hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Vallásügyi csűrcsavar
Az MSZP és az SZDSZ kivonul a tárgyalásokról

2000. 12. 16.
"Gyalázatos, aljas és inkorrekt eljárás" – így minősítették ellenzéki politikusok azt, hogy a Fidesz, véleményük szerint gyakorlatilag a parlamentáris kereteket megkerülve, módosította az egyház-finanszírozás szabályozását. Az eset hatására az SZDSZ után az MSZP is radikálisan elhatárolódott a vallásügyi törvény módosításának kormányzati szándékától, és ezentúl a témában folytatott hatpárti tárgyalásokon egyikük sem hajlandó részt venni. Az Országgyűlés ugyanis a héten a költségvetési törvényen belül elfogadta Sasvári Szilárd (Fidesz) erre vonatkozó módosító indítványát, amit a képviselő az általános és részletes vita lezárulása után nyújtott be, így annak megvitatására már nem volt mód.

"Ez egy kifejezetten aljas akció volt: a Fidesz vallási ügyekben tárgyalást színlelt a pártokkal, közben azok megkerülésével, tájékoztatás nélkül, házszabályellenesen »nyomtak« be egy olyan minősíthetetlen módosító indítványt, amely kész helyzetet teremt ezen a téren" – mondta lapunknak az ügy kapcsán Fodor Gábor, az Emberi Jogi Kisebbségi és Vallásügyi bizottság szabaddemokrata tagja. Hasonló álláspontra helyezkedett a bizottság szocialista elnöke, Kósáné Kovács Magda is, aki a Heteknek kifejtette: "Ennek az indítványnak a története példa nélküli precedenst jelent a tízéves magyar demokrácia történetében. Még soha nem fordult elő, hogy a részletes vita lezárásakor egy kapcsolódó módosító indítványt – házszabályellenesen – úgy nyújtsanak be, hogy az nem kapcsolódik semmihez." A politikus ezt a bizottsági ülésen is felvetette, a kormánypárti többség azonban azzal utasította el, hogy a Ház apparátusa nem jelezte, hogy az indítvány házszabályellenes lenne. "A parlamenti apparátusnak azonban a költségvetési vita összezsúfolása miatt fizikai lehetősége sem volt arra, hogy az indítványok házszabályszerűségét vizsgálják" – érvelt Kósáné Kovács Magda. 

Többek szerint egyébként az indítvány mögött nem Sasvári Szilárd áll, amit az is bizonyíthat, hogy újságírói kérdésre a politikus nem tudta pontosan elmondani a törvény tartalmát, ráadásul – úgy tudjuk – az aláírása sem szerepel a dokumentumon: a neve egyszerűen oda van gépelve.

A költségvetés végleges szavazására a jövő héten kerül sor, ahol az SZDSZ megpróbál majd módosító indítványt beadni arra vonatkozólag, hogy az ominózus indítvány kerüljön ki a csomagból. Ennek sikerére azonban sem Fodor Gábor, sem Kósáné Kovács Magda nem lát sok esélyt, ezért azt tervezik, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Kósáné szerint egyébként az indítvány tartalma legalább annyira "gyalázatos", mint "átnyomásának" módja. A módosítás elfogadásával ugyanis igen sajátos egyházjogi helyzet állt elő Magyarországon. Míg az 1990. évi IV., a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény kimondja az egyházak közötti egyenlőséget, addig a most előállt helyzetben a kormány saját maga által meghatározott, sehol meg nem vitatott elvek alapján két kasztba kényszeríti a törvényesen elismert vallásfelekezeteket. Azok az egyházak, amelyek megfelelnek a kritériumoknak (az egyszázalékos adófelajánlások legalább egy százalékát megkapták, vagy Magyarországon száz éve jelen vannak, vagy harminc éve szervezeti formában működnek) híveiktől úgy kaphatnának adományokat, hogy azért cserébe adókedvezményre jogosító igazolást adhatnának ki. Vagyis a "kiválasztott" egyházak híveinek adakozásához az állam jótékonyan hozzáteszi a saját adományát. Az egyszázalékos határvonalat egyébként csak két felekezet, a római katolikus, illetve a református egyház lépte át, és a másik két – már többször felmerült és mindannyiszor élesen bírált – kritériumnak is csupán néhány történelmi felekezet tudott megfelelni. A többi, az előzőekhez hasonlóan szintén törvényesen elismert egyház a módosítás életbe lépésével automatikusan egy alsóbb osztályba sorolódik. 

"Ez a különbségtétel (most az elvi jelentőségén túllépve) ma jelentéktelen, de ehhez bármikor hozzá lehet kapcsolni más diszkriminatív jogszabályokat. Abban a pillanatban, mikor megnyílt a rés az eddigi alkotmányos bástyán, akkor már minden lehetséges, az is, hogy – persze csak papíron – a nap nem jön fel az égre" – mondta Kósáné Kovács Magda, aki szerint a Fidesz célja ezzel az, hogy a kétharmados vallásügyi törvény módosítását kikerülve érje el a célját. Ezzel viszont valószínűleg elpuskázta annak a lehetőségét, hogy a kétharmados vallásügyi törvény kapcsán számíthasson az elllenzék meghatározó politikai pártjaira.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!