hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Nemzeti hitvallás és a függetlenség

2012. 01. 12.
Az új alaptörvény „Nemzeti hitvallás”-nak nevezett elszava az alkotmány szellemi alapját kívánja nyújtani, és végigtekint Magyarország történelmén Szent Istvántól napjainkig. Korlátlan önrendelkezési joggal azonban Magyarország utoljára Mátyás király uralkodásának idején rendelkezett.

A Nemzeti Hitvallás ismételten hivatkozik az úgynevezett történelmi alkotmányra, mely valójában soha nem volt. Az Aranybulla sem volt az, hanem az ersöd nemesi rend és a gyen­gül királyi hatalom közötti szerzdés. Verbczi István Hármaskönyve, a hírhedt Tripartitum pedig a magyar társadalom szétszakításának hátborzongató dokumentuma. Verbczi nagy tudású jogász volt, de ez a mŐve Bibó István szerint a magyar alkat eltorzulásának okozója, mely ugyanakkor a „zsákutcás magyar történelem” kezdetét jelöli meg.
A Tripartitum jelzi a magyar társadalomfejldés legkárosabb jelenségét, mely a parasztságot kitaszította a nemzetbl, és évszázadokra jogfosztottá tette. Ezt ostorozta Széchenyi István mint az ország elmaradottágának f okát, mert ez tette Magyarországot nagy parlaggá. A nemesség bosszúja Dózsa György parasztlázadását követen messzemen következményekkel járt, és nagymértékben hozzájárult a mohácsi katasztrófához. Erre valóban nem lehetünk büszkék.
Mohács után Magyarország elveszítette függetlenségét, és önrendelkezését a törökök kiŐzése után sem nyerte vissza. Az ország a Habsburg Birodalom tartománya lett, melynek önállósága nem állt a Habsburg-uralkodók érdekében.
A függetlenség századokon keresztül nagy magyarok, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos megvalósíthatatlan vágyálma lett. Az 1848-49-es szabadságharc bukása után az ország mint ellenséges tartomány katonai ellenrzés alá került, és önrendelkezése természetesen nem volt.
Az 1867-es kiegyezés után elnyert állami szuverenitás pedig korlátolt volt, mert a külügyet és a hadügyet Bécs irányította. Magyarország szuverenitását pedig már a második világháború eltt nagymértékben korlátozta a hitleri Németország agresszív dinamikája, mely Kelet- és Kelet-Közép-Európát német élettérnek tekintette.
A Nemzeti Hitvallás azzal az indokkal kapcsolja ki a német megszállás és a rendszerváltás közötti évtizedeket, hogy ebben az idszakban Magyarországnak nem volt önrendelkezési joga. Ez a nézet nem helytálló. Horthy Miklós a német megszállás után is kormányzó maradt, és az 1944. október 15-ei nyilas puccsig intézkedni is tudott.
A háború után Magyarország a gyztes hatalmak által korlátolt szuverenitással rendelkezett, és érvényesen alá tudta írni a párizsi békeszerzdést.
Magyarország függetlensége a Rákosi-diktatúra idején viszont ténylegesen megszŐnt. Ennek a függetlenségnek a visszaszerzése volt az 56-os forradalom és szabadságharc egyik célkitŐzése.
A Kádár-rendszer azonban kétségtelenül rendelkezett a szovjet érdekeket figyelembe vev korlátolt önrendelkezéssel. Így alakulhatott ki a „puha” diktatúra, mely különbözött a környez országok diktatúráitól, és így vált lehe­tvé 1989-ben a békés rendszerváltás. A NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarország önként lemondott önrendelkezési jogának egy részérl, és elfogadta szuverenitásának korlátozását.
(A szerz Münchenben él történész.)

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!