hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Külügy: ürügy a vitára
Botrány Medgyessy aláírása körül

2003. 02. 10.
Szervilizmussal és az egységes európai külpolitika megbontásával vádolja az ellenzék Medgyessy Pétert, amiért aláírta azt a nyilatkozatot, amelyben nyolc európai vezető áll ki az Amerikai Egyesült Államok Irakkal kapcsolatos politikája mellett. Erre reagálva a kormánypártok kétarcú politizálással vádolják a Fideszt.



Medgyessy Péter a parlamentben. Eltérő nézőpontok Fotó: V. Sz.

"A tömegpusztító fegyverek és a terrorizmus kapcsolata beláthatatlan következményekkel járó fenyegetést jelent. Olyan fenyegetést, amelynek mindannyiunkat aggasztania kell. Az 1441-es határozat (Irak lefegyverzéséről szóló ENSZ-határozat – a szerk.) Szaddám Huszein utolsó esélye a békés leszerelésre. A nagyobb konfrontáció elkerülésének lehetősége az ő kezében van" – áll a brit kezdeményezésre megfogalmazott levélben, amelyet Medgyessy Péteren kívül José María Aznar spanyol, José Manuel Durao Barroso portugál, Silvio Berlusconi olasz, Tony Blair brit, Leszek Miller lengyel, Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök, illetve Václav Havel cseh államfő írta alá, hozzájuk csatlakozott később Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök, majd Szlovénia, Lettország és Románia is támogatta a nyilatkozatot. Az aláírók a közös amerikai-európai értékek védelmére hivatkozva szorgalmazzák az iraki diktátor lefegyverzését. Hangsúlyozzák, hogy törekedni kell a békés megoldásra, azonban kimondva-kimondatlanul egy esetleges háborús beavatkozást is elfogadhatónak tartanak abban az esetben, ha Szaddám továbbra is félrevezeti a nemzetek közösségét.

Kovács László külügymi-niszter a Heteknek nyilatkozva hangsúlyozta: a levelet aláírók – köztük Medgyessy Péter miniszterelnök – nem az iraki háború, hanem a békés megoldás, és az azt kikényszerítő egységes európai álláspont létrehozása mellett foglaltak állást. Ugyanakkor azt is kifejtette: a kormány álláspontja szerint, amennyiben nincs lehetőség a békés megoldásra, a "katonai kényszer is jobb, mint azt várni, hogy Szaddám Huszein majd cselekszik, és akkor siránkozni, hogy de nagyot mulasztott a világ. A történelemben történt már olyan, hogy egy diktátorral szemben nem léptek föl időben, és aztán világméretű tragédiába torkollott ez a fajta tolerancia."

A levél aláírása kapcsán az első tavaszi parlamenti ülésnapon is heves szóváltások folytak a kormánypártok és az ellenzék képviselői között. Utóbbiak azzal vádolták Medgyessy Péter miniszterelnököt, hogy nem a békés megoldás létrejöttét, hanem az egységes európai álláspont megbontását szolgálta a levél szignálásával, továbbá, hogy alkotmányos kötelezettségét mulasztotta el, amikor nem tájékoztatta a parlamentet a levélről. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője a Heteknek kifejtette: "A levél megírása elhamarkodott döntés volt, elébe ment az ENSZ Biztonsági Tanácsa döntésének. Egyáltalán nem bölcs dolog az uniós csatlakozást megelőzően olyan folyamatot támogatni, amely nem az egységes európai fellépést, sokkal inkább az Egyesült Államokhoz való jó viszonyt hivatott demonstrálni." A politikus szerint súlyos mulasztást követett el Medgyessy, amikor a levél aláírása előtt nem egyeztetett a parlamenti pártokkal.

Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, a külügyi bizottság elnöke egyenesen szervilizmussal vádolta meg Medgyessy Pétert, illetve a kormányt. Mint kifejtette, a miniszterelnöknek nincs joga ahhoz, hogy háború és béke kérdésében kész helyzet elé állítsa a magyar parlamentet és ezen keresztül a magyar közvéleményt. Szerinte a levél megírása nem a békét szolgálta, és "ránk haragította fél Európát". Németh Zsolt úgy látja, a kormány figyelmen kívül hagyta azt a tényt is, hogy a magyar közvélemény döntő többsége ellenzi az iraki háborút. 

A keddi parlamenti ülésnapon elhangzott éles ellenzéki hozzászólásokra reagálva Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke kifejtette: "Magyarországnak erejéhez mérten – nem is várnak el többet tőlünk – részt kell vennie bármily csekély katonai kontingenssel mindazokban a konfliktusokban, amelyeket a NATO együttesen, vagy akár az amerikaiak által vezetett bármilyen koalíció kezelni akar. Lehet, hogy olykor, adott helyzetben némiképp eltér majd a véleményünk a NATO vezető nagyhatalmainak nézőpontjától, azonban nekünk ez a szövetség és a szövetségesek irántunk való elkötelezése olyan fontos, hogy akár nézeteink feladásának árát is vállalnunk kell. Ami az Irak elleni amerikai előzetes csapás lehetőségét illeti, ebben a szövetségben Magyarországnak részt kell vennie a lehető legkisebb nem harcoló alakulattal, mert fontos, hogy kinyilvánítsuk ehhez a közösséghez tartozásunkat" – mondta, majd a Fidesz padsoraiból érkező elégedetlenkedő bekiabálások közepette hozzátette: "Igen, képviselőtársaim, kicsit pongyola vagyok, elfelejtettem mondani, hogy ez Simicskó István nyilatkozata volt a tavaly szeptemberi Honvédelmi Szemléből." Kuncze ezzel fel is dobta Medgyessynek a labdát, aki a továbbiakban hangsúlyozta: az MSZP a Fidesszel ellentétben nem akar háborút. A szabaddemokrata pártelnök egyébként úgy látja, a Fidesz kétarcú politikát folytat, amelynek lényege, hogy "bármi áron, mindig támadjon".

Hasonló állásponton van Kovács László külügyminiszter is: "a Fidesz most azért támadja Medgyessy Pétert, mert aláírta ezt a levelet, de nekem az az érzésem, hogy ha nem írta volna alá, akkor azért támadnák" – mondta lapunknak, és emlékeztetett rá, hogy amikor Orbán Viktor egy kanadai útján bejelentette: szükség esetén akár amerikai nukleáris fegyvereket is lehetne telepíteni hazánk területére, ő sem kérdezte meg erről a parlamenti pártokat, pedig az nagyságrendekkel komolyabb kérdés volt. Az egyeztetés elmaradásáról szólva pedig hangsúlyozta: személy szerint a miniszterelnöktől, és nem a parlamenti pártoktól kértek állásfoglalást. (Információink szerint az egyeztetés elmaradását SZDSZ-es körökben is elhibázott lépésnek tartják.) "Továbbá a levél egyáltalán nem az európai egység ellen, sokkal inkább mellette foglal állást, felhívja a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyeket Szaddám Huszein fegyverkezése jelent a világ számára, és szorgalmazza ennek elhárítását" – emelte ki a külügyi tárca vezetője.

"Medgyessy Péter, illetve a levelet aláírók semmiféle európai egységet nem bontottak meg, nem is tehették, hiszen nincs ilyen" – nyilatkozta a Heteknek az SZDSZ frakcióvezető-helyettese. Szent-Iványi István szerint az iraki kérdésben három lényegesen eltérő álláspont létezik: vannak, akik elutasítanak mindenfajta Irak elleni akciót, ez elsősorban Németországra jellemző; mások – közéjük tartozik Franciaország – azt mondják, hogy csak egy ENSZ-felhatalmazás esetén lehet szó katonai akcióról; megint mások, mint az USA vagy Nagy-Britannia pedig úgy látják, a vonatkozó ENSZ-határozat be nem tartása esetén Szaddám Huszeinnek komoly következményekkel kell számolnia, amibe akár a katonai fellépés is beletartozik. "A levél aláírói ez utóbbi csoportba tartoznak, ezt azonban semmiképpen sem nevezném szervilizmusnak, ugyanis nemcsak Amerika, de Magyarország értékei és érdekei is azt kívánják, hogy egy ilyen veszedelmes veszélyforrást, mint Szaddám Huszein rezsimje, valahogy le lehessen fegyverezni" – hangsúlyozta a szabaddemokrata politikus.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!