hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Az önkéntes száműzött
Márai Sándor (1900–1989)

2017. 02. 10.
„Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett velem.”  Másoktól talán banális lenne ez a gondolat, de Márai Sándor életének minden napja, élet­mű­vé­nek minden oldala bizonyíték arra, hogy az ő ese­tében ez a kijelentés hús-vér valóság. A jelképes időpontban: 1900-ban született Márai éle­tének nyolcvankilenc éve alatt olyan sorsot élt meg, amely ma is példát mutat arról, hogy az igazi magyarság és igazi européerség nagyon is jól összefér egymással.

Akassai szász (cipszer) családba született Grosschmid Sándor 14 évesen szökött el először otthonról, hogy azután soha többé ne találjon haza. „Választott ember vagyok, és sokra fogom vinni, vagy semmire se fogom vinni, de produkálni fogok, érzem, tudom, hogy ez kikerülhetetlen” – írta szökése után három évvel egyik barátjának.

A gimnazista diák úgy érezte, hogy sem szülei, sem tanárai nem értékelik kellőképpen az írásaiban megmutatkozó zsenijét: „senkim, egy emberem sincs, akihez írhatnék”. Márai lázadó tinédzser volt és maradt egész életében.

Életében hetven könyve jelent meg, ma százharminc különféle művét ismerjük. Legtermé­kenyebb periódusa 1930 és a 1942 közé esik. Ekkoriban Magyarország egyik legolvasottabb prózaírója, s a műveiből készült darabokat a legjobb budapesti színházakban játsszák a korszak legkitűnőbb színészei. Ez az a bizonyos „jól menő íróság” – később nem csekély öniróniával nyilatkozik róla –, amely lehetővé teszi számára, hogy a Vár alatti Mikó utcában vegyen lakást, és saját autóval furikázzon a fővárosban. Márai könnyű kézzel veti papírra műveit és rengeteget publikál – újságcikkeinek (a „lírom-lárom” írásoknak) száma ötezer körül mozog. Az emigrációból visszatekintve azonban ő is úgy látja, hogy legmaradandóbb művei az Egy polgár vallomásai című önéletrajzi regény (1934), amelyet trilógiává bővít az emigrációban írt Hallgatni akartam (1948) és a Föld, föld! (1949) című kötetekkel; valamint ötrészes család- és nemzedékregénye, A Garrenek műve, amely enciklopédiája mindannak, amiért élt és alkotott; és természetesen a naplók, ezek a páratlan értékű kordokumentumok. Az 1942-ben kiadott A gyertyák csonkig égnek című regénye – amely angolul Embers címen jelent meg – valódi világhírre tett szert. 1998-ban ez a regény volt a Frankfurti Könyvvásár legnagyobb könyvsikere, és ugyanabban az évben még az olasz kiadás példányszáma is elérte a százezret.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!