Ennek a – nemcsak hazánkban és régiónkban, hanem kisebb-nagyobb mértékben másutt is tapasztalható – etikai érzéketlenségnek, tágabb értelemben értékvesztésnek az oka, hogy a társadalom az egyén elidegenedésének „helye” lett, amit a szociológiának egyre nehezebben meghaladható tényként kell tudomásul vennie.
Megoldhatatlan problémának mutatkozik, hogy a közösségi lét normái egyre idegenebbek az egyén számára. Már nem az individuum a maga akaratából és igényei szerint alkot közösséget, hanem a társadalom – rosszabb esetben az állam – teremti meg az egyént, akinek nincs más lehetősége, minthogy tudomásul vegye a tőle független körülményeket, és minden erejével igyekezzen integrálódni a számára idegen és vele nem egyszer ellenséges környezetbe. S mivel az integrálódás egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, ezért gyakorta találkozhatunk az elemi együttélést veszélyeztető, szélsőséges magatartásformákkal.
„Az őrült majom”
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
2017. 07.28. (XXI/30)
