hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Eltitkolt sértettség és elmaradt elégtétel

1999. 05. 15.
"Sok esetben azért történik meg a tragédia, mert a konfliktus kezelésében az indulatok diktálnak; sok magyarból sajnos hiányzik a konfliktuskezelő készség" – mondta Pusztayné Jakab Rózsa osztályvezető ügyész azon a sajtótájékoztatón, ahol az 1994–1998 közötti kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és az elkövetők kapcsolatáról készült felmérés eredményeit hozták nyilvánosságra. Az ügyésznő hozzátette: gyakran a véletlenen múlik, hogy ki lesz az elkövető és ki az áldozat. Előfordul, hogy az lesz a tettes, aki nagyobb pofont tud adni, vagy előbb találja meg a konyhakést.

A felmérés adatai aggasztó képet rajzolnak a hatóságok elé. A kiemelt súlyú bűncselekmények
– így például a rablás, a lopás, a csalás – sértettjeinek kevesebb mint 20 százaléka,
320 ezerből 77 ezer ismerhette meg 1998-ban a büntetőeljárás során az elkövetőt. A
többieknek ez a csekély erkölcsi elégtétel sem adatott meg – nem is szólva az
anyagi kárpótlásról. A gyermekkorúak sérelmére elkövetett emberöléseken belül a
csecsemőgyilkosságok aránya négy év alatt a duplájára – 30 százalékra –
emelkedett, elkövetőik pedig nagyrészt ismeretlenek maradtak. Az összes emberölésen
belül 1994 és 1998 között szintén a kétszeresére – 5 százalékról 10 százalékra
– emelkedett az olyan bűncselekmények száma, amelyekben a tettes ismeretlen. Csökkent
ugyanakkor az összes felderített bűntettet tekintve a gyermekkorú és a fiatalkorú
elkövetők aránya.

Jelentősen növekedett a családon belüli erőszakos bűncselekmények gyakorisága,
aminek okát Pusztayné szerint a szociális körülmények romlásában és az emberi
kapcsolatok jelentőségének leértékelődésében kell keresni. 1998-ban nemcsak az elkövetőknek,
hanem a sértetteknek is nagy része ismeretlen maradt: a kisebb értékre elkövetett
csalássorozatok mintegy 100 ezer sértettje közül 84 ezer nem jelentkezett a hatóságoknál.


Az adatokból az is kitűnik, hogy a közgondolkodással ellentétben nem az öregek és a
gyermekek a legveszélyeztetettebb társadalmi réteg: a sértettek túlnyomó többsége
a középkorú felnőtt férfiak közül kerül ki. Viszont a legvédtelenebbek valóban a
gyermekek és az idősek, ezért ők félnek a legjobban. Ha sértetté válnak, sokkal
kevésbé tudják ezt az "élményt" feldolgozni. Pusztayné ezzel kapcsolatban a
Hetek kérdésére elmondta: "az erőszakos bűncselekményeket előtérbe helyező média
a már amúgy is rettegő polgárokban plusz félelmet kelt . Ez a túlzott félelem
blokkolja az áldozatot, és még ha át is gondolta a védekezés módszerét, egyszerűen
nem tud mit tenni. Ezt a szituációt a legkönnyebb kihasználni." A szakértő szerint
a médiának olyan adatokat is nyilvánosság elé kell tárni, ami megnyugtatja az
embereket – például, hogy a gyilkosságok száma már évek óta nem növekszik.

"Vannak, akik azért nem jelentik a rendőrségen a sérelmüket, mert félnek a zsaruktól,
vagy az elkövető bosszújától, másoknak terhes az a sok hercehurca, amin át kell
menni, megint más meg egyszerűen csak szégyelli, hogy balek volt és ebből most tanult"
– mondta lapunknak Dr. Németh Zsolt rendőralezredes, a Rendőrtiszti Főiskola
adjunktusa, aki szerint nincs tipikus áldozat, tipikus bűnöző, de vannak olyan
tulajdonságok, amelyek elősegítik az áldozattá válást. A szakértő szerint sok
esetben az áldozat viselkedése "provokálja ki" magát a bűncselekményt. Például,
ha valaki egy pályaudvaron bizonytalanul, esetlenül viselkedik, az egy "szakavatott"
szemnek rögtön feltűnik, és máris adottak a szerepek: ki lesz az elkövető és ki a
sértett.

Kerezsi Klára, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet osztályvezetője
szerint megoldást kellene találni az áldozatok helyzetének javítására. "Egy szexuális
bűncselekmény sértettjével az eljárás során ötször-hatszor is elmondatják azt,
ami vele történt, és így újból és újból át is éli a szörnyűségeket" –
mutatott rá a szakértő, aki mintaként említette az izraeli áldozatvédelmi
rendszert, ahol a szexuális bűncselekmények áldozataivá vált gyereket először egy
pártfogó hallgatja meg és utána ő megy el a bíróságra és tesz vallomást arról,
hogy mit tudott meg az ügyről. Amerikában is egy zárt láncú tv-hálózat segítségével
vesz részt a sértett gyermek a tárgyaláson. Így ügyelnek arra, hogy az eljárás ne
okozzon még nagyobb traumát az áldozatnak, mint maga a bűncselekmény.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!