hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Európa mocska
Keleti szexrabszolgák, nyugati kuncsaftok

2001. 02. 24.
Amíg korábban a nőkereskedelem szinte kizárólag az ázsiai országok sajátossága volt, addigra napjainkban ez az "iparág" az európai bűnüldözés egyik legégetőbb, összesen 6-12 milliárd dollár éves "nyereséget" termelő problémájává nőtte ki magát. Hivatalos adatok szerint kontinensünkön évente ötszázezer nő "cserél gazdát", akiket ezt követően legtöbbször prostituáltként "hasznosítanak". Az amerikai Time magazin legújabb számában drámai képet fest az európai helyzetről, utalva hazánkra is mint az egyik legjelentősebb tranzitországra. A magyar szakértők szerint a helyzet valóban nagyon súlyos, évente több ezer magyar lány kerül – sok esetben nem önszántából – külföldi éjszakai bárokba, bordélyokba, szó szerint rabszolgaként.



Egy kiszolgáltatott 17 éves orosz prostituált, akit 9 ezer dollárért adtak el külföldre. Magyar transzport, nyugati célállomás Fotó: Reuters

"A lányom egy ismerőse révén tavaly szeptemberben utazott ki Spanyolországba, ahol ígéret szerint kedvező munkalehetőséget kapott volna. December végén telefonált nekem, hogy jönne hazafelé, de nem tud, mert akiknél dolgozik, azok megfenyegették, hogy ha megpróbál megszökni, akkor kinyírják őt és a családját is. Minden hónapban megígérték neki, hogy hazahozzák, de ez eddig nem történt meg. Kérte, hogy ne tegyek semmit, mert neki abból nagy baja lehet. De én már nem bírom tovább…" – ezeket a mondatokat egy kétségbeesett asszony diktálta rendőrségi jegyzőkönyvbe Magyarországon idén januárban. A lányt azóta a spanyol hatóságok segítségével egy címtöredék alapján már kiszabadították, ő azonban sorstársai között a szerencsés kisebbséghez tartozik. "Évente ugyanis több ezer magyar lány keveredik hasonló szituációba, akik közül nem eggyel előfordul, hogy engedetlenségük miatt "tulajdonosaik" örök mosolyt vágnak az arcukba fültől fülig, leégetik a hajukat, vagy egy olaszországi kukoricaföldön holtan találják őket" – mondja Balogh Anikó, a magyar Interpol-iroda speciális összekötő tisztje. Az említett lányt hónapokig fogva tartó bűnszervezetet a spanyol hatóságok ezekben a hetekben számolják fel, és mint kiderült, az elmúlt két évben közel negyven magyar lányt zsákmányoltak ki hosszabb-rövidebb ideig. Persze nem mindenki a naivitás áldozata, többen teljesen tudatosan vállalnak külföldi erotikus munkát a könnyebb megélhetés és a szebb jövő reményében. Ők már csak akkor jönnek rá, hogy becsapták őket, amikor egy hotelszobába vagy roszszabb esetben egy sötét pincébe többed magukkal összezárva pihenhetnek egy kicsit a két "műszak" között. 

Hazánknak a nőkereskedelem szempontjából hármas problémával kell szembenéznie: a szervezett bűnöző csoportok számára ugyanis egyszerre vagyunk cél-, forrás-, és egyben tranzitország is. A Nemzetközi Migrációs Hivatal adatai szerint Magyarországon keresztül mintegy tízezer "női rabszolga" árad a volt kommunista országokból a nyugati államok felé. Ezek egy része Magyarországon marad, helyüket azonban az itt toborzott magyar lányok veszik át. A határőrség, bár érzékelte a nőkereskedelem növekedését (az elmúlt évben ötven ilyen esettel akadt dolguk), azonban – mint Krizsán Attila ezredes, a határőrség szóvivője elmondta – sok esetben a hölgyek teljesen legálisan lépik át a határt, nem is tiltakoznak azért, mert esetleg becsapták őket. A legtöbb esetben a sikeres fogást a zöldhatáron átkelők lefülelésével érik el ezen a területen. 

Hazánkban egyelőre még csak több kisebb, két-háromfős csoport szakosodott a nőkereskedelemre, amelyek a nagyobb és sokkal szervezettebb nyugati csoportoknak kvázi "bedolgozóiként" működnek – magyarázza Balogh Anikó. A toborzás személyesen és újsághirdetések útján történik, a jelentkezőket "beállítottságuktól" függően hazugságokkal szédítik meg, vagy erőszakkal kényszerítik az engedelmességre. Sokakat már maguk a toborzók megerőszakolnak, megvernek vagy elkábítanak. A nőkereskedelem legjelentősebb célországainak ma Hollandia, Belgium, Németország, Spanyolország és Olaszország tekinthetők, de egyre gyakrabban kerülnek európai (köztük magyar) lányok a tengerentúlra is. A megérkezett munkások útlevelét azzal az ürügygyel, hogy a hivatalos ügyek intézéséhez szükség van rá, elveszik, ők maguk pedig ezután sehova nem mehetnek ellenőrzés nélkül. Keresetük – amely a hazai 40 ezer forintos minimálbér sokszorosa is lehet egyetlen este – legnagyobb része, sokszor az egész a futtatójukhoz kerül, aki mint tulajdonos minél több pénzt igyekszik kisajtolni a fejenként néhány száz dolláros befektetésből. "Sok prostituált megpróbál kint önállósodni, kicsit megszedni magát, ez azonban az esetek döntő többségében nem sikerül, hiszen ez nem a Pretty woman cím? film, hanem maga a hús-vér valóság" – mondja Balogh Anikó. A szakértő szerint a nőkereskedelem motorja egyrészről a volt kommunista országok mérhetetlen gazdasági mélyrepülése, az elszegényedés, a kilátástalanság (a témáról szóló cikkében a Time magazin leírja, hogy az egyik legjelentősebb európai forrásországnak tekinthető Moldáviában az átlagkereset havi 30 dollár, és minden öt emberből négy a létminimum alatt él), más részről pedig a nyugati országok erkölcsi válsága. "Amíg ugyanis van kereslet, a prostitúciónak és a nőkereskedelemnek soha nem lehet véget vetni" – állítja Balogh Anikó, aki elmondta: ezen a területen dolgozó kolléganői között sokan úgy tartják, látva a nőkkel történt rengeteg kegyetlenséget, hogy minden férfi egy perverz fenevad, csak nem mindegyik meri kiélni vágyait. A sokszor felmagasztalt Nyugat morális válságát jól illusztrálja, hogy a külföldi hivatalnokok és NATO-katonák Boszniába és Koszovóba érkezését követően a térség a szexmunkások kiképzőtábora lett. A Time magazin által idézett ENSZ-jelentés leírja, hogy Boszniában tavaly márciusig egy 12 hónapos periódus alatt negyven emberrablási kísérletet derítettek fel, és ebből 14-ben a helyi, illetve a nemzetközi rendőrség képviselői, valamint a külföldi békefenntartók is részesek voltak vagy ügyfélként, vagy emberrablóként.

A közelmúltban egy kiskorú magyar lányt a rendőrség az Interpollal közreműködve pont Szarajevóból mentett meg, ahol éjszakai bárokban NATO-katonákkal kellett szexuális kapcsolatot létesítenie. A lány egyébként ezt megelőzően olyan munkára vágyott, amivel sok pénzt lehetne keresni…

"A nőkereskedelem a fejlett Nyugat fejlett polgárainak céljait szolgálja" – teszi hozzá Bethlen Anna, a Szociális és Családügyi Minisztérium szakértője. Mint mondja, a modern rabszolgatartás elleni küzdelmet tovább nehezíti, hogy a kiszabadult áldozatok általában nem mernek tanúskodni egykori fogvatartóik ellen, annyira félnek még tőlük. "Mivel a magyar áldozat- és tanúvédelem igencsak gyerekcipőben jár, nagyon is reális az esély arra, hogy ha ezt megteszik, utána egyetlen nyugodt éjszakájuk nem lehet" – állítja Bethlen Anna. A szakértő szerint a küzdelem egyetlen lehetősége a felvilágosítás és a kiszabadult áldozatok mielőbbi rehabilitációja, amihez azonban egyelőre sem pénz, sem tökéletes törvényi háttér nem áll rendelkezésre.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!