Indokaik között szerepel, hogy Magyarországon az európai választások előestéjén politikai botrányt okozhattak Kósáné szavai a Vatikán lobbitevékenységével kapcsolatosan, holott ezzel az Európai Parlamentben már régóta tisztában vannak. "Az olyan incidensek, mint az egyház és szövetségesei által előidézett jelenlegi botrány Magyarországon, szintén azt mutatják, hogy az egyház milyen fokig kívánja ráerőltetni magát a politikai folyamatokra, és tanúskodik a demokráciáról vallott sajátos felfogásáról is" – áll a levélben.
Az aláíró képviselők sérelmezik, hogy az európai alkotmány 51. cikkelye a katolikus egyház számára biztosítja a törvényhozást megelőző konzultációt, melynek révén befolyást tud gyakorolni az unió politikájára, amivel – legalábbis szerintük – veszélyezteti az állam és az egyház szétválasztásának demokratikus hagyományát. A pápai befolyás érvényesítése az európai alkotmány tervezési folyamatában is megnyilvánul.
A napokban ezzel egy időben konferenciát szerveztek a Wesley János Teológiai Főiskolán, ahol Buda Péter egyházpolitikai szakértő kifejtette: Joseph Ratzinger bíboros egy 2001-es nyilatkozatában a Szentszék követelését fogalmazza meg, miszerint "Isten és az Isten előtti felelősségünk az európai alkotmány szerves része legyen". Buda Péter idézte továbbá a pápa által nagyra tartott katolikus történész, Hilary Belloc tanulmányát, melyben a szerző kijelenti: "A Római Birodalom soha nem pusztult el, csak átalakult; az a Katolikus Egyház, melyet a Birodalom az érettség megfelelő fokán elfogadott, segítette a túléléshez, és így kezdetben az Egyház volt és azóta is ő maradt a nyugati civilizáció lelke. Európa és a katolikus egyház egy és ugyanaz."
A képviselők által felhozott másik érv a cikkely törlése érdekében az, hogy így az egyház munkaadói minőségében olyan feltételeket szabhat alkalmazottai számára, amelyek nem egyeztethetőek össze az Európai Unió olyan irányelveivel, amilyen például a diszkrimináció különböző formáinak tilalma. Ezek közé tartozhat vallási, nemi, szexuális orientáció vagy családi állapot alapján történő megkülönböztetés, amelyek mellőzését az Európai Unió más szervezeteivel betartat.