hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Szadista gyilkosok a portán

2002. 04. 28.
Megdöbbentette az őrző-védő szakmát a Simon Tibor futballista és közéleti szereplő ellen elkövetett brutális bűncselekmény. Az eset felveti a szakma állapotának, a biztonsági szakemberek képzésének és felkészültségének a kérdését.



Egyikük rendőr volt Fotó: MTI

Szigeti György, a téma szakreferense sokáig dolgozott biztonsági emberként szórakozóhelyeken. Elmondása szerint, bár sok olyan szituációban kellett már helytállnia, mint amilyen Simon Tiboré is volt, mélyen megdöbbentette a "verőlegények" brutalitása. Emlékeiből nem tud olyan esetet felidézni, amikor a biztonsági emberek egy magát megadó és az ellenállást beszüntető embert ütlegeltek tovább a mozdulatlanságig. A szakember állítja: az utcai etikában benne van az, hogy amikor valaki a földre kerül, akkor már nincs verés. A nagyon okos "portások" és a nagyon régóta "portázók" pedig tisztában vannak a jogi következményekkel is, és ezért nem mennek bele "vérfürdőbe". 

Szigeti szerint az ilyen ügyek mögött sokszor nem csak az rejlik, hogy a vendég kötekedik, vagy inzultál másokat, esetleg részeg vagy "be van lőve", hanem a helyiséget biztosító csapat presztízse is kockán forog, hiszen ugyanolyan könnyen elterjed róluk, hogy ők egy kemény társaság, mint az, hogy esetleg megverték őket. A csapat főnöke a placcmester, aki a "szolgálatot" szervezi. Az ő dolga a túlkapások megfékezése, övé a legnagyobb felelősség. A hat-nyolc fős csoportok a gengszterizmus csökevényeként terjedtek el a nyolcvanas évek végén. Ők voltak a behajtók, a katonák; amikor volt egy nagy név, akkor elfoglalták a vendéglátóhelyeket, és az illető betette oda az embereit, ő védte meg az érdekeket; folyamatosak voltak a bandaháborúk, a felvonulások. A rendszerváltás után alakultak ki a szabadcsapatok, akik alkalmilag verődtek össze egy éjszakai szórakozóhely védelmére. Ezek általában ismeretségek alapján szerveződnek, és Szigeti állítja: többnyire nem rendelkeznek személy- és vagyonvédelmi oklevéllel. Általában küzdősportot űzők és testépítő klubok szokták adni a kilincset egymásnak, a csapatok ilyen társaságokból verbuválódnak. Mint mondja, vagyonőr-igazolványt bárki egy hét leforgása alatt tud szerezni, és még egy minimálbérből is finanszírozható. A dolog tehát onnantól veszélyes, hogy képzetlen "hősök" és munkanélküliek is belekerülnek a szakmába, akiket gyakran például egy telep őrzése után dobnak a "mélyvízbe", és ha "fennforgás" közben bepánikolnak, akkor könnyen elkezdenek hadonászni a viperával (teleszkópos ólmosbot) – magyarázza a szakember. Tapasztalatai szerint szoktak alkalmazni szabadnapos rendőröket is az éjszakában. Ez a gyakorlat a kilencvenes években alakult ki pontosan azért, mert a rendőr az alvilágnak is tabu, őt nem támadják meg.

Egy szórakozóhelyen kialakult verekedés esetén – állítja Palatinus István, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Pest megyei elnöke –, bárkinek a területén is tört ki, elsődleges feladat annak megakadályozása, a törvények szigorú betartásával. Ezzel párhuzamosan vigyázni kell arra, hogy mások ne kerüljenek veszélybe, ne sérülhessenek meg, a nyugalmat biztosítani kell az adott területen, ehhez tartozik természetesen az anyagi javak védelme is. 

A fegyver szó használata eleve elhibázott a biztonsági emberek esetén – mondja az alelnök –, hiszen náluk csak támadáselhárító eszköz lehet, melyet a megbízó érdekeinek védelmében használhatnak. Példaként a gázsprayt, a gumibotot, az őrkutyát és a szolgálati lőfegyvert említette, kizártnak tartja ugyanakkor, hogy ebbe a kategóriába a rendőrségi sokkoló vagy az úgynevezett vipera beletartozna. A személy- és vagyonőrök hazai állományáról a szakember véleménye az, hogy vannak szakmailag csúcson kiképzett és önképzéssel felkészült kollégái, és vannak sajnos gyengébb tudással rendelkezők is. Utóbbiak miatt tűzte ki célul a kamara, hogy segíti a képzésük színvonalának növelését, ezért ingyenes szakmai továbbképzési programot fognak indítani az oktatási és a belügyi tárcával együttműködve.

Palatinus elmondta a Heteknek, hogy Magyarországon adottak azok a cégek, melyek rendelkeznek a vagyonőrök és biztonsági emberek képzéséhez szükséges jogosítványokkal, engedélyekkel. Képzési tematikájuk alapján 

– annak jóváhagyatása után – történik az ismeretek átadása. A képzést biztosító cégek meghatározott óraszámban kötelesek erre időt fordítani, majd a hallgatóknak elméleti, szakmai, önvédelmi, jogi és pszichológiai felkészültségüket kell bizonyítaniuk a vizsgán. A szakember beszámolója szerint mindig szerződés alapján kell hogy dolgozzanak a személy- és vagyonőrök, melyben részletesen szabályozni kell, hogy a megbízó, a tulajdonos milyen jogosítványokat ad át, mivel ruházza fel a védelmi céget. Ebből következik, hogy a feladatot elvállaló cég a megbízó érdekeit kell hogy védje.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!