A Terror Háza homlokzata Fotó: Somorjai L.
A külkapcsolatok megromlásának veszélyét hordozza továbbá a közlemény szerint a "második világháború történetének átírását" az állam legfelső szint? vezetőinek asszisztálásával megvalósító "terror múzeuma" kiállítás, amely "egyenlőségjelet tesz a náci terror és az országnak a szovjet hadsereg általi felszabadítása közé". Az orosz külügyminisztérium úgy véli, hogy egyes kiállítási tárgyak hamis megvilágításba helyezik a volt Szovjetunió szerepét Magyarország háború utáni évtizedeiben, így a két nép "baráti érzelmeit" gyengítik.
A magyar külügyminisztérium nem tartotta megalapozottnak az orosz kritikát. A tárca szóvivője szerint nem általánosak az orosz fél által sérelmezett jelenségek, a Terror Házában bemutatott kiállítás értékelése pedig inkább szakmai kérdés, mintsem politikai.
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
2002. 03. 14. (VI/11)
