hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Mosolydiplomácia Erdélyben
A státustörvény és ami mögötte van

2001. 08. 04.
Hatalmas eső zúdult a Bálványosi Szabadegyetemre péntek este, megszakítva a státustörvényről szóló vitát. Tőkés László református püspök épphogy csak elkezdte beszédét, amikor több dörgést követően olyan intenzív esőzés kezdődött, hogy meg kellett szakítani az előadást. A sátor alatt álló több száz ember harminc percen át nézett farkasszemet a vita előadóival, Vasile Dancu román tájékoztatási miniszterrel, Németh Zsolt politikai államtitkárral és Tőkés László református püspökkel. Egy adott pillanatban valahonnan felcsendült a Kossuth-nóta, amelyhez má-sodperceken belül csatlakoztak a sátor alatt állók, kivéve a jelen levő román hallgatóságot, akik így kizárva érezhették magukat. Az Olt partján még sokáig nem hallatszott más, csak a 48-as forradalom dalai és az eső kopogása. 



Vasile Dancu, Németh Zsolt és Toró Tibor. Mosolydiplomácia 

A péntek esti vitán Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára a hallgatóságot a részletektől megkímélendő, nemes egyszerűséggel unalmasnak nevezte a státustörvény tartalmát, és – mint mondta – ennél már csak egy unalmasabb téma van, mégpedig a törvény kapcsán fellángoló román–magyar diplomáciai nézeteltérések kérdése. Ennek okát egyébként abban látja, hogy a román közvéleménynek régóta szüksége volt arra, hogy valamilyen apropóból őszintén megfogalmazhassa a magyarokkal szembeni komplexusait. Vasile Dancu nem nagyon zavartatta magát, és láthatóan élvezte a túlerő próbálkozásait. Szerinte a státustörvény ellentmond a multikulturalizmus elvének, és kétféle identitást eredményez: az erdélyi magyarok részt vesznek a román közéletben, ugyanakkor a magyar közéletben is. Magyar homogenizálási kísérletnek nevezte a törekvést, és a szegregáció veszélyére hívta fel a figyelmet, amely elmondása szerint eddig is létezett Erdélyben, és nem tartja kizártnak, hogy ezután új erőre kap. Németh Zsolt azzal dobta vissza a labdát, hogy ha mindkét állam teszi a dolgát, méghozzá jól, akkor egyrészt az a román állampolgárok megelégedésére fog szolgálni, másrészt Erdély újra "európai tündérkertté" válhat, mely természetesen nem magyar ötlet, hanem ez az, amit a "polgárok Európájának" hívnak. Végezetül a kompromisszumkeresés jegyében meg-jegyezte, hogy Nyugat-Európában megértéssel fogadták a január elsején hatályba lépő új törvényt, melyből az következik, hogy nem nekünk, magyaroknak kell magyarázkodnunk, hanem azoknak, akik nem értenek velünk egyet. 

E hangnemen cseppet sem változtatva fogott bele mondandójába Orbán Viktor másnap a szabadegyetem záró-rendezvényén, melyre Révész Máriusz szintén jelenlévő fideszes honatya szerint azért került sor, mert a sorozat tizenkét évvel ezelőtti útnak indításakor az akkor még ellenzéki politikus ígéretet tett arra, hogy miniszterelnökként is minden évben ellátogat majd az erdélyi diákokhoz. Toró T. Tibor, az RMDSZ egyik belső lobbijaként funkcionáló Reform Tömörülés vezetője, a rendezvény házigazdája a "magyar nemzet miniszterelnökének" nevezte Orbán Viktort, és a státustörvényt mint "az első Orbán-kormány" által keresztülvitt elképzelést üdvözölte. Orbán óriási tapsot kapott, amikor egy, az Erdély területi autonómiáját firtató kérdésre annyit válaszolt: nem tudja, az RMDSZ hogy van vele, mindenesetre az ő naptárjában szerepel ilyen bejegyzés. A román politikusok körében természetesen közel sem okozott a tusnádfürdőihez hasonló osztatlan lelkesedést a bejelentés. 

Markó Béla, az RMDSZ elnöke füttykoncert formájában arathatta le a szövetséget, illetve személyét érintő egyhetes uszítás gyümölcsét a felkonferáláskor. A szabadegyetemet szervező Reform Tömörülés az RMDSZ tiszteletbeli elnökével, Tőkés Lászlóval együtt minden lehetőséget megragadott a hét során, hogy a kerekasztal-beszélgetéseket a szövetség vezetésének kíméletlen bírálatával tegye izgalmassá. Mellesleg a magyar miniszterelnök is legtöbbször Markó Bélával szállt vitába a társelőadók közül, a csinos anyagi támogatás mellett erkölcsi fölényt is nyújtva a reformereknek. Abban azonban több jelenlévő is megegyezett, hogy egy esetleges magyarországi kormányváltás bekövetkezte után az RMDSZ reformszárnya jövőre minden bizonnyal sokkal halkabban fogja képviselni álláspontját.

A miniszterelnök jobbján helyet foglaló Adrian Severin, az EBESZ elnöke, aki amúgy nagy magyarbarát hírében áll, szintén nagyokat hallgatott, és miután sikeresen kitért az összes olyan kérdés elől, amelyben a státustörvényről szóló pozitív bírálatot várták tőle, megjegyezte, hogy bizony nehéz annak a nemzetnek, amelyiknek áldozatkomplexusai vannak. Elmondása szerint történelmi tapasztalatok bizonyítják, hogy csak azok a népek tudnak kitörni saját korlátaikból, amelyeknek győzelmi pszichológiájuk van, ezek ugyanis a korlátok és az egoizmus fölé emelik őket. 

Miközben a politikusok még csak elvi síkon foglalkoznak a januárban életbe lépő státustörvénnyel, máris akadt négyszáz bátor jelentkező, akik elindultak Magyarországra, hogy magukat magyarnak vallva, a "magyar igazolvány" birtokában munkát vállaljanak hazánkban. A berettyószéplaki kőolaj-finomító alkalmazottait Sárszegnél tartóztatták fel a román csendőrök, miközben karavánjukkal a borsi határállomás felé tartottak. 


"Magyar igazolvány" csak alapos vizsgálat után

Interjú Németh Zsolttal, a Külügyminisztérium politikai államtitkárával

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!