hetilap

Hetek hetilap vásárlás

2009. 02. 27. (XIII/9) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Olmert bocsánatot kért a keresztényektől

Az izraeli miniszterelnöknek kellett bocsánatot kérnie egy televízió műsor miatt, amelyben a keresztény hit alappilléreit tették gúny tárgyává. A paródia, messze túllépve a jó ízlés határát, a történelmi Jézust és Máriát támadta. Az adás világszerte nagy felháborodást váltott ki a keresztények között.

A nagy tét

Simon Peresz elnök Benjamin Netanjahut bízta meg a következő, 18. izraeli kormány megalakításával. Netanjahu a megbízást elfogadó nyilatkozatában a politikai pártokat, elsősorban a Cipi Livni külügyminiszter vezette Kadimát és az Ehud Barak honvédelmi miniszter által irányított Munkapártot hívta fel koalíciós egységkormány megalakítására.

Belföld

Győzött a feltaláló

Mesébe illő, mégis valóságos történet: Losonczi Áron, a Litracon üvegbeton feltalálója pert nyert a német cement­ipari multi, a Heidelberg Cement AG ellen. A jogerős ítélet a nagyvállalatot - amely gyakorlatilag ellopta a termék szabadalmát - eltiltotta a további jogsértéstől. A kártérítési per még csak ezután következik.

Sötét az alagút végén

Repedező falak, süllyedő épületek, milliárdokra rúgó károk – ezek fémjelzik a négyes metró építésével kapcsolatos legújabb bonyodalmakat. A beruházó szerint nincsenek olyan gondok, amiket előre ne láttak volna, és minden kárt megtérítenek. A közlekedésfejlesztés szakembereinek lelki szemei előtt pedig lepusztult városrészek fellendülése, új közlekedési csomópontok, romantikus sétálóövezetek lebegnek a projekt elkészültével.

Éhségsztrájk és kutyawellness

Nem csitul a vihar annak a magyar cégvezetőnek az esete körül, aki éhségsztrájkba kezdett a Gazdasági Minisztériumban, mert - szerinte - projektcégek joghézagokkal nyúlhatnak le pályázati pénzeket. „Kutyawellnessre bezzeg jut pénz" - mondja a Heteknek a Don Quijote szélmalomharcát vívó férfi, miközben a szakemberek jogi hézagokról beszélnek.

Kakasviadal az MSZP-ben

Ahogy közeledik az MSZP tisztújító kongresszusa, úgy növekszik a feszültség a kormánypárt sorai között. Az aggódók szerint egyre inkább a zárt ajtók mögötti paktumok és erőcsoportok közötti alkuk határozzák meg a várható eredményt. Közben a legfrissebb felmérések szerint a Fidesz népszerűségi indexe 68 százalékra ugrott, míg az MSZP-é 21 százalékra zuhant.

Szembejött a nyomor

Ott, ahol az abaúji dombság egy kies völgybe szalad, kezdődik a nyomor. A nyomornak neve is van, úgy hívják, Csenyéte. 441 lakosa bizton elbüszkélkedhet vele, hogy az országban az ő faluja a legszegényebb. És tényleg, munkahely csak négy akad, kettő a hivatalban, kettő az iskolában, ahol az osztályterem ajtaján ott sorjáznak a nevek, kivirít közülük Vanesszáé, Andzselináé és Kittié. Három amerikaias hangzású név, Csenyétének ennyi jutott a nem annyira művelt Nyugatból. Meg egypár EP-képviselő.

Kivégzés

Ha a temetésig a rendőrség nem tud eredményeket produkálni, a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság áldozatainak 280 fős rokonsága veszi kezébe az ügyet. Ezt maguk a családtagok nyilatkozták lapunknak. Az eset egyébként kísérteties hasonlóságot mutat a tavaly ősszel elkövetett nagycsécsi mészárlással. A rend­őrség azonban nemcsak ezt, hanem saját munkáját is kénytelen vizsgálni. A gyújtogatást, illetve a menekülő apa és fia „levadászását" először elektromos zárlat miatti tűzként és füstmérgezésként kezelték.

HÁTTÉR

A jó ötlet még nem siker

A Változás- és Válságmenedzserek Országos Egyesületét (VOE) 1992-ben azok a szakemberek hozták létre, akik a rendszerváltást követően válságba került cégek feljavításában sikeres tanácsadói munkát végeztek, és az általuk irányított gazdasági társaságok túljutottak a nehézségeken. Magyarországon először a rendszerváltáskor fogalmazódott meg az igény, hogy a rosszul működő, privatizálás előtt álló vállalatokat újjá kell szervezni. A feljavítandó, talpra állítható vállalatok vezetői tapasztalataira alapozva fejlődött ki a tanácsadói szakmának ez a sajátságos szegmense, amely a szervezetek kritikus, de még menthető helyzeteire specializálódott.Noszkay Erzsébet még a rendszerváltás előtt kezdett foglalkozni a hazai vállalkozásokkal. A szocialista „monstrumokon” nevelkedett ipari szakember, későbbi oktató-kutató a rendszerváltozás után az elsők között ismerte fel a kis- és középvállalkozások jövőbeli jelentős szerepét. Pályafutása kezdetén – saját cégének vezetése mellett – „térítésmentesen” szegődött az induló kisvállalkozások szolgálatába mint tanácsadó, és kezdte felállítani azokat a működési törvényszerűségeket, amelyekről rendszeresen publikál, és amelyeket ma is nagy sikerrel oktat több egyetemen. Jellemzően milyen cégek keresik meg a szervezetüket a segítség reményében?–ŰVáltozó. Megfordul nálunk a péktől kezdve az autószerelőn át a spekulánsig mindenki. Általában jellemző a hazai vállalkozókra, hogy félnek a „válság” szótól. Ki ne mondják, hogy náluk válságkezelő ügyködik! A rossz hír ugyanis könnyen ügyfélvesztéshez vezet. Ha mi elmegyünk dolgozni valahová, mindig komoly kérés, hogy tartsuk titokban azt, ami ott zajlik. Szélesebb körben megpróbálják ezt úgy bemutatni, hogy „csak egy kis tanácsadás” folyik a cégnél. Milyen költségvonzata van egy-egy ilyen mentőakciónak? Hiszen egy bajba jutott cégben éppen a pénz a legnagyobb hiánycikk…–ŰMunkánk morális felelősséggel is jár, így ha látjuk, hogy egy cég nem menthető, akkor nem verjük plusz költségbe. Amíg az adott cég likviditását helyre nem hozzuk, sokszor áron alul kell dolgozni, ám ez hozzátartozik az egyesület működéséhez. Ezért alapvetően elmondható, hogy a válságkezelés általában egyedi megállapodás, szerződés kérdése. De becsületesen megmondjuk azt is, ha már csak egy csődeljárás segíthet. Ám ez itthon nagyon bonyolult és hosszadalmas. A kisvállalkozások pedig jellemzően „gyorsan halnak”. Nincs elég tartalékuk egy teljes eljárás végigviteléhez. A szakirodalom szerint is, ha 6-12 hónap alatt nem tudunk valakin segíteni, akkor az menthetetlen. Voltak-e  meglepő vagy éppen drámai esetek a praxisában?–ŰA legmegrázóbb, de egyben legsikeresebb esetem egy bölcsész házaspárral volt, akik a rendszerváltás után lettek kényszervállalkozók. A szépérzékük alapján választottak egy tevékenységet, ami „szép dolgokról szólt”, de ezzel az üzleti tudásuk ki is merült. Ez akkor bejött. Növekedtek, egyre több árut rendeltek és készítettek is, béreltek, terjeszkedtek, de egyre jobban belesodródtak abba, hogy már a nagymamától is elkérték az 50 ezer forintját. Pénzügyeiket pedig kis kockás papíron vezetgették. Amikor már az otthonuk is veszélybe került, az asszony sírva megjelent nálam. Egy hónapig tartott, míg ki tudtam bogarászni, hogy kinek mennyivel tartoznak. Nagyon féltek, a feleség szoptatott, és a másik gyerekük is kicsi volt. Olyan reménytelennek láttam az esetet, hogy ha nem egy család fennmaradásáról van szó, bele se vágok. Három hónap után már láttam az alagút végét, fél év múlva pedig teljesen talpra álltak. Ugyan sok bérleménytől és készlettől „áron alul” meg kellett szabadulniuk, de a tető a fejük fölül nem ment el, és a nagymama is visszakapta a pénzét. Véleménye szerint mi a magyar vállalkozók tipikus problémája?–ŰAz előrelátás és a stratégiai gondolkodás hiánya. Nincs „B verzió”, egy lapra tesznek fel mindent. Pedig ami ma sikeres, az holnap eladhatatlan. A kisvállalkozások többsége nem egy fantasztikus találmányra épül, hanem köznapi dolgokra: kisközért, fodrászat, szolárium. Előre sejthető, hogy ha én vagyok az x-edik a környéken, akkor túl sok babér nem terem. Az emberek többsége viszont nem ezt nézi, hanem beleszeret a saját ötletébe. Az ötlet még nem azonos az üzleti lehetőséggel. Meg kell néznem, hogy milyen piaci körülmények között akarom ezt megvalósítani. Egy hozzánk forduló borász például nem tudta, hogy mennyibe kerül neki egy liter bor előállítása. Azt hitte, hogy tudja, de kiderült, hogy téves feltételezéseken alapultak a számításai.Látható tehát, hogy sikeres vállalkozások alapja az átlátható gazdálkodás. Célszerű továbbá azt is átgondolni, kiszámolni, hogy egy vállalkozás működésének hol a fedezeti pontja, azaz a tevékenységéből származó mekkora bevétel szükséges ahhoz, hogy a vállalkozás eltartsa önmagát, és hol van az a bevételi szint, ami felett az adott hónapban már nyereséges. A mikrovállalkozásoknak is érdemes berendezkedniük egy gazdálkodási szisztémára, melyet tervszerűen vezetnek, és időről időre finomítanak. Ha már tudom, hogy mennyi jött be, és előre tudom, hogy mennyi fog kimenni, és mennyibe kerül az általam előállított termék vagy szolgáltatás, akkor jó alappal indulok az átlátható gazdálkodás felé. Ez az elv, gondolkodásmód a vállalkozás növekedésével egy rendszerré nőheti ki magát, amely megalapozza a vállalkozás pénzügyi, gazdasági működését.Tapasztalatai fényében Ön mennyire vállalkozáspárti? Van, akinek azt tanácsolná: legyen inkább alkalmazott, úgy jobban jár?–ŰVan, akinek jobb őszintén megmondani, hogy inkább bele se fogjon. A vállalkozás mindig keményen érinti a családot. Ha a család nem támogatja a vállalkozást, nem szabad belevágni. Ha támogatja, de az illető nem ért hozzá, szintén nem ajánlatos, mert túl nagy a kockázat. Nem hiszek abban, hogy vállalkozónak születni kell. Ez a szakma tanulható, de alapvető készség kell hozzá. Ám a tehetség is sokszor megtéveszt. Aki tehetséges, azt hiszi, hogy mindent tud. De én mind a két típusnak azt tudom tanácsolni, hogy sokat dolgozzon, s még többet tanuljon! Hisz befektetés nélkül nincs üzlet.Ha valaki most szeretne belevágni egy új vállalkozásba, óva intené ettől a globális pénzügyi válság miatt?–ŰElőször is megnézném, hogy miről van szó. Akármiben nem szabad ma vállalkozni. Már a piaci elképzelésből érzékelni lehet, hogy mű­ködőképes vagy sem. De mondok egy példát: tudjuk, hogy az építőipar válságban van. Az én közvetlen környezetemben viszont van egy fiatalember, akinek az építőipari vállalkozása már Spanyolországtól éppen az orosz határig ér, mert egy olyan ötletre és működési modellre alapult, amit nem tud akárki megvalósítani. Tehát nem csak a körülmények a döntőek. Már jól látható: a különleges tudásokra alapuló cégek válság idején is meg tudnak élni.Mi a legfőbb tanácsa ma a magyar vállalkozók számára?–ŰKapkodással most semmire sem mennek. Ahogy mondani szokás, ha elestél a jégen, kicsit üldögélj és gondolkozz, ahelyett, hogy azonnal felpattansz! Ne kapkodjunk tehát, nézzük végig, hol és hogyan tudunk kapaszkodókat találni! Melyek az én cégem erős és gyenge pontjai? Az erős pontokat kell tovább erősíteni. Sok cégnek tudnám azt tanácsolni, hogy kicsit forduljon magába, plántáljon tudást, a külső lehetőségek most úgyis szűkösek. Legyen ez a felkészülés időszaka. (Várjuk Olvasóink kérdéseit a hamarosan induló „A válságmenedzser válaszol” című rovatunkba a [email protected] címre.  A feltett kérdésekre hétről hétre egy-egy válságmenedzser – köztük természetesen Noszkay Erzsébet  – válaszol.)

Erőltetett menet

„Nincsen nálunk a bölcsek köve” – fogalmazott Békesi László, a Reformszövetség szakértője, bevallva: nem tudják a megoldást a kialakult válságra, de javaslatuk „életképesebb”, mint a kormányé. „Dermesztőnek” nevezte a miniszterelnök a Reformszövetség javaslatainak hatását a társadalomra nézve. Utalva arra, hogy a szövetség némely ponton radikálisabban nyúlna hozzá az állam kiadási oldalához. A Reformszövetség szerint nemcsak lehetséges, de szükséges is a kormány elképzeléseihez képest jelentősebb állami megtakarítás. A szövetség számításai szerint a következő négy évben 1325 milliárdos állami kiadáscsökkentés érhető el. (Lásd a kormány elképzeléseiről szóló cikkünket:  Zsákban táncolni. Hetek, 2009. február 20.) A szövetség szerint csupán az állam működési kiadásaiból az idén 200 milliárdot lehet lefaragni, 2010 és 2013 között pedig további 350 milliárd érhető el. Igaz, 60 milliárdot megspórol a kormány, de működési kiadások lefaragásával, létszámcsökkentéssel, felesleges háttérintézmények megszüntetésével, állami feladatok leadásával további eredmények érhetők el. Pusztán az önkormányzati képviselők javadalmazásának korlátozásával 30 milliárdot lehetne megtakarítani. A nyugdíjkasszából 300, a szociális támogatásokból 50-70, a család- és gyermektámogatásból pedig 70-80 milliárd csíphető le. A Reformszövetség javaslatai révén 2012-ben a mostani 50,5 százalékos állami újraelosztás 42 százalékra csökkenhet, ami már megközelíti a visegrádi országok 40 százalékos szintjét. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint mivel a magyar gazdaság – válság nélkül is – meglehetősen kilátástalan helyzetben van, égetően szüksége van határozott és gyors intézkedésekre. Ezek nélkül ugyanis a mostaninál sokkal rosszabb helyzetbe is kerülhetünk – fogalmazott. Akár évtizedekre zsákutcába kerülhet az ország. Most ennek megvan az esélye – tette hozzá a szövetség szakértője. Békesi László szerint pozitív forgatókönyv szerint is csupán évek múltán nyílik lehetőség arra, hogy kilábaljunk a válságból. Leghamarabb jövőre állhat talpra az USA és Ázsia gazdasága, majd az ezt követő 6-12 hónapban az EU országai. Ezek után újabb fél-egy évvel Magyar-országon is beindulhat  a lassú növekedés. Ehhez azonban most határozott intézkedésekre és új gazdaságpolitikára van szükség, amelynek középpontjában ezúttal a versenyképesség javításának és nem (az eddigi gyakorlat szerint) a bevételek elosztásának kell állnia. Ugyanakkor más eszközökre is szükség van: szigorú fiskális és jövedelempolitikára és az ezt támogató monetáris politikára – tette hozzá. Palócz Éva szerint az a legnagyobb problémája a magyar gazdaságnak, hogy túlzóan magas az állami elvonás, miközben alacsony a gazdaság termelékenysége, így törvényszerűen növekszik az államadósság. Mára már ott tartunk, hogy ki sem tudjuk fizetni a kamatot, eközben nem jutunk új hitelekhez, mivel senki sem hajlandó finanszírozni a magyar államot. Az államadósság ma már eléri a GDP 73 százalékát „a törlesztőrészlet” pedig éves szinten a 4 százalékát, ami azt jelenti, hogy az egész ország 10 napon keresztül csak ezért dolgozik. „Tény, hogy határozottabb véleményen vagyunk egy-két területen a kormányhoz képest – fogalmazott megkeresésünkre Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója (kis képünkön). – Csak találgatni tudok, mire gondolhat a miniszterelnök a »dermesztő társadalmi hatásokról« szólva. Mindenesetre a Reformszövetséggel tartott tanácskozáson nem fogalmazott meg hasonló véleményt” – tette hozzá. Lényegi eltérés a két javaslat között a 13. havi nyugdíj kérdése. Amíg a kormány beépítené a nyugdíjakba, addig a szövetség eltörölné. Oszkó Péter szerint ezt a 300 milliárdos plusz terhet nem bírja el a magyar gazdaság. Hasonlóképpen 65 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt, és változtatnák az emelés szabályait, valamint szigorítanák a korkedvezményes és a rokkantnyugdíjba vonulás követelményeit.  Szintén radikálisabb a szövetség az ingatlanadóval kapcsolatban. A vagyonadó csak 30 milliónál drágább ingatlanra vonatkozna. Ennek értelmében például egy 35 milliós ház után 350 ezer forintot kellene befizetni. Oszkó Péter azonban hangsúlyozta, hogy éves szinten ennél jóval több maradna a családok kasszájában, mivel az szja-sáv változása után 5 milliós éves jövedelemig csupán 18 százalékot kell adózni, szemben a mostani 36 százalékkal. Olyan családok esetében tehát, ahol legális, adózott jövedelemből élnek, és ilyen forrásból származott az ingatlan, az új adó összegének akár a duplájával is több maradna a családok kasszájában az szja-csökkentésnek köszönhetően. Ha viszont nem legális jövedelemből származik az ingatlan, várhatóan adóemelkedés áll elő. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy azoknál a családoknál, ahol nem a magasabb jövedelemből származott az ingatlan, hanem például öröklés révén jutottak hozzá, és a jövedelem átlagos vagy az alatti, igen nagy tehertétel lehet a több százezer forintnyi adó előteremtése, mivel ezen a rétegen nem segít az szja-sáv kiszélesítése.Hasonlóan változtatna az szja rendszerén a kormány és a Reformszövetség. Amíg a kormány a mostani 18 százalékos kulcsot 19-re emelné, a sávhatárt pedig a mostani 1,7 millióról 3 millióra növelné, addig a Reformszövetség meghagyná a kulcsot, de a sávhatárt 5 millióra tolná ki. Az adójóváírást 2001-től szüntetnék meg, de csak abban az esetben – szögezte le –, ha olyan mértékű reálbér-növekedés lesz, hogy a minimálbér körüli bevételekkel rendelkezők sem szenvednének hátrányt. Mindenképpen kényes pont a szociális juttatások és kedvezmények megnyirbálásának lehetősége. Egyre általánosabb álláspont, hogy a családi pótlék, gyes, gyed, szocpol, a gáz- és távhőtámogatás ne alanyi jogon, hanem jövedelemhez kötötten, rászorultsági alapon járjon. A szövetség is azon az állásponton van, hogy a gyed ideje a mostani 3 év helyett 2 évre csökkenjen. Oszkó Péter szerint összességében a változások nyomán a minimálbér másfélszereséig terjedő jövedelemmel rendelkezők nem tapasztalnának adócsökkentést, az áfakulcs javasolt 4 százalékos emelése, illetve a kilátásba helyezett kedvezmények megvonása miatt pedig ennek a rétegnek összességében nagyobb lenne az adóterhelése, azaz reálértékben rosszabb helyzetbe kerülhetnek.Azok járhatnak jobban – mondta a szakember –, akik éves szinten 1,7 millió forint felett keresnek, hiszen esetükben megszűnne a mostani 36 százalékos kulcs, helyette 18 százalék lenne. Ők azok, akiket eddig túladóztatott az állam, és ők azok, akiknek a munkahelye a válság idején nagyobb veszélybe kerülhet. A Reformszövetség a kormány javaslatához képest határozottabban csökkentené a járulékszintet. Az idén 5 százalékkal, és nem csupán a minimálbér duplájáig, hanem a teljes jövedelem után. 2010-ben pedig további 3 százalékkal mérséklődne a járulékszint. Ennek köszönhetően a költségszintre csökkenhetne a munkabér, mint a többi visegrádi országban. Az 5 százalékos még nem, de a 8 százalékos mérséklés már azt jelentené, lényegesen javul a versenyképességünk, és több esély van a munkahelyek megtartására.

Most tehetségesebbnek kell lenni

Az utóbbi években annyi méltatlanság és támadás érte, hogy sok mindentől elment a kedve. A játéktól persze nem. A nézett­ségi rekordokat sorra döntő Sas József azt mondja, a gyermeki játszani vágyás meg­maradt benne. És ez a lényeg.

A szögedi betyár

Kevés olyan ember van, akiről még életében legendák születnek. Rózsa Sándor, az alföldi útonálló társaival ellentétben kínosan ügyelt arra, hogy valóban csak a gazdagoktól vegyen el, védelmezte a gyengéket és az asszonyokat, soha nem káromkodott, minden reggel imádkozott, és még az 1848-as szabadságharcban is vitézkedett. A zsákmányt mindig egyenlően porciózta ki maga és zsiványcimborái között. Mindez közrejátszott abban, hogy bár összesen harminc halálesetet lehetett a számlájára írni, végül tüdőbaj végzett vele.

A kaméleonember

A kosztümös korok vonzó férjjelöltjei rangot és vagyont kínáltak jövendőbelijük számára. Később az eladósorban lévő lányok – és a mamájuk – a vagyonnal is beérték volna. A szocialista időkben a külföldi vőlegény jelentette a kiugrási lehetőséget a család számára, akik mindezt már csak ígérték, hiszen messziről jött ember azt mond, amit akar. A liberális, globalizálódó világ újítása, hogy már az is elegendő, ha szimplán házasságot ígér egy férfi. Vagy már az is baj, ha egy lány családra, gyerekekre vágyik?

Szép a bőröm, anyu?

„A sok kis aranyos cigány gyerekből gyakran lesz durva és kegyetlen bűnelkövető” – állította hírhedtté vált megnyilatkozásakor a miskolci rendőrkapitány. „A roma származás önmagában semmiféle rossz viselkedési hajlammal nem jár” – mondják roma kisgyerekeket örökbe fogadó szülők, akik szerint hétköznapi szinten sokkal több jóakaratú emberrel lehet találkozni, mint a felelős politikusok között.

Stricik és prostik

Nyíregyháza utca - holland rendőrségi körökben így hívják az amszterdami piros lámpás negyed szabolcsi romák által uralt részét. Bizonyos szabályok betartása mellett ott legális ugyan a prostitúció, ám az állítólag mintegy százfős bűnszervezet számára ezek a szabadabb keretek sem elegendőek. Közülük többeket már tavaly letartóztattak, nemrégiben pedig Nyíregyházán vettek őrizetbe két személyt holland és magyar nyomozók. A nemzetközi akció lehetővé tette azt, amit a magyar hatóság nehezen tud megtenni: az érintettek vagyonát is lefoglalták.

Konzervált rendőrség

Szinte vég nélküli azoknak a jelenségeknek a sora, amelyek az elmúlt években számos okot adtak a rendőrség munkájával kapcsolatos kritikákra. Szak­értők szerint a legfontosabb lépés a „rendcsinálás” lenne, ám ez önmagában kevés: a rendőrséget (is) fel kell készíteni a társadalmi „földmozgások” következményeinek kezelésére. Súlyos hiányosság, hogy a rendszerváltást követően nem találta ki senki, milyen is legyen a magyar rendőrség. Jellemző, hogy a mai napig nem készült politikusok által elfogadott rendészeti stratégia.

KÁVÉSZÜNET

Megtörik-e a címvédő átka?

Kedden megkezdődött a labdarúgó Bajnokok Ligája egyenes kieséses szakasza. Az esélyeket elemezzük. Elöljáróban érdemes leszögezni, hogy az elmúlt években végbemenő reformok következtében a Bajnokok Ligája inkább egy európai szuperligára hasonlít, mint a korábbi Bajnokcsapatok Európa-kupájára. A kiemelések és többfordulós selejtezők azt eredményezték, hogy Európa elitklubjainak gyakorlatilag bérelt helyük van a csoportkörökben, és általában a végső győztes is (ritka kivétel­lel) a dúsgazdag nyugat-európai fut­ballklubok közül kerül ki. Az új rendszer közel két évtizedes történetében senkinek sem sikerült a címvédés, bár több csapat is közel járt hozzá, leginkább az Ajax. Ez is bizonyítja, hogy a BL-ben hegemóniára szinte semmi esély.A Manchester United azzal a reménnyel vágott neki a keddi egyenes kieséses sorozatnak, hogy megtöri a címvédő átkát. A vörösök csapnivaló őszi formája után még kevesen gondolták, hogy erre reális esély lesz, ám télen annyira formába lendültek Sir Alex Ferguson fiai, hogy a rengeteg, kapott gól nélkül megnyert meccs után szinte zsebükben érezhetik sorozatban harmadik angol bajnoki címüket, és ez a forma a Bajnokok Ligájában is bizakodásra ad okot.Ez a Manchester United más, mint a tavalyi. Idén nem Cristiano Ronaldo góljai repítik a vörösöket, hanem sziklaszilárd védelmük. Nemanja Vidics a világ egyik legjobbja, de Rio Ferdinand, a fiatal Johnny Evans és Patrice Evra is kiváló hátvéd. A Manchester United eddig mindössze három BL/BEK-címmel büszkélkedhet, eredményességben az Ajax, a Liverpool és a Bayern München is meg­előzi.A Manchesterhez hasonló győzelmi sorozatot tudhat maga mögött a spanyol bajnokságban a Real Madrid. Az új edző, Juande Ramos a sevillai és nem a londoni formáját hozza a madridi kispadon. Habár az eredmények jobbak, a stílus nem sokat javult, és ez a Madrid nem sorolható a legendás Real Madridok közé. A csapatban nincs sok vezéregyéniség, világklasszis, nem csoda, hogy nyáron a fél csapatot szélnek eresztik. A helyzetnek azonban van egy előnye is: a csapat a bajnokságban szinte biztosan a második helyen végez, így mindent alárendelhet a BL-szereplésnek. Plusz motivációt jelent az is, hogy az idei lehetne a 10. BL/BEK-serleg a klub történetében, ez pedig egyedülálló rekord lenne.A Real ősi riválisa, az idén rengeteg gólt szerző Barcelona számít a bukiknál az idei kiírás legnagyobb esélyesének. Semmi kétség, Lionel Messi Maradona-szintű tehetség, ám ahhoz, hogy valóban egy lapon említsük a ’86-os vb hősével, neki is kellene valami emlékezeteset produkálnia az argentin válogatottal. A Barcelonában nagyon villog, és a spanyol bajnoki cím szinte már biztos. Az új edző, Pep Guardiola fantasztikusan kezdte edzői karrierjét, szemet gyönyörködtető a katalánok játéka, ráadásul rengeteg fiatal, saját nevelésű játékos kap lehetőséget. Guardiolát a fiatal Capellóhoz hasonlítják. A Barca méltó múltjához, és ugyan kevesebb a sztár, mint korábban, de csapatjátéka sokkal látványosabb és eredményesebb, mint volt. Messi mellett leginkább Dani Alvest lehet kiemelni, mint a csapat fő erősségét, rengeteg gól születik jobboldali beadásaiból.A Barcelonához hasonlóan az Inter is közel van ahhoz, hogy megnyerje hazája bajnokságát. A csapat azonban több mint negyven éve nem nyert BL/BEK-serleget, és az elmúlt években is nagyon távol állt ettől. José Mourinho vezetése alatt az Inter egy remekül küzdő, céltudatos csapattá nőtte ki magát. Julio Cesar, Maicon, Cambiasso és természetesen Ibrahimovics a világ bármely csapatába beférne. Az Inter – akárcsak az összes korábbi Mourinho-csapat – duzzad az önbizalomtól. A parádézó Ibrahimovics bárhonnan, bárkinek képes gólt lőni, Adriano pedig – ahogy nyilatkozta – apjaként szereti az edzőt, aki néha megalázza, de Adriano ezt szereti, és jól focizik.A tavalyi szezonban ibrahimovicsi szinten focizott Fernando Torres is, ám a Liverpool spanyol csatára idén jócskán elmarad tavalyi teljesítményétől. A Liverpool vezéregyénisége így továbbra is Steven Gerrard. Remekül lő távolról, és egy kedveszegett Liverpoolt is képes bármikor felrázni, amiről a Milan 2005-ös csapata sokat tudna mesélni. A Liverpool a világ egyik legjobban küzdő csapata, az Anfield Road közönsége pedig egyedülálló atmoszférát teremt, csak a legnagyobb csapatok képesek félelem nélkül pályára lépni a ’Pool otthonában.A korábbi esztendőkben a sorozat esélyesének számított, idén azonban csak árnyéka önmagának a Chelsea. A folyamatos edzőváltáson áteső csapat úgy szerepel, mintha még mindig az elvesztett BL-döntő hatása alatt állna. Guus Hiddink, a frissen kinevezett ideiglenes edző elismerte: csapatának nincs erőnléte, így a célkitűzések (bajnoki cím, BL-győzelem) elérhetetlenek. Hiddink azonban több csapatnál is csodát tett, ezért nem szabad teljesen leírni a Chelsea-t, mégha Ferguson mester ezt már meg is tette.Végül a többiekről távirati stílusban. A Chelsea-hez hasonlóan elmarad a várakozásoktól az Arsenal, az Atletico Madrid és a Bayern München szereplése. Mindhárom csapat kiszámíthatatlan, remek játékosokkal rendelkezik, de csak akkor eredményes, ha a húzóemberek maximálisan odateszik magukat. Szeszélyes csapat a Roma is, de az ő motivációjukat erősíti, hogy a döntőre Rómában kerül sor. A Porto, a Lyon és a Juventus BL-rutinjában bízhat, a Sporting, a Villareal és a Panathinaikosz BL-győzelme pedig világszenzáció lenne, bár utóbbi kettő egymás ellen játssza a nyolcaddöntőt.

A Galaktika feltámadása

Idén harmincadik évfolyamába lépett Magyarország nagymúltú science fiction magazinja, a Galaktika. Egykor a világ egyik legolvasottabb ilyen jellegű kiadványa volt, ám a rendszerváltás kimúlásra ítélte. Újjáéledése óta folytatja irodalomszervező munkáját, ismét fiatal novellisták szárnybontogatásainak elsődleges terepe.

A lélekben kezdődik

A nyugati ember lassan kezdi felismerni, amit ősei már évezredekkel ezelőtt tudtak, hogy egyes testi betegségek kialakulásához, de a meggyógyításához is szükség van a lélekre. A pszichoszomatikus betegségek közé tartozik a magas vérnyomás, a pajzsmirigybetegségek, ízületi gyulladások és még számos kór, ami a ma emberét kínozza. A sikeres kezeléshez jobban kellene ismernünk a lelket. „Ilyenkor télen gyakran előfordul velem, hogy nem bírok kiegyenesedni, így kényszerűségből az ágyat kell nyomnom egész nap – meséli Róbert. – Évekkel ezelőtt ez az állapotom részvétet váltott ki, ma viszont egyre többet találkozom önjelölt pszichológusokkal, akiktől ilyenkor megkapom, hogy ideje lenne már úrrá lennem a problémáimon, és végre legyőznöm a stresszt.” „A betegek leggyakrabban nincsenek tisztában azzal, hogy mi is állhat tüneteik hátterében, például nem tudják, hogy a magas vérnyomást krónikus stressz is előidézheti – tájékoztatta lapunkat Balázs Csaba, a Budai Allergiaközpont endokrinológus professzora, aki a következő példát mesélte ezzel kapcsolatban: – Egyik betegünk vérnyomását több intézményben sem lehetett beállítani. Mivel az átlagosnál több feszültségoldó tablettát vett be, hozzátartozói behozták a kórházba. A beteg vérnyomása négy-hat nap alatt minden vérnyomáscsökken­tőtől függetlenül rendeződött. Pszichés panaszainak feltárása és a családi háttér részleges rendezése után addigi panaszai meg­szűntek, vérnyomása beállíthatóvá vált.” Régóta ismert, hogy már egyetlen katasztrófa is megnövelheti a megbetegedésre való hajlamot. A St. Helen vulkán 1980-as kitörését követően a közeli Othellóban 34 százalékkal megnőtt a rendelőt felkere­sők és 19 százalékkal az elhunytak száma. Ám sokan rendkívüli esemény bekövetkezése nélkül is fenyegetésként élik meg mindennapjaikat. Ilyenkor az agy az ingerek hatására folytonosan cselekvésre ösztönzi a szerveket. A kiváltó ok lehet például munkahelyi stressz, a pénzügyi nehézségek, az állandósult családi hadiállapot vagy csak egyszerűen annyi, hogy valaki túlreagálja a hétköznapi eseményeket. A sok bejövő és fel nem dolgozott információ hatására könnyen kialakul a stressz-szindróma (nyak-, illetve fejfájás, szívdobogásérzés, izzadékonyság, álmatlanság, a koncentrálóképesség csökkenése stb.). A tartósan fennálló stressz aztán könnyen vezethet betegségekhez. Pedig a stressznek amúgy igen hasznos szerepe van: elősegíti a mindenna­pokban való helytállást és a váratlan helyzetekre való reagálást is. De az állandó információözön, a folyamatos veszélyeztetettségérzés felborítja a szervezet egyensúlyát. Az agy nem tudja leállítani a reakciókat, hiszen nem kapja meg az információt arról, hogy „minden rendben van”.A kialakuló pszichoszomatikus betegségek fajtáiban nagy szerepe van az egyéni sajátosságoknak, hiszen a stresszhelyzetekre sem egyformán reagálunk. A tünetek gyakran jelzés­értékűek. Bizonyított például, hogy az ellenségeskedés összefügg a szívbetegségekkel, de az is, hogy a pozitív megküzdési stratégiákkal rendel­kező embereket kevésbé terheli meg a tartós negatív élethelyzet. A stressz kezelésében a nemek között is megfigyelhető bizonyos különbség. Freud például azt állította, hogy azért van több női betege, mint férfi, mert a férfiak elisszák a szorongásaikat. A stressz-szindróma a statisztikák szerint elsősorban a nőket érinti, akik hajlamosabbak többet rágódni egy-egy problémán. Persze vannak olyan körülmények, melyek típustól függetlenül szinte mindenkit megviselnek. „Az állástalanság óriási stressz az emberek életében, ezért az állástalanok döntő többsége a nagyobb kockázati csoportba sorolható. A kilátástalanság, a bizonytalanság, a munkahelyi kapcsolatok elvesztése nagyon komoly veszélyforrás” – állítja Balázs professzor. A szociális támasz és az összetartozás az immunrendszerre és a stressz kezelésére is jótékony hatással van. A hagyományosan pszichoszomatikusnak tartott betegségek – gyomorfekély, szívkoszorúér-betegség, asztma, krónikus fejfájás, magas vérnyomás – keletkezésében mind fizikai, mind pszichológiai tényezők közrejátszanak. Gyerekeknél az asztmás rohamok jelentkezéséért felelős lehet a szorongás, de a zavaros családi viszonyok is. Természetesen előfordulhat, hogy ezeket a betegségeket fiziológiai zavarok váltják ki, de például a magas vérnyomásos eseteknél ez az arány csupán 5-10 százalék. A stressz nem csak a hagyományosan pszichoszomatikusnak tartott betegségek terjedéséhez járulhat hozzá. Az immunrendszerre gyakorolt hatása miatt vírusok és baktériumok is könnyebben fertőzhetik meg a szervezetet. Leglátványosabban ezt az állítást egyetemistákon végzett kísérletek igazolják. A hallgatók vérében a fertőzéseket kivédő ellenanyagok szintjét vizsgálták, és azt találták, hogy a nyugodtnak mondható szep­­temberben az értékek normálisak voltak, míg a stresszel teli vizsgaidő­szakban az immunrendszer csökkenő aktivitást mutatott.Balázs professzor meglátása szerint a gyógyuláshoz vezető úton az első és legnehezebb kérdéskör, amikor a betegnek szembesülnie kell a problémával. Ha ezen túl vagyunk, meg kell keresni és ismerni azokat a stresszkezelő módszereket (és nem feltétlen gyógyszereket!), melyek segíthetnek. „Az életmód-változtatás kérdése összefüggésben van sok társadalmi gonddal és az értékválsággal is: az emberek nem az egészséget tekintik a legfőbb értéknek, mindenre van idő, néha még pénz is, de erre nincs” – összegzi tapasztalatait a szakember, aki szerint a társadalom „mikro­textúrájának” helyreállítása alapvető feltétele egy új nemzeti egészségvédő, megelőző programnak.

Csatornák császára

Hollywood népe az utóbbi években a társadalmi perifériák felé kacsingat. Nem a luxuséletforma feladásáról vagy népkonyhák felállításáról van szó, hanem a kiemelten díjazott filmek témáiról, melyeknek hősei (és néha színészei is) csak hírből ismerik a Sunset Boulevardot, a sztárok utcáját. Az aranyszobrocskákkal most elhalmozott filmben egy indiai utcagyereket emel az ismert televíziós vetélkedő ünnepelt népi hőssé.
Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!