen diplomáciai modortalanságot kövessen el, hanem inkább Canossa-járásnak vegye."
A felfokozott érdeklődés hatására a budapesti Apostoli Nunciatúra lapzártánkkor kiadott hivatalos közleményében újabb részleteket közölt a látogatásáról, amiből többek között kiderül: a miniszterelnök kifejezte nagyrabecsülését a katolikus és más egyházak szerepvállalásában "abban a szolgálatban, amit szociális és kulturális téren fejtenek ki", kritikai megjegyzésére azonban sem II. János Pál pápa, sem Angelo Sodano bíboros nem válaszolt érdemben. Az Oktatási Minisztérium előtti, december 14-ei tüntetéssel kapcsolatban azonban a bíboros államtitkár e szavakkal védte meg a püspökeit: "
a magyar püspökök jó állampolgárokként csak aggodalmuknak adtak hangot a közjóért, és a Szentszék kiáll mellettük, mert csak azt kérik, ami a megállapodás szerint jár". E megjegyzésen kívül a miniszterelnök látogatását semmilyen hivatalos vatikáni kritika nem érte.
"Mint minden uralkodóháznál, a ház udvartartása, ceremóniamestere szabályozza a diplomáciai protokollt" – mondta megkeresésünkre Görög Ibolya szakíró, protokollszakértő. Elvárás, hogy a pápai audenciára érkező vendég sötét szín? ruházatban érkezzen, nők esetében fontos a térdet elfedő szoknya, illetve a fej, a váll betakarása. "Maga a ceremónia – tehát hogy hová menjen, hová üljön, mennyire hajoljon a pápa keze felé stb. – ez egy nagyon fix, ezeréves múltra visszatekintő rend, amelyet még szánt szándékkal is nehéz lenne felrúgni, hiszen fizikailag is képtelenség. Elképzelhetetlen tehát, hogy a kormányfői delegáció felrúgta volna a vatikáni protokoll szabályait, arra vonatkozóan pedig, hogy miről essék szó, nincs előre lefektetett szabály" – mondta a szakértő.
A "kötelező" gyűr?csókra vonatkozó kérdésünkre Görög Ibolya elmondta: a gyűr? fölé hajlás az államfőnek kijáró tisztelet kifejezése, a gyűr? megcsókolása pedig az azonos vallás függőségét jelöli. "A gyűr?csók tehát már nem a protokoll része, hanem a vallásra, lelki kapcsolatra utaló magatartás. Így történt például például Diana hercegnő esetében is, aki nem csókolta meg a pápa gyűrűjét, csupán meghajolt, az államfőnek kijáró tisztelet kifejezése végett."
2004. 12. 23. (VIII/52)
