hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Olcsó paprikának mérgező a leve
Méregerős fűszerek tiltólistán

2004. 11. 08.
Amennyiben nem változnak a fűszerpaprika-importra vonatkozó uniós és hazai szabályok, továbbra sem lehetünk biztosak abban, hogy őrölt pirospaprika címén mi kerül a magyar konyha olyan remekműveibe, mint a gulyásleves, a halászlé, vagy a pörkölt. Mint ahogy azt sem tudhatjuk, eddig mennyi "mérgező" anyag jutott a szervezetünkbe a kedvelt fűszernövénnyel együtt. 



Őrölt paprikát vizsgál a Szegedi Paprika Rt. egyik alkalmazottja. A hazai termés nem mérgező Fotó: MTI

Lapzártánk idején újabb két cégről, a tiszaalpári Naturalpár Kft.-ről és a szegedi Rubin Paprikafeldolgozóról derült ki, hogy fűszerpaprikájuk a megengedettnél több méreganyagot tartalmaz. Ezzel ötre emelkedett a paprikabotrányban biztosan érintett magyar vállalatok száma. Az ügy előzményeihez tartozik, hogy a Bács-Kiskun Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás szakemberei a bajai közraktárban és egyes feldolgozó cégeknél már augusztusban találtak "mérgező" importpaprika-őrleményt. Akkor – a nagyobb botrányt elkerülve – a fertőzött tételek megsemmisítésére szólították fel a cégeket, ám nem világos, hogy ez valóban megtörtént-e. Később ugyanis a hatóság a Sükösdi Házi Pirospaprika Kft.-nél, a Szegedi Paprika Rt.-nél és a Kalocsai Fűszerpaprika Rt.-nél újból talált fertőzött készleteket. Kiderült, hogy ezeknek az őrleményeknek egy részét időközben elkeverték a magyar paprikával, és az így készült termékek kereskedelmi forgalomba is kikerültek. Ezt megerősítették az ÁNTSZ októberi ellenőrzései is, majd ezt követően a kormány felfüggesztette a fűszerpaprika tartalmú készítmények forgalmazását. 

Egyelőre nem tudni, hogy korábban került-e forgalomba fertőzött paprika Magyarországon, esetleg külföldön, ugyanis a hatóság szúrópróbaszer? vizsgálatokat végezve, kvázi véletlenül talált rá a káros anyagokat tartalmazó szállítmányokra. (Egyes információk szerint viszont egy magyar paprikát vásároló neves osztrák cég "adta le a drótot" az illetékeseknek.) Mindenesetre az egészségügyi miniszter sietett megnyugtatni mindenkit, mondván, ahhoz, hogy az őrleményekben talált – egyébként vegyi fegyverként is használt – aflatoxin a határértéket ugyan meghaladó, de viszonylag kis koncentrátumban egészségkárosodást okozzon, egy hét alatt legalább fél kiló pirospaprikát kellene megenni. (Lásd keretes írásunkat.)

A paprikabotrány kapcsán nyomozás indult visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel bűntettének megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A Nemzeti Nyomozó Iroda eddigi információi szerint az Európai Unión belülről, Spanyolországból, ezenkívül Dél-Amerikából, Peruból és Brazíliából, illetve Dél-Afrikából érkezett paprikaszállítmány hazánkba az elmúlt időszakban, de még nem sikerült kideríteni, ezek közül melyek voltak szennyezettek. 

Arra viszont már nyomozás nélkül is fény derült, hogy egyes hazai paprikafeldolgozó üzemeknél általános gyakorlatnak számít, hogy rosszabb minőségű, de meglehetősen olcsó külföldi paprikával keverik a magyar árut – és ezt nem minden esetben tüntetik fel a csomagoláson. Mint Katona Antal, a Fűszerpaprika Terméktanács titkára a Heteknek elmondta, a magyar cégek 30 éve rendszeresen használnak import paprikát, a hazai terméstől függően esztendőnként változó mértékben. Egy átlagos évben 300-400 tonna szárított paprika érkezik határainkon túlról, bár tavaly ez a mennyiség csaknem ezer tonna volt – miközben a hazai termelés 8-9 ezer tonnát tesz ki. "Az importra elsősorban azért van szükség, mert bár a magyar pirospaprika hagyományosan kiváló minőségűnek számít, itthon és külföldön sem mindig a kvalitás, sokkal inkább az ár dominál az értékesítés során. Az ipari felhasználók például sok esetben csak színezésre használják az őrleményt, márpedig a dél-amerikai paprika ebből a szempontból jobb, mint a magyar, akkor is, ha egyébként semmi íze, ráadásul 30-40 százalékkal olcsóbb" – magyarázta a titkár. (Azt nem tette hozzá, de a fentiekből logikusan következik, hogy profit szempontjából is előnyös lehet, ha a külföldi paprika a hazaival keverve, magyar termékként kerül értékesítésre…)

Lakatos Lajos, a Kalocsai Fűszerpaprika Rt. vezérigazgatója, aki méltatlannak tartja, hogy ennek az ügynek minden negatív következménye – mint mondja – rajtuk csapódik le, lapunknak nyilatkozva a maga részéről cáfolta, hogy a paprikabehozatalban a profit szempontjait a minőség rovására érvényesítené. Hangsúlyozta, nyolc év után tavaly kényszerültek először arra, hogy külföldi fűszerpaprika-őrleményt hozzanak be, aminek az oka a rossz termésátlag mellett elsősorban az volt, hogy a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt nem képződött elegendő festékanyag a hazai paprikában. "Színjavítás céljából december 19-én importáltunk 40 tonna brazíliai őrleményt, amelyet annak ellenére bevizsgáltattunk, hogy ez kötelezően nem a mi feladatunk lenne, majd miután minden határértéknek megfelelt, bekevertük a saját termékünkbe. Hozzáteszem, tavaly összesen 995 tonna import fűszerpaprika érkezett Magyarországra, tehát a mi részünk ebből meglehetősen csekély" – fogalmazott Lakatos Lajos. Mégis hogyan került a kalocsai üzem termékeibe a megengedettnél több toxin? Nos, a vezérigazgató elmondása szerint a következő év elején több tételben további 48 tonna brazil paprikát importáltak, és ebből az egyik, több mint 8 tonnás tétel a megengedettnél háromszor több aflatoxint tartalmazott, ám ez csak később derült ki. "Ebből a szállítmányból egyébként mindössze 3 tonna került bekeverésre, és ezekben a termékekben a "hígítás" folytán – legalábbis a mi esetünkben – a toxintartalom végül is alig-alig haladta meg a határértéket" – magyarázta a vezérigazgató.

Azzal kapcsolatban, hogy egy magyar cégnek miért kell egyáltalán importálni a paprikát, Lakatos Lajos elmondta: jellemzően, de előre nem kiszámíthatóan 3-4 évente a kedvezőtlen időjárás miatt a vártnál jóval kevesebb paprika terem hazánkban. "Ha mi 20 ezer tonna nyers paprikára kötünk szerződést a termelőkkel, de végül csak 10 ezer tonna terem, akkor a hiányt valahonnan pótolni kell" – mutatott rá az igazgató.

Ami az importpaprika ellenőrzését illeti, Katona Antal, a Fűszerpaprika Terméktanács korábban már idézett titkára elmondta: hazánk EU-csatlakozása óta jelentősen lazultak az erre vonatkozó szabályok. Május 1-je előtt az országba beérkező szállítmányokat az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet hivatalból ellenőrizte, ám azóta az országhatáron semmilyen ellenőrzés nem történik, és ez az importőrök számára sincs kötelezően előírva. Az Európai Unión kívülről érkező árut csak ott minősítik, ahol azt kirakodják, ezt követően azonban a tagállamok között szabadon szállítható. Az EU-s ellenőrzés a jelek szerint – legalábbis a fűszerpaprika esetében – nem túl szigorú: a nálunk fertőzöttnek minősített árut a rotterdami kikötőben az afla- és orchatoxinra vonatkozóan még csak meg sem vizsgálták. 

A terméktanács titkára azt is kiemelte, hogy a védővámok megszűnése óta a külföldi paprikacégek rendkívül alacsony árajánlatokkal bombázzák a hazai ipari felhasználókat – ami szintén az olcsó import paprika irányába mozdítja el a magyar vállalatokat. Az import jelentőségét a jövőben az is növelheti, hogy egyre kevesebben foglalkoznak paprikatermesztéssel, Katona Antal szerint többek között azért, mert a központi támogatások rendkívül alacsonyak. "Amíg a földalapú támogatások a gabona esetében a művelési költség 30-35 százalékát fedezik, addig a paprikánál ez az arány mindössze 3 százalék" – mondta a titkár.

Kalocsa környéki paprikatermesztők elmondása szerint egy hektár paprikaföld művelése a szedésig – ami egyébként szintén jelentős költség – 600 ezer forintba kerül, az átlagtermés pedig egy ekkora földdarabon egy mázsa: vagyis haszonnal csak akkor számolhatnak, ha a kilónkénti felvásárlási ár 60 forint fölé emelkedik. Mint állítják, ez csak akkor fordul elő, ha a vártnál kevesebb a termés. A gazdák szerint az általában alacsony, illetve kiszámíthatatlan felvásárlási árak miatt nem éri meg dolgozni, ezért sokan abbahagyják a termesztést, vagy kizárólag családjuk és a bejáratott vevőkör ellátására rendezkednek be. Többen úgy látják, kiszolgáltatottságukat növeli, hogy a felvásárló, esetükben a Kalocsai Fűszerpaprika Rt. nincs rászorulva a tájjellegű, kiváló minőség? helyi paprikára, hiszen ha szükséges, hozhat be a kedvezőbb éghajlat és a jobb támogatási rendszer következtében olcsóbb külföldi áruból, és eladhatja kalocsai felirattal – még ha ezzel hosszú távon amortizálja is a magyar paprika hírnevét. A termesztők panaszaira Lakatos Lajos azzal reagált: az elmúlt két évben 65 százalékkal emelték a nettó felvásárlási árat.

Halálgomba

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!