2015. 07. 03. (XIX/27) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Genfi szimpátiatüntetés Izrael mellett

Több százan gyűltek össze a Nemzetek Palotája előtt Genfben azért, hogy tiltakozzanak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (UNHRC) legutóbbi jelentése ellen, amely a Hamasz mellett Izraelt is háborús bűntettek elkövetésével vádolta meg. A Hetek a helyszínről tudósított.

Eurokerítés

Közel négy kilométeres kerítés építését tervezi az Egyesült Királyság a Franciaországot és Nagy-Britanniát összekötő alagút, az Eurotunnel bevezető szakasza mellett, hogy megakadályozza az illegális bevándorlók beáramlását az alagúton keresztül. A lépésre azt követően kerül sor, hogy a múlt héten illegális bevándorlók százai rohamozták meg a kialakult dugóban várakozó teherautókat.

Görög patthelyzet

Ütött az óra, és államcsődben Görögország. Elvileg. Kedd éjfél óta ugyanis 1,6 milliárd euróval tartozik a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). A helyszíni riportok szerint a helyi élet továbbra is „zavartalanul” zajlik, az igazi megoldást azonban még senki sem látja.

Hamenei ultimátuma - Lesz-e atomalku?

Újabb egy héttel elhalasztották a 2013 óta zajló iráni atomtárgyalások lezárását, Teherán ugyanis a nyugatiak számára elfogadhatatlan feltételekkel rukkolt elő, ami akár zsákutcába terelheti az egész folyamatot. Azt nem tudni, hogy mi értelme volt újabb hetet adni a diplomatáknak, amikor egyértelmű, hogy Irán nem enged. Ráadásul a teheráni rezsim keményvonalasainak a bukás politikai szempontból még kapóra is jöhet.

„Mindenki félelemben él"

„Ki hisz még a békés egymás mellett élésben?” – teszi fel a kérdést Saïd Oubijou keresztény lelkész, a Büszke arab és keresztény című könyv szerzője, aki kisgyermekként vándorolt be Marokkóból Franciaországba a családjával. Tizenéves korában radikalizálódott, olyannyira, hogy amikor az egyik nőtestvéréről kiderült, hogy keresztény lett, megverte, széttépte a Bibliáját, majd a család őt küldte el „kémkedni” a testvére után. Egy istentiszteleten aztán Saïd maga is megtért. A Lyonban élő Oubijout a múlt pénteki merénylet kapcsán kérdeztük a franciaországi muszlim bevándorlókról.

Ramadáni terrorhullám

Nyugati turistákat, síitákat, egyiptomi katonákat és saját polgárait gyilkolta a „kalifátus” megalapításának első évfordulóján az Iszlám Állam. A terrorcsoport minden fronton igyekszik erőt felmutatni és elvonni a figyelmet az utóbbi hetek katonai veszteségeiről.

Mecseteket záratna be az FN a lyoni merénylet után

Hat hónappal a tizenhét áldozatot követelő párizsi iszlamista vérfürdő után Franciaországnak újabb rettenetes és példátlan merényletet kell feldolgoznia. A magányosan, saját szakállára pusztító, harcászatilag képzetlen dzsihádista megjelenése újfajta kihívást jelent a nemzetközi terrorizmus elleni harcban. Franciaország vezető politikusai önvédelemről, a demokrácia és a civilizáció elleni háborúról beszélnek, és a kultúra vissszafoglalására ösztönöznek reakcióikban.

Lebontott falak

Az Amerikai Legfelsőbb Bíróság 5:4 arányban szövetségi szintre emelte a melegházasság legalizálását, pontot téve az államonként folyó küzdelmek végére.

A melegházasság puccsszerű bevezetéséről Amerikában

Furcsa, szürreális nap volt június utolsó pénteke. Miközben a világ egyik részén a párizsi, tunéziai és kuvaiti iszlamista terrortámadás több tucatnyi áldozatát siratták, a normális világrend biztosításáért döntő felelősséggel tartozó Egyesült Államokban népünnepélybe torkollt a melegházasság legalizálásáról hozott aznapi washingtoni döntés. A haláltánc képzetét idézte e drámai ellentétpár. Ma még nem tudjuk felmérni a fekete péntek jelentőségét.

Belföld

Itt már senki nem akar dolgozni?

Nem csak a balatoni vendéglátósok vannak nehéz helyzetben, ha munkaerőt kell találniuk. Más országrészekben és szakterületeken sem könnyű olyan vállalkozóval, munkaadóval beszélgetni, aki ne panaszkodna arra, hogy „itt már senki nem akar dolgozni” – pedig hivatalosan csaknem négyszázezer az „álláskeresők” száma. Ugyanakkor más beszámolók és kutatások arról tanúskodnak, hogy a munkáltatók sem tesznek meg minden tőlük telhetőt, és nem becsülik meg eléggé a munkavállalókat – ami alatt nem csak a néha tényleg valószerűtlenül kevés fizetést kell érteni.

Elképesztő állapotok a magyar határ melletti menekülttáborban

Az egykori szabadkai téglagyárban még látni az utolsó, kiégetésre váró téglákat. A gyár mellett hatalmas szeméttelep. A legkülönbözőbb országokból sereglenek menekültek és bevándorlók ide, Magyarország és az Európai Unió előszobájába. Kelet-Európa saját nyomora és a földkerekség legnyomorultabb régióinak tragédiája sűrűsödik össze itt, néhány kilométernyire a magyar határtól. A Hetek helyszíni riportja.

„A magyar kormány pánikot keltett”

A közelmúltban többször élesen bírálta a magyar kormány bevándorlókkal kapcsolatos politikáját az Amnesty International Magyarország. A szervezet igazgatója szerint a kormány hibát követett el, amikor a déli határon kialakult helyzet kezeléséhez nem kért segítséget az Európai Uniótól, hanem kerítésépítés mellett döntött a magyar–szerb határon. Ezzel szerinte a kormány pánikot keltett.

Kormány – civilek 0:2

Vesztésre áll a kormány a civil szervezetekkel folytatott küzdelmében, tekintve, hogy a Magyar Helsinki Bizottság pert nyert a kormánypárttal szemben, mely rendre álcivilnek titulálja a jogvédő szervezetet. A Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott szervezetek is fellélegezhetnek, mivel a Fővárosi Főügyészség a törvényességi vizsgálatuk során semmi jogelleneset nem talált. Igaz, ez csak formális ellenőrzés volt, a büntetőjogi vizsgálat még tart az NCTA-támogatások ügyében.

Az a csoda, hogy csodálkozunk rajta

„Hadd döntsük el európaiakként, hogy kellenek-e nekünk migránsok, vagy hogy hogyan tudjuk őket integrálni – a válaszom az, hogy sehogy” – mondta Nógrádi György a Külügyi és Külgazdasági Intézet múlt heti, Európa válaszai a migrációra – megoldás lehet-e a határok lezárása? című kerekasztal-beszélgetésén. Ezzel szemben Tálas Péter a bevándorlással orvosolná az európai demográfiai krízist.

Hit és értékek

Mégis, kinek az élete?

Két héttel ezelőtt írtunk a 39 éves francia fiatalember, Vincent Lambert esetéről, aki egy baleset miatt hét éve éber kómában fekszik. Felesége és rokonai egy része szeretné megvonni tőle az életben maradáshoz szükséges táplálást, miközben édesanyja és testvéreinek egy része szerint Vincent - ha korlátozottan is - reagál szerettei látványára és hangjára. Az Emberi Jogok Európai Bírósága nagy vihart kavaró döntésében a feleségnek adott igazat, és engedélyezte, hogy az orvosok megszüntessék Vincent táplását. Ez a gyakorlatban lassú éh- és szomjhalált jelent a fiatalembernek. Az esetről írt cikkünket - a Vigyázó! blog révén - az Index is átvette, és néhány nap alatt több mint 36 ezren olvasták. Sok, egymással is vitázó kommentár érkezett az íráshoz, most ezekből idézünk néhányat.

Hetek

ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:

A pészach és a húsvét párhuzamos üzenete

Az elsőszülöttek mi vagyunk »

Nasinszky Péter / Hit és értékek

A megmenekülés ünnepe

Mi is a húsvét? »

Ruff Tibor / Hit és értékek

Húsvét, az örömünnep

A szabadulás és a megváltás története »

Finta Szilvia / Háttér

hetilap