hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A második legjobb megoldás

2003. 10. 06.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) és a közmédiumokat felügyelő közalapítványokat irányító kuratóriumok megszüntetését javasolja egyebek mellett a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából most elkészült tanulmány. A Gálik Mihály közgazdász vezette csapat egy új médiatörvény kereteit határozta meg dolgozatában.



Simicskó István, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség parlamenti képviselője, egykori nemzetbiztonsági államtitkár, honvédelmi szakértő 1. fokozatú Wing-Tsun Kung-Fu mestervizsgát tett egy budapesti sportklubban. Parlament után? Fotó: MTI

Az 1990-es MDF–SZDSZ- paktum köti a mai napig a törvényhozást ahhoz, hogy a közmédiumok helyzetéről csak "össztársadalmi konszenzus", azaz kétharmados többség dönthet. Ez az Európában egyedülálló helyzet teszi szinte lehetetlenné a hatékony, működőképes jogszabályok megalkotását. Ennek ellenére – a választási ígéreteknek megfelelően – a kormány egy évvel ezelőtt felkérte Gálik Mihály médiaközgazdász, tanszékvezető egyetemi tanárt, Horvát János tévés újságírót, szakértőt és Szente Pétert, a BBC magyar osztályának volt vezetőjét, hogy dolgozzák ki az új médiatörvény alapjait.

A szakértők három pontot rögzítettek a munka elején: nem módosítgatják a 96-os jogszabályt, hanem teljes egészében elvetik; csupán 5-6 éves, átmeneti időszakra szóló joganyagot készítenek elő, valamint azt, hogy a jelenlegi, átpolitizált közmédiumok rendberakására "legjobb megoldás" nem létezik. 

A szerzők szerint a közszolgálati médiának három szempontnak kell megfelelnie ahhoz, hogy rendeltetésszerűen működjön: gazdaságosság, minőség, depolitizáltság. Mindehhez megfelelőnek látják a médiumok részvénytársaságként való működtetését, azonban a "cégeket" felügyelő és irányító közalapítványok és kuratóriumok nélkül.

A tévék és a rádió operatív irányítását a vezérigazgató végezné (a mai elnök), akit az igazgatótanács választ meg erre a tisztségre. Ezt a testületet a közgyűlés nevezi ki, ugyancsak pályáztatás során. A közgyűlési jogokat egy új grémium, a Médiastratégiai Testület (MT) gyakorolná. Az MT feladatkörébe tartozna – mint a neve is mutatja – az állami médiumok működésében stratégiai döntések meghozatala és a Társadalmi Megrendelés névre keresztelt mechanizmus működtetése. Az utóbbi lényege: folyamatos lakossági és szakmai panelek működtetésével és vizsgálatával évente meghatározzák, milyen igényeket támasztanak a fogyasztók a közszolgálati médiumokkal szemben, és ezeket miként lehet beépíteni a műsorfolyamba.

A stratégiai döntéshozók mellett Gálikék életre hívnának egy Tartalomfelügyeleti Testületet (TT) is. Feladata a törvényben és az irányelvekben lefektetett tartalmi követelmények betartásának ellenőrzése a média minden területén (panaszbizottság). Elődjével szemben azonban nincs hatósági jogköre, az esetleges jogsértéseket a jogi osztály köteles szankcionálni.

Az MT és a TT tagjai részmunkaidőben látnák el feladatukat. A szakértők szerint erre azért lenne szükség, hogy olyan hozzáértőket is be lehessen vonni a munkába, akik nem akarják tudományos pályafutásukat feláldozni ezért a feladatért. A testületekbe a tagokat a Nemzeti Média Testület delegálná. Ez a főhatóság, a "bölcsek tanácsa" kilenc tagot számlálna, s csak nagy állami intézmények vezetői kerülnének bele (a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az MTI, az Állami Operaház, a Nemzeti Színház, a Nemzeti Galéria, az Írószövetség, az Állami Számvevőszék stb. első emberei).

Ez az irányítási struktúra a javaslat szerint biztosítaná az állam tulajdonosi szemléletét, vagyis garancia lenne a gazdaságosabb működésre, a társadalmi megrendelés intézményén keresztül a fogyasztók számára megfelelő és jó minőség? műsorok előállítását, és a vezetők kiválasztási rendszere minimalizálná a napi politikai harcok térhódítását a közintézményeken belül.

Mindezeken túl a dolgozat kiáll a közszolgálati médiumok reklámmentessége mellett. Indoklásuk szerint a reklámbevételek növelése érdekében a közszolgálat piaci csapdába kerül, fel kell vennie a versenyt a kereskedelmi médiumokkal. Ehelyett azt javasolják: a költségvetés minden évben 30-35 milliárdot biztosítson a köztévének. Emellett – minthogy a reklámpiacról eltűnik egy szereplő – a kereskedelmi csatornák reklámbevételeit meghatározott százalékban lefölöznék és a közszolgálatnak adnák. Ezzel párhuzamosan a kereskedelmi adók mentesülnének a jelenlegi kötelező közszolgálati műsorkészítés terhe alól.

A tervezet sorsa nem túl biztató a jelenlegi alkotmányozási folyamat tükrében. Az előkészítők sem bíznak abban, hogy mindebből egyhamar jogszabály születhet. A kormányzati elképzelések szerint a koncepciót most társadalmi vitára bocsátják, és leghamarabb jövő
tavasszal kerülhet a törvényhozás elé.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!