Cusanus és Kant egymáshoz közel hozható kiindulópontja azon a napjainkban legkevésbé sem mellőzhető felismerésen alapul, hogy a valóság csak fáradságos szellemi erőfeszítéssel, alapos és számos, egymással ellentétes nézőpontok figyelembevételével vehető birtokba. Azaz a gondos elemzés, kiváltképp a saját ítéleteinket is újra és újra vizsgálni-vitatni képes kritika eszközeivel. Ahol ez nem érvényesül, ott óhatatlanul elszaporodnak a tévhitek, azok az irracionális gondolatok, amelyek egyre távolabb visznek a valóság megismerésének lehetőségétől és a megtévesztő látszat fogságába juttatják az események, jelenségek világában tájékozódni akaró embert.
A politika hanyatlása
Magyarországon ez az önkritikát nélkülöző állapot uralkodik az Európában klasszikusnak nevezhető közéleti-politikai alternatívák tekintetében. A keresztény-keresztyén indíttatású politikának a minden embert megillető személyi méltóságában gyökerező eszmeisége az önhittség, a szellemi hübrisz melegágya lett; néppárti jellege preferált egyházak érdekvédelmére degradálódott s a kritika évszázadait megelőző, idejétmúlt magatartásformát vett magára: egyfajta ideológia – a lelkiismereti szabadságot semmibe vevő – harcias képviseletét.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »