Az elmúlt hétvégén időközi országgyűlési választások zajlottak Szabolcs és
Fejér megyében. A fehérgyarmati körzetben Lengyel János, az FKgP jelöltje, míg a székesfehérvári
körzetben Molnár Albert szocialista jelölt nyerte el a választók bizalmát. A helyenként
indulatoktól sem mentes kampányban minden párt igyekezett bebizonyítani, hogy az elmúlt
két év során sikerült megszilárdítani pozícióját, és jelöltje komoly esélyekkel
pályázhat az országgyűlési mandátumokra. A fehérgyarmati körzetben kolbászt és
konzervet nem kímélve korteskedtek a kisgazdák, míg Székesfehérvárra maga a
miniszterelnök látogatott el közvetlenül a választások előtt.
A jelenlegi parlamenti ciklus alatt ez idáig három időközi választásra került sor.
A mandátumokat a kormánypártok veszítették el: Siófokon Rajcsányi Béla, Székesfehérváron
Gyuricza Béla, a Fidesz képviselői, míg Fehérgyarmaton Zilahy József MDF-s honatya
halála miatt üresedett meg mandátum. A kormánypártok a három helyből egyet tudtak
megtartani, kettő az MSZP kezébe került. Szakértők véleménye szerint duplán nehéz
helyzetbe kerül az a párt, amelyik elveszíti az időközi választást, hiszen nem csak
a parlamenti frakciójának létszáma csökken, hanem az ellenzéké növekszik.
Enyedi Zsolt politológus, a CEU munkatársa lapunk kérdésére elmondta: Az időközi választásokat
soha nem szabad egyenértékűnek tekinteni a négyévente esedékes országgyűlési választásokkal.
A kormánypártok ezeken a választásokon általában elég rosszul szoktak szerepelni,
ez egy jól nyomon követhető tendencia Európában. A politológus szerint a Fidesz számára
mégis "nagy pofon" a hétvégi "döntetlen", mert a pártot minden szinten az állandó
győzni akarás motiválja.
Az MDF szereplését Enyedi hatalmas eredményként értékeli a közvéleménykutatások
2-3 százalékos eredményével szemben. Jelentősége azért nagy, mert az elmúlt két
év a kétpólusúvá váló politikai berendezkedésről szólt, és úgy tűnt, hogy az
egész jobboldalt átveszi a Fidesz. Enyedi szerint az MDF nem puhult semmilyen
tekintetben, csak észrevette, hogy az agresszív politikai hangnem a jobboldali választók
közül is többeket eltávolít a Fidesztől, így ők erre a szavazóbázisra próbálnak
hatással lenni a békülékenyebb hangnemmel. Véleménye szerint az MDF továbbra is
nagyon konzervatív és antiliberális elveket képvisel. Ezzel az eredménnyel a kormánykoalíción
belüli helyzetüket is stabilizálják, mintegy üzenve a Fidesznek, hogy ők ugyanolyan
jelentős koalíciós partnerek, mint a kisgazdapárt.
Meiszter Péter, az MTA Politikai Intézetének kutatója szintén azon a véleményen
van, hogy az időközi választásokból nem lehet messzemenő következtetéseket
levonni. "Ez mindig egy pillanatnyi hangulatot tükröz, az adott térség gondolkodását."
Véleménye szerint azért nem hasonlít a kétféle választás egymáshoz, mert szakszóval
élve mind a három hétvégi voksolás "protest" választás volt. Ez azt jelenti,
hogy a választók minden esetben valaki ellen szavaztak. A kis pártok próbálták most
is előtérbe helyezni jelöltjeiket, bizonyítva ezzel, hogy nem csak a parlamenti küszöb
átlépéséért küzdenek. Ezt jól bizonyítja a fehérgyarmati választókörzetben
induló SZDSZ-es uszkai polgármester, Sértő-Radics István 16 százalék körüli eredménye.
Fritcz Tamás politológus szerint a mostani választások semmilyen kapcsolatban nem állnak
a 2002-ben esedékes országgyűlési választásokkal. Nem hordozzák magukon azt az imázst,
hogy hatalomváltásról van szó, hanem kifejezetten a helyi kérdések kerülnek előtérbe.
"A választók arra tudnak figyelni, hogy kik a jelöltek, és mennyire képesek a térség
érdekeinek a képviseletére. Másképpen fogalmazva, időközi választásokon a személyek
szerepe felértékelődik a pártok rovására." Fritcz Tamás véleménye szerint erre
jó példa, hogy Székesfehérváron Molnár Albert, az MSZP jelöltje jelentős fölénnyel
verte meg a kormánykoalíció kisgazda jelöltjét.
2000. 04. 22. (IV/17)
