Tömeges letartóztatásokkal és elbocsátásokkal folyik a megtorlás Törökországban, miután elbukott az ország további iszlamizációjának megállítására tett katonai puccskísérlet. A kétségbeesett próbálkozást követő bosszúhadjáratban ezreket tartóztattak le, közalkalmazottak tízezreit bocsátották el, húszezer tanárt és ezerötszáz egyetemi dékánt rúgtak ki állásából, az egyetemi oktatóknak megtiltották a külföldre utazást. Mindeközben John Kerry amerikai külügyminiszter jelezte Törökországnak, hogy veszélybe kerül az ország NATO-tagsága, ha nem tartja be a demokratikus játékszabályokat.

Hullottak a brit miniszterek fejei – a lemondott David Cameron híveinek többsége nem „élte túl” Theresa May kormány-átalakítását, az új miniszterelnök a vártnál drámaibb módon változtatott az eddigi felálláson. Legmeglepőbb húzása Boris Johnson külügyminiszteri kinevezése volt, ami jócskán kiverte a biztosítékot az európai politikai elitben. A Brexit-tárgyalások levezénylésére létrehozott tárca vezetését pedig egy veterán euroszkeptikus konzervatívra bízta. Az új kabinet egyből bele is vetette magát a munka sűrűjébe: a héten May és Johnson a nemzetközi színtéren is debütált.

A tavaly január óta a harmadik súlyos terrortámadást elszenvedett Franciaországban éles vita alakult ki az ellenzék és a kormány között az esetleges biztonsági mulasztásokról és a terrorizmus elleni küzdelem szükséges intézkedéseiről, amelyet a közelgő választások is energizálnak. A francia társadalom eljutott a tűréshatárra, és az eddigi kevéske bizalom is elpárolgott az ország vezetői iránt. Az Iszlám Állam által vállalt merénylet új korszakot nyithat a nyugati országok elleni hadviselésben.

Habár másfél évtized telt el a New York-i ikertornyok elleni terrortámadás óta, az Európát másfél éve rendszeresen sújtó támadások igazolják, hogy nem idejétmúlt foglalkozni a 9/11-hez vezető geo­-politikai tényezőkkel. Pontosan ez adja a jelentőségét annak a 28 oldalas CIA-jelentésnek, amelyet a múlt héten oldott fel az amerikai Kongresszus a titkosítás alól. A hírszerzés hiányosságait elemző, eddig szigorúan titkos besorolású dokumentum legfőbb különlegessége, hogy tisztázza Szaúd-Arábiának a terrortámadásban játszott, korábban vitatott szerepét.

Többek szerint megakadályozható lett volna az elmúlt héten Nizzában történt terror­támadás, amennyiben a kor­mány bizonyos, más országok­ban már hatékonyan működő biztons­ági intézkedéseket bevezetett volna.

A mai fiatal generáció nem lázadó, nem akarja megváltoztatni azt a közeget, amiben él: ha nem tetszik neki valami, egyszerűen továbbáll – mondja az Új Nemzedék Központ kommunikációs igazgatója. Poór Csabával a fesztiválkultúráról és a fiatalok egzisztenciateremtési lehetőségeiről beszélgettünk.

Valami nem egészen stimmel a közéletünkben. Sőt, vannak, akik azt vallják, hogy semmi sem. Az állampolgári elképzelések meglehetősen messze kerültek attól, amit a hazai politikai elit – beleértve annak mindkét vagy minden lehetséges oldalát – képviselni tud vagy akar. De amikor ritka pillanatokban mégis mutatkozik némi egybeesés, az összhangba akkor is disszonancia keveredik, az állampolgári remény és a képviseleti megbízást birtokló politikus ügyintézése egyre távolabb kerül egymástól, majd végképp beleveszik a minden értelmes érvet elnyelő érdekek csatazajába.

A magyar kormánynak „esze ágában sincs” kilépni az Európai Unióból, Brüsszelnek azonban nagyobb önállóságot kellene biztosítania a tagállamoknak, miközben kulcsterületeken erősíteni kellene az együttműködést – mondta egy háttérbeszélgetésen a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter.

Július végén először jelenik meg magyarul egy könyv, ami sok szempontból megelőlegezte a jövőt. Oriana Fallaci olasz újság-író 2003-ban adta ki Az értelem ereje című művét, amelyben könyörtelenül szembesíti a valósággal az áldemokratikus európai intézményeket, az ENSZ-t és annak különböző szervezeteit, amelyeket a szabadság eltipróinak nevez. Éles szavakkal bírálja azt a képmutatást is, amely orwelli módon egyenlőkre és még egyenlőbbekre osztja a kisebbségeket és magát a többséget is. Részletek a könyvből, először a Hetekben.

Mélyen sérti a zsidó és a keresztény hívőket az UNESCO határozatterve Jeruzsálemről, amely kizárólagosan muszlim vallási helynek nyilvánítja a Templom-hegyet és környezetét, beleértve a Siratófalat (Nyugati-falat) is. Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezetének határozata meghamisítja a történelmet – írja Dore Gold, az Izraeli Külügyminisztérium főigazgatója az UNESCO Világörökség Bizottságának tagjaihoz intézett nyílt levelében.

Valóságos popsztárnak számít akadémiai körökben Judith Butler, a gender- és queer-elméletek, valamint a modernkori feminizmus meghatározó alakja, aki Németországban néhány éven belül a második jelentősebb kitüntetését kapta. Éppen ott, ahol a nagy nyugati államok közül utolsóként nem vezették még be a melegházasság intézményét.

Pénteken katonai puccskísérlet történt Törökországban, melyet rövid távon elfojtott az elnök, Recep Tayyip Erdogan és kormánya. Jelenleg a megtorlás zajlik, tömeges letartóztatások történnek szerte az országban. Isztambulban vagyunk.

Az Obama-kormány már gyakorlatilag a megalakulása napján központi kérdéssé tette a bolygót fenyegető klímakatasztrófa megfékezését. Ennek eszközeként szolgált a Mississippi államba telepített „tisztaszénerőmű”, amely a maga forradalmi technológájával új fejezetett nyithatott volna az energiafelhasználásban - olvasható a The New York Times aktuális elemzésében.

A jelenlegi legjobb magyar teniszező, Babos Tímea Sopronból indulva hétévesen kötelezte el magát a tenisz csodálatos világával, és tizennyolc évesen kezdte meg profi karrierjét. Már juniorként három Grand Slam-győzelemmel – párosban az amerikai Sloane Stephensszel – jelezte, hogy csillag született. Tizennyolc évesen nyerte első felnőtt WTA trófeáját. Ez év áprilisában 39. is volt a WTA ranglistáján. 2014 és 2015 után idén is a páros döntő résztvevője volt – zsúfolt lelátók előtt – a teniszvilág legbecsesebb helyszínén, a wimbledoni center pályán.

Tibori Szabó Zoltán a Babes-Bólyai egyetem tanára, a kolozsvári Szabadság című napilap alapítója, újságíró, szerkesztő. A határon túli újságírás ismert, már-már legendás alakja, számtalan kötet szerzője, amelyek közül több is az erdélyi és a román holokauszt máig ismeretlen tényeit tárja az olvasók elé. A 21. századi újságírás kihívása mellett ezekről is beszélgettünk.

Nem töri le az európaiak, köztük a magyarok évek óta növekvő utazási kedvét a terrorizmus és a migrációs válság, legfeljebb az úti célok változnak. A hazai utazóközönség idén elkerüli a korábban favoritnak számító Egyiptomot és Tunéziát, és nagyot esett Törökország népszerű­sége is. A megingott biztonságérzet miatt inkább Horvátország, Olaszország, Spanyolország, Bulgária vagy a Balaton kerültek előtérbe, tovább erősödik a belföldi turizmus, miközben nő a régiónk iránti külföldi érdeklődés is.

Sokan elbúcsúztatták már, méltatták írótársak, komoly tudósok, kondoleált a köztársasági elnök, nyögvenyelősen még a kormányfő is, (habár a jelenlegi politikai kurzus a munkásságát se kiköpni, se lenyelni nem tudja), néhány fajbunkó kihasználta az alkalmat a pocskondiázásra is, lelkük rajta. Szomorkodtak a fordítók, barátok, ismerősök, hazai és világlapok számoltak be a nagy veszteségről. És most megszólal az egyszerű mezei olvasó is. Azaz az OLVASÓ. Mert Kosztolányi óta tudjuk, a könyvet mindig ketten alkotják, az író, aki írta, s az olvasó, aki olvassa.

A science fiction (tudományos fantasztikus) műfaj születésének időpontját nehéz meghatározni. Vannak, akik szerint már a késő középkorban megjelent hasonló témájú regények is ide sorolhatóak, amikor Galilei és Newton felfedezéseket tettek a világűrrel kapcsolatban. Egy biztos: a 20. századi technológiai forradalom óta valósággal ontják magukból az érdekesebbnél érdekesebb történeteket a regényírók. Űrcsaták, robotok által uralt világok, mesterséges intelligencia fölénye az emberi lélekkel szemben. Az alábbiakban öt meghatározó művet mutatunk be.

A korábbi felejthetetlen sportriporter, sokszoros bajnok, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség főtitkára, sportdiplomata Gyulai István emlékére idén is megrendezték a Gyulai István Memorial nemzetközi atlétikai versenyt – immár hatodszor. Ez az egyetlen sportesemény, amelyen atlétikai világsztárokat – olimpiai bajnokokat, világbajnokokat – láthat versenyezni a nagyérdemű Magyarországon. Ilyen kiválóságokért a világ nagyvárosaiban tízezrek töltik meg a stadionokat. A Székesfehérváron megrendezett versenyről Gyulai Márton versenyigazgatót kérdeztük.

Hazánkban évente mintegy 1,5 milliárd PET-palack kerül forgalomba, a palackok természetben történő lebomlási ideje pedig több száz évre tehető. Az elektronikai ipar robbanás-szerű fejlődése hasonlóképpen termeli az elektronikus hulladékhegyeket az egész világon. A kiszuperált számítógépek, mobiltelefonok, háztartási készülékek, elavulttá vált eszközök becslések szerint több mint 50 millió tonna e-szeméttel terhelik a földgolyót (2014-es adat). Globalizálódó világunkban újfajta szeméttípusok is megjelentek, mint például az űrszemét, vagy a kéretlen spam-ek által képzett virtuális szemét. A sugárzó és fertőző hulladékok egy része pedig feldolgozatlanul marad rá gyermekeinkre, unokáinkra. Immár azon sem csodálkozhatunk, ha szemétből felépült szigetekkel, vagy éppen hulladékkal elárasztott városokkal találkozunk.