hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A kampány folytatódik
Újabb hét a Hit jegyében

Az elmúlt napok sem teltek el unalmas és beteljesületlen várakozással azok számára, akik a magyar sajtóban mindenáron a Hit Gyülekezetéről kívántak hallani. A vallási törvénymódosítást fegyelmezett szisztematikussággal előkészítő újabb hét alaphangját a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság cím? műsora adta meg, ahol a témával kapcsolatosan (semmi) új izgalmas információk birtokába (sem) juthattak a hallgatók a Molnár Róbert kisgazda képviselővel készített interjú révén.

Az unalomig mikrofonvégre kapott politikus úgy nyilatkozott a műsorban, hogy "Magyarországon
a szólásszabadság csak bizonyos köröknek adatik meg. Más körök pedig üldöztetést
szenvednek el akkor, hogyha megpróbálják az igazságot kideríteni, illetve a jó ügy
mellé állni." Lapunk kérdésére Molnár Róbert elmondta, hogy a fenti kijelentéssel
valójában saját esetére próbált célozni. Eszerint a képviselő (értsd: más körök)
Hit Gyülekezetével kapcsolatos parlamenti interpellációját az illető egyház reakciójaként
per követte, ugyanakkor a gyülekezet vezetője (értsd: bizonyos körök) akármit
mondhat nyilvánosság előtt.

A Vasárnapi Újság kérdésére, melyben a riporter a magyarországi kisegyházak nagy
számának okát firtatta, a kisgazda politikus így felelt: "A legtöbb kisegyház esetében
egy vallási köntösbe bújtatott gazdasági vállalkozásról kell, hogy beszéljünk."
Kérdésünkre, hogy mit is értsünk a "legtöbb" mennyiségjelző alatt, Molnár Róbert
elmondta: "az egyházak gazdasági tevékenységei nyilvánvaló tények, ahogy azt a
Nemzetbiztonsági Hivatal Évkönyve is megerősítette", és az mégsem járja – véli
a képviselő –, hogy mindezek ismeretében csak a bitangkasszás katolikus papot citálják
bíróság elé és hurcolják meg a médiában. Az pedig, hogy kisegyházzal szemben az
elmúlt tíz év során nem folyt vizsgálat, nem bizonyítéka annak, hogy nincs viszszaélés
– érvelt Molnár.

Molnár Róbert a "szektásodást előmozdító" egyházakat, amelyek "nem szolgálják
az emberiséget", egyesületi kategóriába minősítené viszsza. A politikus lapunknak
elmondta, hogy a bejegyzett magyarországi kisegyházak százas nagyságrendje a "szektásodás
mutatója", és ez a mennyiség egyszerűen "nevetséges". Mindamellett Molnár
kijelentette, hogy nem kíván vonalat húzni, hogy melyikük egyház és melyikük nem.

A rágalmazás és hitelrontás miatt perbe fogott és a bíróság által a házelnöktől
kikért képviselő számára a parlament keddi döntése mentelmi jogának további élvezését
biztosította. Lapunk felkereste dr. Mészáros István ügyvédet, aki a Hit Gyülekezete
védelmében már több ügyben is eljárt, és egy ideig a parlament mentelmi bizottságának
tagja volt. A jogász úgy véli, hogy a parlament nem először hozott "viszszás döntést"
mentelmi ügyben, hiszen – mint mondja – "többször előfordul, hogy egyes képviselők
a mentelmi jog mögé bújva a törvények fölé emelik magukat, így próbálva elkerülni
a felelősségrevonást". Mint ismeretes, egy héttel ezelőtt az ügyészség
alaptalanként lesöpörte az asztalról Molnár Róbertnek a Hit Gyülekezetével,
illetve annak vezetőjével szemben megfogalmazott legsúlyosabb vádjait. Mészáros István
úgy véli: "A képviselő ebből nyilván rádöbbenhetett arra, hogy az ellene rágalmazás
miatt megindított büntetőeljárásnak ő csak vesztese lehet, ezért érthető, hogy
nem mert büntetőbíróság elé állni. Azonban a hitelrontásért ellene párhuzamosan
megindított polgári per lefolytatását a mentelmi döntés nem érinti, hiszen polgári
ügyekben a képviselőknek szerencsére nincs mentelmi joguk." Köztudomású azonban,
hogy a mentelmi jog rágalmazásra és becsületsértésre nem biztosít védelmet, ezért
sokakat újra ámulatba ejt, hogy a magyar parlament miért bocsájtotta szavazásra a kérdést,
amikor a képviselői jogállásról szóló törvény erről világosan rendelkezik (a
mentelmi jogról szóló összefoglalót lásd keretes írásunkban).

Akik az előzményekből már nagyjából ráéreztek a kampány tervszer? koreográfiájára,
esküdni mertek volna, hogy a vasárnapi rádióműsor csak a hét eleji bemelegítő volt
a médiában. A folytatás nem is váratott sokáig magára: a TV 2 megújulóban lévő Jó
reggelt Magyarország! cím? április 11-i adásában foglalkozott a szekták kérdésével.
A téma meghívott jogi szakértője, Csendes László, az ORFK Bűnmegelőzési Osztályának
vezetője volt. Az ugandai tömeges öngyilkosságot elkövető szektatagoktól a Hit Gyülekezete
ellen folyó ügyészségi vizsgálat taglalásáig, a szekta fogalmának definiálásán
és társadalmi veszélyességük mibenlétének meghatározásán, valamint az 1990. évi
IV. törvény szigorításának szükségességén át vezetett az út. Mint azt a szakértőtől
megtudhattuk, a szektát – mivel nem pejoratívan kell érteni – vallási közösségnek
is hívhatjuk. Ezek azok a kisegyházak, amelyek "a nagyegyházaktól elkülönült, kis
vallási közösségek", és amelyek veszélyességét az határozza meg, hogy "a társadalom,
a társadalom egy része, illetve a hatóságok" hogyan ítélik meg tevékenységüket.
A rendőrségi osztályvezető Molnár Róberttel egyetértésben szintén nem érti, miért
van szükség ennyi kisegyházra Magyarországon. Csendes László a szülői kérdést
"emocionálisan közelíti meg", ezért véleménye szerint – ahogyan azt lapunknak
elmondta – "ordító hiba lenne néhány száz ember kiabálására úgy reagálni,
hogy a másik felet meg sem hallgattuk".


Vallásgyakorlás a seregben



Az elmúlt hónapban a Magyar Honvédség parancsnoka körlevélben hívta fel valamennyi
önálló katonai szervezet vezetőjének figyelmét, hogy a Tábori Lelkészi Szolgálatról
szóló 1994-es kormányrendelet előírja: annak hatálya alá nem tartozó, de
bejegyzett egyházak vallásgyakorlási és lelki gondozási jogosultsága a katonák igényei
szerint érvényesüljön. Fodor Lajos vezérezredes körlevelével teljesült a honvédelmi
tárca azon – decemberi – ígérete, miszerint "a Magyar Honvédség bármelyik
katonájának akármelyik egyháztól lelkipásztori szolgálatra van szüksége, akkor
ezt lehetővé teszik".

A körlevél szétküldésének hírét vezérkari források is megerősítették
lapunknak.

Mint ismeretes: tavaly decemberben Szabó János honvédelmi miniszter felbontotta a Hit
Gyülekezete és a Magyar Honvédség közötti szerződést, mely alapján az egyház három
évig teljesített szolgálatot a protestáns tábori püspökség kötelékében, kisegítő
tábori lelkészeivel. Az ügy kapcsán az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és
Vallásügyi Bizottsága meghallgatta Wachsler Tamást, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási
államtitkárát, aki a testület előtt hangsúlyozta: ha a Magyar Honvédség bármelyik
katonájának akármelyik egyháztól lelkipásztori szolgálatra van szüksége, akkor
ezt lehetővé teszik. Fodor Lajos mostani levelével ez úgy tűnik valóra válik,
hiszen a lapunk birtokába jutott dokumentumban többek között ez áll: a katonai
szervezet vezetője "engedélyt adhat a Tábori Lelkészi Szolgálaton kívüli, de
bejegyzett egyháznak az esetenkénti tevékenység folytatására, ha ilyen iránti igényét
a katona a reá vonatkozó előírások szerint előterjeszti". A körlevél kiemeli:
"A Tábori Lelkészi Szolgálaton kívüli egyházak is jogosultak ugyanazon feladatok
teljesítésére – belső rendjük szerint –, mint a történelmi egyházak". A
gyakorlatban mindez úgy működik, hogy az illető katonának jeleznie kell, melyik egyháztól
melyik lelkész szolgálatát igényli rendszeresen, vagy alkalmanként; ezt követően a
katonai szervezet vezetője megvizsgálja, hogy bejegyzett-e az illető egyház, majd –
ha a válasz igenlő – értesíti a katonát, hogy hol és milyen időpontban folytatható
le a vallásgyakorlat. (A katonát akkor is értesíteni kell, ha bármilyen akadály
felmerül.) A lelkigondozást lelkész vagy más elnevezésű, de ilyen tartalmú munkát
végző személy végezheti, akiknek egyházuk részéről erre vonatkozó hivatalos
igazolással kell rendelkezniük. A lelkészt a szolgálatot igénylő katonának kell értesítenie,
hogy a vallásgyakorlat az előre meghatározott időpontban és helyszínen lefolytatható.
(Munkatársunktól)


A mentelmi jog



Az országgyűlési képviselőket mentelmi jog illeti meg, amely a képviselő számára
tisztsége gyakorlása során védelmet biztosít. A mentelmi jog két részből áll: a sérthetetlenség
és a felelősségmentesség jogából.

Történelmileg a sérthetetlenség joga alakult ki korábban, amelynek funkciója az
volt, hogy a király utazó követeit, vagyis képviselőit ne zaklathassák, ne bántalmazhassák,
illetve ne tartóztathassák le. A sérthetetlenség mai szabályai szerint a képviselőt
csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Országgyűlés előzetes
hozzájárulásával lehet büntető eljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani.
A sérthetetlenség joga megilleti a képviselőjelöltet is, nem illeti meg azonban a
volt képviselőt.

A felelősségmentesség joga, amely a képviselőnek a képviselői minőségében végzett
munkájára vonatkozik, csak a parlamentalizmus elterjedésével alakult ki, és lényegében
máig azonos formában létezik. Alapelve, hogy a képviselő bíróság vagy más hatóság
előtt nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának
gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ebben a vonatkozásban a
mentelmi jog feltétlen és örök mentességet biztosít: a képviselőt mandátumának
lejárta után is megilleti azért, hogy mandátuma lejárta után se váljon a
parlamentben folytatott tevékenysége miatt kiszolgáltatottá. Vannak azonban korlátai:
a mentesség nem vonatkozik az államtitoksértésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre,
valamint a képviselők polgári jogi felelősségére.

A mentelmi jog sem biztosít azonban abszolút védelmet: az Országgyűlésnek jogában
áll kétharmados szavazattöbbséggel a mentelmi jogot felfüggeszteni, ha ezt egy konkrét
eset kapcsán az ügyész vagy a bíróság indítványozza. A képviselő a felfüggesztés
kérdésében jogosult ismertetni álláspontját, de mentelmi jogáról – a szabálysértési
eljárás kivételével – nem mondhat le. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában
hozott döntés csak az adott ügyre vonatkozik. (Zara Orsolya)

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!