hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Megvonás, de kedvesen
A stílus változott, pénz továbbra sincs

2003. 09. 29.
Közel egy év telt el a helyhatósági választások óta. Mint emlékezetes, a kampány során az MSZP vezette kormány ígéretet tett arra: több pénzt juttat (illetve hagy helyben) az önkormányzatoknak, valamint szakít elődje gyakorlatával és nem különbözteti meg párthovatartozás szerint a településeket. A Hetek által megkérdezett polgármesterek szerint az ígéretek teljesítése ellentmondásosra sikerült: a hangnemben éreznek pozitív változást, anyagi forrásaik azonban továbbra is szűkösek. Mint mondják, a mindenkori kormányoknak nagy mértékben változtatniuk kellene önkormányzati politikájukon.

A kormány – ígéretéhez híven – a személyi jövedelemadó szabadon felhasználható részének növelésével, illetve a teljes egészében helyben maradó súlyadóval valóban növelte az önkormányzatok idei bevételét, azonban ez a pluszpénz sok helyen az ötven százalékos közalkalmazotti béremeléseket sem fedezte. Dióssy László (SZDSZ), Veszprém első embere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke lapunknak elmondta: a béremeléseket mindenképpen pozitívumnak tartja, ám ezek biztosításához el kellett venniük az egyébként beruházásokra, fejlesztésekre szánt keretből. A polgármester azért is tartja veszélyesnek a tendenciát, mivel a csatlakozásunk után méginkább megnyíló európai uniós támogatási lehetőségek igénybe vételéhez az önkormányzatoknak jelentős önrészre lenne szükségük, ezek hiányában viszont komoly összegektől eshetnek el. 

"A helyzet orvoslására létszámleépítést kellene végrehajtani, de ez érdemben igen nehéz, hiszen a kötelező feladatainkat továbbra is el kell látnunk" – mondta a polgármester, aki arra is emlékeztetett, hogy Magyarországon 1300 önkormányzat – főleg kisebb települések esetében – hátrányos helyzetben van, ahol nemhogy fejlesztésre, de még a működésre sem jut elegendő pénz. Dióssy László szerint ugyanakkor érdemi változás történt a kormány stílusában. "Tizenhárom éve vagyok polgármester, és most először történt meg, hogy a miniszterelnök egy évben háromszor találkozott az önkormányzati érdekképviseletek vezetőivel" – fogalmazott.

A megemelt közalkalmazotti bérek biztosítása Kecskeméten is problémát okoz. Mint Szécsi Gábor (Fidesz) polgármester a Heteknek elmondta, számításaik szerint az ő esetükben az ehhez szükséges
összegnek a kormány csak a 64 százalékát biztosította, a fennmaradó részt saját forrásból kell előteremteniük, ami egymilliárd forinttal terheli meg a város 22 milliárd forintos költségvetését. "A problémát jól átgondolt létszámleépítéssel, és
intézmény-összevonásokkal, illetve bezárással igyekszünk orvosolni, ezzel mintegy 400 millió forintot tudunk megspórolni" – mondta a polgármester, aki szerint az önkormányzatok szűk költségvetése a rendszerváltás óta állandó probléma. "Ezen a téren mindenképpen reformokra lenne szükség, azonban úgy gondolom, nem lehet mindenért a kormányt okolni, és rá hárítani a felelősséget: az önkormányzatok részéről is változtatásokra van szükség" – véli Szécsi Gábor. A pályázati forrásokhoz való hozzájutással kapcsolatban a polgármester elmondta, nem éreznek megkülönböztetést a miatt, mert a városvezetés Fideszes. Ugyanakkor azt is hozzátette: "teljesen természetes, hogy amennyiben a források csökkennek, az elosztásban egyre inkább szerepet játszik a politikai hovatartozás. Ez mindig is így volt, és úgy gondolom, így is marad."

Az előző két várossal ellentétben Szegeden nem okoz gondot a közalkalmazotti béremelések finanszírozása. Botka László (MSZP) polgármester arról tájékoztatta lapunkat, hogy a választások után igen rossz gazdasági helyzetben vették át a város irányítását, az előző vezetés 7 milliárd forintos hitel mellett 5,6 milliárdos költségvetési hiányt hagyott rájuk, emellett áron alul privatizálta a jövedelmező önkormányzati cégeket. "Jelenleg sikerült stabilizálni a költségvetést, és fejlődési pályára állítani a várost. Számunkra is problémát jelent azonban az uniós támogatásokhoz szükséges önrész előteremtése. Bízom Medgyessy Péter
kijelentésében, miszerint egyetlen pályázati lehetőséget sem enged kihasználatlanul hagyni a kormány. Országgyűlési képviselőként én is azért küzdök, hogy egy központi alapból támogatást kaphassanak a Brüsszelbe pályázó önkormányzatok" – mondta Botka László. Ezzel együtt szerinte is koncepcióváltásra lenne szükség az önkormányzatiság terén. "Negyvenmilliárd forintos költségvetésünkből csupán hatmilliárd forint a saját bevétel. Ezen az arányon mindenképpen változtatni kellene" – fogalmazott.

A tizenötezer fős Kiskunmajsán szintén nem okoztak gondot a nagyarányú béremelések. Faludi Tamás (Együtt Kiskunmajsáért Egyesület) polgármester elmondta, amennyiben nem lenne a város "nyakában" több száz millió forintos hitel, nem panaszkodhatnának. A pályázati forrásokkal kapcsolatban Faludi Tamás kiemelte: lehetőségekből ugyan sok van, a nyerésre mégis kicsi az esélyük, mivel a pályázati alapok összege alacsony, az igénylők száma pedig magas. Az elosztásban szerinte sem érvényesülnek pártpolitikai szempontok. "Volt olyan pályázat, amire azt mondtuk, na ezt nekünk találták ki, ezen biztosan nyerni fogunk, ám nem így történt. Kíváncsiságból megnéztem a nyertesek listáját, ami azonban a politikai hovatartozást tekintve teljesen kiegyenlített volt" – mondta a polgármester, aki ugyan jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkezik, ennek ellenére – mint mondja – szigorúságot tapasztal a pályázatok benyújtása terén.

Nincs irigylésre méltó helyzetben Babák Mihály, Szarvas fideszes polgármestere. Mint mondta: esetükben a fejlesztésekre szánt pénzt a működtetésre kellett fordítani. "Ahhoz, hogy működni tudjunk, likviditási hitelt kellett felvenni, sőt még működési hitel is van a város költségvetésében."

"Az önkormányzatok pénzügyi helyzete 1993-1994-től kezdve folyamatosan romlik, függetlenül attól, hogy ki van kormányon. Az 

Antall-kormánnyal ellentétben a Horn-kormány például csak 50 százalékban finanszírozta meg a pedagógus béremelést. A következő ciklusban az Orbán-kormány esetében ez az arány nulla százalék volt. Az elmúlt évi béremeléseknek örülünk, ugyanakkor azt is látni kell, hogy az önkormányzatok teherbíró képessége nem teszi lehetővé, hogy minden, az állam által vállalt terhet az önkormányzat hajtson végre" – mondta Velkey Gábor, Békéscsaba szabaddemokrata alpolgármestere. Mint kiemelte, Békéscsaba, ellenzéki városként, a Fidesz-kormány idején érezhetően hátrányos megkülönböztetésben részesült, és bár nem érzi úgy, hogy most kiemelten bánnának velük, a politikai szempontok elsődlegessége a pénzek elosztásánál szerinte még mindig él. Az önkormányzatok gazdasági lehetőségeivel kapcsolatban az alpolgármester elmondta: "sajnos minden kormány azt a logikát követi, hogy a központi költségvetésben szeretne pénzbőséget teremteni, és ezt úgy oldja meg, hogy helyi szinten elvonja a forrásokat. Azt tartanám jónak, ha ez az önkormányzatok kifosztásán alapuló politika megszűnne. Remélem, hogy elérjük azt az állapotot, amikor a kormány szabad fejlesztési forrásokat hagy az önkormányzatoknál, és nem kell a központi költségvetésnél ezekért lobbizni, hanem a konkrét tervek és objektív adatok alapján döntenek az odaítélésről. Az EU ezt írja elő, és remélem ebbe az irányba is lépünk."

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!