hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A módosítás rontana
Amerikai vallásügyi értékelés

2000. 09. 09.
Az Egyesült Államok kormánya kedden tette közzé a vallásszabadság nemzetközi helyzetéről szóló éves jelentését, melyet Madeleine Albright külügyminiszter asszony mutatott be New York-i sajtótájékoztatóján. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata megfogalmazásának 50. évfordulója alkalmából kezdeményezett felmérés idén adott másodszor tájékoztatást a világ 194 országának vallási helyzetéről. A dokumentum Magyarországról szóló része kiemeli, hogy a vallásszabadság alkotmányos jog, és ezt a kormány általános érvénnyel tiszteletben is tartja, ugyanakkor felhívja a figyelmet a kisegyházak részéről érzékelhető aggodalmakra a vallástörvény őszi módosításával kapcsolatban.

Tomka Miklós vallásszociológus elhibázott lépésnek tartja a jelentést
készítők részéről, hogy a kultusztárcán kívül csak két vallásfelekezettől
érdeklődtek a magyarországi helyzetről, nevezetesen a mormonoktól és a
szcientológusoktól. "Ezt én provokációnak tartom, ez képtelen helyzet – reagál
felháborodottan Tomka, aki nem kifogásolja, hogy az amerikaiak a saját ízlésük
szerint választottak az egyházak közül, de ez esetben – mint mondja – ne hívjuk
az anyagot amerikai kormányjelentésnek." Azzal sem igazán ért egyet, hogy az elmúlt
egy évben nem változott a helyzet a vallásszabadság témakörében, hiszen emlékei
szerint a kultusztárca egyházi ügyekért felelős főosztályvezetőjének, Schanda
Balázsnak a törvénymódosítási koncepcióját megelőzően az újonnan alakult
vallási csoportok feje fölött ott lebegett a 10 ezer fő és a száz éves múlt
követelménye. A vallásszociológus szerint ebből a szempontból mindenképpen
történt változás, mert ha Schanda elképzelését nem is fogadta "általános
vastaps", azért enyhébb megszorításokat eszközöl, mint a korábbi javaslatok.

Egyébként a törvénymódosítás benyújtását rosszul időzítettnek tartja, sem
társadalmilag, sem pedig politikailag nem érzi előkészítve. "Persze, úgy, derült
égből mennykőként is benyújthatja a kormány, de hát nem szabad elfelejteni, hogy
egy kétharmados törvényről van szó. Ha meg szeretnék kapni azt a kétharmadot, akkor
a jelenleginél sokkal erőteljesebb előkészítésre volna szükség." – állítja
Tomka, aki szerint e nélkül csak kísérleti léggömbnek tűnik az egész. A szakértő
úgy véli: társadalmi vitára kellett volna bocsátani a törvénymódosítás
tervezetét és annak eredményét az érintett kisegyházakkal megbeszélni. A gyors
módosítási szándék mögött Tomka elsősorban nem politikai akaratot lát, hanem
inkább társadalmit, mivel meglátása szerint az egyházak számának növekedése és a
sokféle stílus kialakulása a társadalom egy része számára még nem emészthető. Az
ilyen típusú "társadalmi feszültségeket" egy sokkal lassabb nevelési,
tájékoztatási folyamatban kezelné, amelynek végén esetleg egy
törvénymódosításba foglalható konszenzus születik.

A törvénymódosítás tervezetének elkészítője, Schanda Balázs a kultusztárcán
belül működő egyházi tájékoztatási és koordinációs főosztály vezetője
lapunkat arról tájékoztatta: a módosítás elsődleges okai között szerepel, hogy
valóban csak vallási céllal lehessen egyháznak nevezett jogi személyt létrehozni,
illetve tisztázva legyenek az egyházak és egyéb egyházi jogi személyek
nyilvántartásának és nyilvántartásból való törlésének egyes kérdései. Az
egyházak nyilvántartása a tervezet szerint a Fővárosi Bíróság kizárólagos
illetékességébe kerülne. A tervezet meghatározná a vallás jogi fogalmát, részben
annak felsorolásával, hogy mely tevékenységek elsődleges folytatása nem tekinthető
vallási tevékenységnek. Schanda szerint nem a vallás fogalmának meghatározásáról
van tehát szó, hanem arról, hogy az állam mit tekint olyasminek, amire az általa
elismert, sajátos jogi személyt lehet létrehozni. "Szerintem egy jogállamban bízni
kell a bíróságokban, hogy ebben a kérdésben is fognak tudni dönteni, ahogyan a
közérdeket is el tudják határolni a magánérdektől, és dönteni tudnak például a
közhasznúságról" – tanácsolja a főosztályvezető.

Kósáné Kovács Magda, a parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi
bizottságának szocialista elnöke szerint az amerikai kormány jó minősítése egy
tízéves időszakra vonatkozik. "Tíz olyan év van a hátunk mögött, amikor a
vallást a politika részéről semmilyen látványosabb atrocitás nem érte, az elmúlt
évek anomáliáiról pedig – elég, ha az áfatörvényre gondolunk – egyelőre csak
mi tudunk" – jelezte az elnök asszony hozzátéve, hogy minket nem a
muzulmán–szerb ortodox háború mérlegén kell megmérni, hanem saját alkotmányos
rendünk alapján. Kósáné szívből reméli, hogy egyik politikai vagy egyéb erő
oldaláról sincs arra irányuló törekvés, amely a meglévő alkotmányos falakat
lebontaná. A mostani törvénymódosítás normaszövegét jelen formájában nem tartja
elfogadhatónak. Alapvető kifogásai között szerepel, hogy a normaszöveg a
kétharmados törvény rangjára emeli az Alkotmánybíróság egy olyan határozatát,
amely a társadalmi szerepvállalás alapján tesz különbséget az egyházak között.
Az egyházak bejegyzésének újraszabályozásánál pedig a negatív taxációval van
problémája, mivel a "mi nem minősül vallásnak" felsorolás "megkarcolja" az
egyházak autonómiáját, ráadásul a szakértői háttér is tisztázatlan. "A
társadalomban sajnos van egy fenntartás a kisegyházakkal szemben, és tartok attól,
hogy az úgynevezett szektaellenesek körében – akik merőben új helyzetet
szeretnének – a törvényjavaslat nem fog megfelelni az elvárásoknak, a belső
jogrend szempontjából viszont zűrzavart eredményezhet" – összegezte aggályait az
elnök asszony.

Láyer József, a parlament emberi jogi bizottságának fideszes alelnöke Semjén Zsolt
helyettes államtitkár korábbi nyilatkozatára hivatkozva azt tartja támogathatónak a
javaslatból, hogy csak az ezután bejegyzésre kerülő egyházak tevékenységi körét
vizsgálják. Megítélése szerint "nem kis" vita várható a téma kapcsán, amely
elsősorban a vallásszabadság minél teljesebb védelmére és a nem vallási
tevékenységgel összefüggő tevékenységek körére fog összpontosulni.

Az amerikai külügyminisz-térium jelentése: Jelentés
a vallásszabadságról

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!