hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A szaúdi akták 9/11 és a CIA-jelentés eltitkolt részletei

2016. 07. 30.
Habár másfél évtized telt el a New York-i ikertornyok elleni terrortámadás óta, az Európát másfél éve rendszeresen sújtó támadások igazolják, hogy nem idejétmúlt foglalkozni a 9/11-hez vezető geo­-politikai tényezőkkel. Pontosan ez adja a jelentőségét annak a 28 oldalas CIA-jelentésnek, amelyet a múlt héten oldott fel az amerikai Kongresszus a titkosítás alól. A hírszerzés hiányosságait elemző, eddig szigorúan titkos besorolású dokumentum legfőbb különlegessége, hogy tisztázza Szaúd-Arábiának a terrortámadásban játszott, korábban vitatott szerepét.

2002-ben, nem sokkal az amerikai Kongresszus 9/11 vizsgálóbizottsága jelentésének elkészülte után a Bush-kormányzat elrendelte egy, a szaúdi kormány szerepét vizsgáló 28 oldalas fejezet titkosítását.
A dokumentumot a Kongresszus épülete alatt egy védett helyiségben tartották elzárva, egészen múlt péntekig: hosszú hónapok kétpárti lobbitevékenysége után végre megis-merhetővé vált a jelentés tartalma. A CIA igazgatója által fogalmazott oldalak, amelyekre csak „a 28 oldal néven” utaltak, és amelyeket szinte misztikus kíváncsiság övezett, Rijád és a szeptember 11-ei gépeltérítők viszonyát elemzi (a 19 támadóból 15 szaúdi származású volt).
A közel-keleti ország azóta is következetesen tagadja, hogy bármilyen formában terrorszervezeteket támogatna, és eddig az Egyesült Államok kormányzata sem vádolta ezzel hivatalosan – ennek nemcsak az ország energiahordozókban gazdag volta, hanem a katonai szövetség is az oka lehet. A két ország kapcsolata már évtizedek óta az amerikai külpolitika egyik legvitatottabb kérdésköre, amely különösen azóta vált kellemetlenné, hogy az arab tavasz során az Egyesült Államok nyíltan támogatta a hatalmi berendezkedés megváltoztatását sok más, térségbeli országban, miközben szemet hunyt a Szaúd-Arábiában elkövetett súlyos emberi jogsértések fölött.
A kérdéskör érzékenységét jól illusztrálja, hogy amikor a CIA főnyomozójának irodája tavaly júniusban közzétette a szervezet belső jelentését a szeptember 11-éhez vezető hírszerzési hibákról, majdnem a teljes Szaúd-Arábiával foglalkozó részt kihúzták, de a most publikált 28 oldal is sok feketén áthúzott sort tartalmaz – indoklása szerint nemzetbiztonsági érdekeket sértene ezeknek az információknak a megis­mer­hetősége.
A CIA főnyomozójának korábbi jelentéséhez hasonlóan a most nyilvánosságra hozott oldalak céloznak arra az eshe­tőségre, hogy másként gondolkodó szaúdi hivatalnokok a felső vezetés tudta nélkül is nyújthattak segítséget a támadóknak. A központi kormány érintettségét az is valószínűt­lenné teszi, hogy annak Amerika-barátsága miatt az al-Kaida ellenségessé vált vele szemben.  
A dokumentum tartalmánál nem kevésbé érdekesek a nyilvánosságra hozatalt megelőző és követő politikai játszmák.
A jelentés kifogásolja, hogy Szaúd-Arábiára szövetséges státusza miatt nem irányult kellő mértékű hírszerzési tevékenység, a potenciális nemzetbiztonsági kockázatok ellenére sem. Pontosan ezt az állapotot igyekezett a szaúdi lobbigépezet megerősíteni a kongresszusi képviselőkben a szavazás előtt: egy több mint száz oldalas prospektust jutattak el nekik májusban, amely az ország terrorellenes tevékenységét részletezi. A kötet három fő területtel foglalkozik: terrorelhárító biztonsági intézkedések, pénzügyi intézkedések, melyek az anyagi támogatásukat próbálják ellehetetleníteni, valamint a mecsetek és iskolák radikalizálódása ellen tett erőfeszítések. A témaválasztás nem a véletlen műve: ez a három fő vád fogalmazódott meg az országgal kapcsolatban.
A Szenátus Hírszerzési Bizottságának vezetői azzal indokolták a dokumentum megismerhetővé tételét, hogy ezek szükségesek a szeptember 11-ével kapcsolatos összeesküvés-
elméletek eloszlatásához. Szaúd-Arábia külügyminisztere is hasonló hangnemben fogalmazott: „Az ügy ezzel le van zárva. Az a meglepetés a 28 oldalban, hogy nincs benne meglepetés”.
Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője szerint, habár ezek az oldalak nem változtatják meg a szeptember 11-ei terrortámadás felelőseiről való korábbi következtetéseket, a nyilvánosságra hozataluk egybevág a kormányzat átláthatóság iránti elköteleződésével.
Az egyetlen kérdés, amely továbbra is ott lebeg az ügy körül, és amelyre Bob Graham, a dokumentum nyilvánosságra hozatalának egyik fő szorgalmazója hívta fel a figyelmet, hogy „többen azok közül, akik hozzájárultak a dokumentum 13 évig tartó titkosításához, azt mondják most, hogy nincs is jelentősége. Ha így van, miért zárták el a nyilvánosság elől annyi éven át?”

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!