hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A kozmosz bölcsésze
Einstein utóda hadilábon áll a Teremtővel

2009. 07. 18.
Az elméje segítségével fut versenyt az életéért Stephen Hawking, a ma élő legismertebb természettudós. A részben a média teremtette celebtudós törékeny fizikumával éles ellentétben áll közéleti aktivitása; gyakran nyilatkozik létünk értelméről, idő és tér mély összefüggéseiről is. Szavai szerint a legfőbb kihívás energizálja: élni szeretne még...

Stephen Hawking tolószékben él, beszédét géphang közvetíti a külvilág számára. Az ifjúkorában kezdődő súlyosbodó izomsorvadás elvileg két-három év alatt végzett volna vele, de ő nemcsak sokszorosan túlélte a diagnózist, hanem belevetette magát a tudományos életbe, és kozmikus kérdésekkel kezdett foglalkozni. A nem tudós közvélemény egyfajta „roboprof"-ként ismeri, aki fokozódó fizikai erőtlensége és az egyre több műszeres segédeszköz ellenére továbbra is briliáns elmével rendelkezik, és a mindenség legnagyobb kérdéseit piszkálgatja, időnként pedig filmekben játssza el saját közismert alakját. Úgy tűnik, Hawkingra egyfajta bölcs prófétaként tekint a világ, aki nagyon bonyolult témákat képes érthetően megfogalmazni, sőt merészen új elméletekkel is rendre előjön, ahogyan Einstein is tette a múlt század elején. Legutóbb például az internetet egyenesen az emberi faj evolúciójának részeként értelmezte, az elme afféle „külső csatolmányaként". Tény, hogy Hawking a két nagy tudományos fundamentum, a relativitáselmélet és a kvantumfizika egyesítésén dolgozik. Nem kisebb célból, minthogy így megfejtse a Világegyetem keletkezését és jelenlegi szerkezetét - mellesleg a rejtélyes fekete lyukak természetét.

A tudós 1942 januárjában született Oxfordban, éppen Galilei halálának 300. évfordulóján. Hawking időnként utal erre, valamiképp Galilei szellemi örökösének is tartva magát. Apja, ké­sőbbi szellemi mentora a legjobb oktatás felé terelte, így a St. Albans-i magániskola pezsgő szellemi légköre Hawkingot is beszippantotta. Kifejezetten inspirálta, hogy igen magas a követelményi szint, egymással versengő baráti körével kalandként élte meg a tanulmányi erőpróbákat, olyannyira, hogy családja egyéves külföldi útjáról is inkább lemaradt, hogy folytathassa tanulmányait.

Bár vézna, aprócska fiú volt, „beszélőkéje" lenyűgözte környezetét. Mondhatni már ekkor különcnek számított, de nemcsak ő, hiszen tipikus bogaras értelmiséginek tartották egész családját is, akik nem sokat adnak tárgyi környezetükre (jó ideig egy londoni taxi szolgált a család autójaként), gondolataik, szellemi életük színvonalára viszont annál többet. Hawkingot tehát megértő családi háttér vette körül, viszont apja sokszor hónapokra elutazott mint trópusi betegségek kutatóorvosa. E „távapaság" sokak szerint máig érezteti a tudós természetében magát. Mindenesetre az oxfordi egyetemet tizenhét évesen már mentális zavarok (depresszió, magányérzet stb.) kíséretében kezdte el. Talán unta az egyetemet, elkezdett inni is, de nyilvánvaló képességei és új meglátásai (pl. az asztrofizikában) miatt PhD-ösztöndíjat kapott Cambridge-ben, ahol újra elővették a lelki zavarok, egyidejűleg jelentkeztek fizikai betegségének első tünetei is.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!