hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Hollywood öreg rókája
Friedmann Vilmos alias William Fox

2009. 01. 07.
Tolcsva, Petőfi utca 10. Egy község Tokaj-Hegyalján, ahol egy rossz állapotú épület áll a düledezés határán. Mint kiderült, a ház nagy valószínűséggel a hazánkból emigrált filmmogul, William Fox szülőháza. Emlékhely felállításával és a borvidék propagálásával vonzóbb idegenforgalmi célponttá válhat a hazánkba látogató amerikai turisták számára is.

William Fox magyar származású filmgyáros-producer posztumusz „hozzájárulhat” a magyar turizmus fellendüléséhez. Az amerikai filmgyáros emlékeiben nemigen maradhattak magyar emlékfoszlányok, hiszen az Osztrák–Magyar Monarchia idején Fried(mann)Vilmos néven született meg Tolcsván, majd zsidó szülei segítségével még pelenkában hagyta el az országot, hogy az Egyesült Államokban kezdjenek új életet. Az 1879. első napján született Vilmos élete igazi sikersztori, legalábbis az egyik fele: mivel Vilmos volt a legidősebb gyerek, már nyolcévesen dolgoznia kellett az új világban. New York Lower East Side részében ez nem számított rendkívülinek, így ő is mindennemű munkát bevállalt. Tizenegy évesen a környéken élő hasonló korú gyerekekkel együtt elhagyta az iskolát, és teljes idejű mosodai inas lett. Megfelelő ritmusban további tizenkét testvére születik még, ám csak hat éli túl New York utcáinak nyomorát. A kis William előtt egy cél lebegett: mindenáron kitörni az ínségből. Nevét édesanyja Fuchs (németül róka) neve helyett az angol megfelelőjére, Foxra változtatta, és szőrmebizniszbe fogott, amiből jelentős haszonra tett szert. Húszévesen, szilveszter estéjén feleségül vette a tizenhat éves Eve Leót. A frigyből négy lány született. Egyszer meg is jegyezte, hogy milyen hatékony időzítést választott, hiszen „egyszerre ünneplem a születésnapomat, a házassági évfordulómat és az újévet is”.

A századfordulón megtakarított pénzéből huszonegy évesen megalapította, majd négy évvel később busás áron eladta első cégét, és megvásárolt egy 146 üléses színháztermet, ahol tíz-húszperces némafilmeket vetített mindössze öt centért, hogy a szegényebb rétegek is megértsék, miről szól a mozgókép. Négy évvel később már a Broadwayen működik saját mozija. Filmszínházai számának gyarapodásával filmjeinek hossza is megnőtt. 1915-ben elindította saját filmes cégét, a Fox Film Corporationt. A filmek főszereplői, Theda Bara (Arab Death) és Tom Mix sikert és profitot hoztak, ami elegendő volt az 1100 moziból álló Fox filmszínházlánc megalapításához. 1927-től jogot szerzett a hangosfilm-vetítésre is, melyet konkurensei sokáig vonakodtak átvenni, beleértve Chaplint is. Neki köszönhető, hogy a filmhíradók már a húszas évek végén megszólaltak, A nagy vonatrablás című 1930-as western film pedig telitalálatnak bizonyult, széles vásznon és persze a huszonkét éves John Wayne-nel. Itt „sül el” először a stukker a vászonról a közönségre, amely első körben óriási riadalmat váltott ki, nem beszélve a nézőtéren ülők „felé” közeledő vonatról. Az emberek azonban, különösen a szegény munkásréteg hálás volt Foxnak, hogy legalább másfél órára elfelejthette az élet gondjait.

Fox új elmélettel állt elő: eldöntötte, hogy szakít az addigi tradícióval, megbontotta és forradalmasította a filmkészítés alappilléreit, kézbe vette a filmgyártás minden egyes mozzanatát a forgatástól a vetítésig; egy szalagon futott minden munkálat. A tolcsvai fiú emellett zseniális üzletember is volt, már nagyon fiatalon ráérzett az emberek vágyálmaira, kitalálta a „sztori” és a „sztár” fogalmát, mellyel alapjában változtatta meg a tömegek gondolkodásmódját. A film fő momentumát a cselekmény és a látvány képezte, érzelmet, fordulatot, humort és izgalmat vitt a vászonra, nemsokára minden a szereplőkről szólt. A nézők rajongtak a reklámozott filmcsilla­gokért, miattuk ültek be a filmszínházakba, és őket követték divatban, viselkedésben, életstílusban. A csillogást Fox finanszírozta, az ő filmsztárjairól olvashattak a lapokban. A filmgyáros a nézők segítségével mérte a mozit: ha unták a filmet, az a rendező többet nem forgatott nála. Minden témában kipróbálta magát a western filmtől a romantikus vámpírhistóriáig. Egy idő után Európába is átterjeszkedett, Berlinben és Párizsban hozott létre filmstúdiókat. Magyarország nem tudta elcsábítani, soha nem tért vissza, bár nem egy magyar írót, színészt alkalmazott produkcióihoz. Ekkoriban születik stúdiójában az a vicc, hogy „itt nem elég magyarnak, itt tehetségesnek is kell lenni”.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!