A Lomnici Zoltán főbíró által kezdeményezett találkozót követően tartott sajtótájékoztatón a Legfelsőbb Bíróság elnöke elmondta: a bíróságok anyagilag is részt vállalnának az intézkedés megvalósításában, amelynek időpontjaként a főbíró 2005. január 1-jét jelölte meg. Lomnici Zoltán azzal indokolta kérését, hogy az utóbbi időben megszaporodtak a bírák és bírósági épületek elleni támadások, és a rendészeti szolgálatok jelenleg ott dolgozó alkalmazottai nem tudják minden esetben megoldani a problémákat, hiszen nincs intézkedési jogkörük és fegyverük. Hangsúlyozta: meggyőződése szerint a bíró és a rendőr személye elleni bármilyen támadás, amely hivatalos tevékenységével függ össze, a jogrendet veszélyezteti.
"A bírák és bírósági dolgozók zavartalan munkavégzésének feltétele a biztonság garantálása: az elmúlt két hétben tizenhárom rendkívüli eseményről kaptam hivatalos, írásos tájékoztatást" – mondta a főbíró, aki emlékeztetett rá: máskor egy egész évben történik ennyi.
Arra a felvetésre, hogy még most is előfordul, hogy a folyosón várakozó tanúkat a vádlott vagy hozzátartozói megfélemlítik, Lomnici Zoltán elismerte: a biztonsági követelményeknek a magyar bíróságok többsége nem felel meg.
Salgó László országos rendőrfőkapitány közölte: egyetért a javaslattal, de a végrehajtáshoz szükséges a törvényi felhatalmazás, valamint a személyi és pénzügyi feltételek biztosítása. Osztja a főbíró aggodalmát, és a lehetőségekhez képest a rendőrség támogatja Lomnici Zoltán – egyelőre elvi – elképzelését. Az országos rendőrfőkapitány elmondta azt is, hogy megegyeztek: munkatársaik áttekintik a megvalósítás lehetőségeit.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »