hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Az aktív eutanázia gyilkosságnak számít
Döntött az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság (AB) döntött: nem alkotmányellenes az eddigi gyakorlat, amely az aktív eutanáziát jogilag gyilkosságnak tekinti, a passzív eutanáziát viszont szigorúan szabályozott keretek között továbbra is elfogadhatónak tartja. Az Országgyűlés sem marasztalható el azért, mert hiányzik a Büntető Törvénykönyvből a "méltányossági ölés" tényállás. A tíz év után, április 28-án kihirdetett határozatot az élethez való jog védelmével indokolták a bírák, és elutasították azt az indítványt, amely szerint az eddigi szabályozással a gyógyíthatatlan betegek önrendelkezési joga sérült. 



Az Alkotmánybíróság kihirdeti határozatát Fotók: Somorjai L.

Binder Györgyi története – aki 1993 szeptemberében áramütéssel végzett gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, tizenegy éves lányával – felkavarta a kedélyeket. A Fővárosi Bíróság először kétévi börtönbüntetésre ítélte az eutanáziára hivatkozó aszszonyt, az ítélet végrehajtását azonban háromévi próbaidőre felfüggesztette. A Legfelsőbb Bíróság az ügyész fellebbezésére 1995-ben úgy döntött, hogy a vádlottnak le kell töltenie a börtönbüntetést, majd – miután a vádlott a köztársasági elnökhöz fordult kegyelemért – 1996 májusában ismét négyévi próbaidőre felfüggesztették az ítélet végrehajtását. Takács Albert alkotmányjogász, helyettes ombudsman és Kmetty Ildikó ügyvéd a Binder-üggyel kapcsolatban 1993 novemberében fordult az Alkotmánybírósághoz, mert úgy vélték, hogy bizonyos esetekben az emberi méltósághoz való jog megelőzheti az élethez való jogot. Indítványaikban megtámadták az egészségügyről szóló törvény és a Büntető Törvénykönyv (Btk.) egyes paragrafusait: a gyógyíthatatlan betegek aktív eutanáziához való jogát, a "méltányossági ölés" Btk.-ba való beépítését indítványozták. Mivel 1997-ben új egészségügyi törvény született – addig az AB nem tárgyalta az ügyet –, a beterjesztők az új rendelkezéshez igazították beadványukat. Az új törvény a korábbi egészségügyi törvénytől eltérően bizonyos esetekben elismerte a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők jogát a paszszív eutanáziára. Ezt azonban csak arra az esetre tette lehetővé, ha "a betegség az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan". A passzív eutanázia esetén is több bürokratikus jelleg? lépcsőt építettek be az eljárásba: a betegnek beszámítható állapotban, írásban, teljes bizonyító erej? magánokiratban kell kérnie az orvosi kezelés megszüntetését, nyilatkozatát három nap múlva meg kell ismételnie, s mindezt egy háromtagú orvosi bizottságnak kell jóváhagynia.

Az AB most kihirdetett ítéletében elutasította az összes, Takács és Kmetty által beterjesztett indítványt. Az AB döntése értelmében nem alkotmányellenes az orvosi ellátás visszautasításának hatályos jogi szabályozása gyógyíthatatlan betegek esetében, és az Országgyűlést sem terheli mulasztásos alkotmánysértés, azaz nincs törvényalkotási kötelezettsége az ügyben. "Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a gyógyíthatatlan betegek önrendelkezési jogának az indítványokban sérelmezett korlátozása egy másik alapvető jog, az élethez való jog védelme érdekében szükséges. A minden embert megillető általános önrendelkezési jogból nem vezethető le az ilyen beteg azon joga, hogy halálát kívánságára aktív orvosi tevékenység segítse elő" – áll az indoklásban. 



A határozathozatal után



Takács Albert csalódottan fogadta az összes indítvány elutasítását. Mint azt az AB épületében köré gyűlt újságíróknak elmondta: semmiképp sem számított a belga-holland példa honosítására, de arra igen, hogy részletkérdésekben az AB helyt fog adni az indítványnak. Ugyanakkor mint helyettes ombudsman további vizsgálatokat tervez az egészségügyben: "Azt szeretnénk megnézni, hogy az egészségügyi igazgatás, illetve a kórházak mit tesznek a törvényben leírt betegjogok érvényesülése érdekében." 

Csehák Judit egészségügyi miniszter örömmel fogadta az AB döntését, az egészségügy oldaláról ugyanis egészen másképp néz ki a helyzet – az orvosok a hippokratészi esküben a gyógyításra és nem a halálba segítésre tesznek fogadalmat. "A gyógyításhoz bíznunk kell a beteg gyógyulásában, hinnünk kell, hogy az orvostudomány lehetőségei javulnak: akiről tegnap azt hittük, gyógyíthatatlan, ma új lehetőségek előtt áll. Rendkívül humánus, orvosi-szakmai felfogáshoz igazodó döntés született" – fogalmazott a miniszter asszony. A Hetek kérdésére továbbá kifejtette: a hospice részlegek kiépítésével, az egészségügy fejlesztésével a súlyos betegek számára nem a halálhoz, hanem a betegség elviseléséhez kell segítséget adni, az életet elviselhetővé tenni.



Takács Albert alkotmányjogász. Nem erre számított 

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!