A várva várt értékelés elsősorban az európai bankokat körülvevő bizalmatlanság eloszlatását célozta, hiszen a globális válság elmúlt hat évében a Görögországnak és Olaszországnak grundolt mentőprogramok miatt kétszer is recesszióba került az eurózóna. „Az eredmények megbízhatóak” – nyilatkozta az újságíróknak magabiztosan Vítor Constâncio, az EKB alelnöke. A jelentés eredményeképpen az elemzők most a bankszektor megnyugvását várják, bár egyes felhangok szerint a meglehetősen „biztató” vizsgálati eredmény csak annak köszönhető, hogy az EKB – eredeti ígérete ellenére –nem volt túlságosan szigorú.
Az EKB eszközminőség-vizsgálata (röviden AQR) hatalmas volumenű munka volt: Európa-szerte 6000 közszolga és külsős tanácsadó dolgozott rajta. Az audit során vizsgált 130 (!) európai nagybank közül egyetlen vezető hitelintézet sem bukott meg a teszten, továbbá az előrejelzések ellenére egyetlen banknak sem kellett emiatt bezárnia a kapuit. Némi árnyékot vet azért az eredményekre, hogy az EKB 13 bank helyzetét „problematikusnak” találta. A 13 hitelintézet között 4 olasz és 2 görög intézmény is volt, melyek esetében likviditási, tőkemegfelelési és egyéb – egy újabb, súlyos recesszió során – problémát okozó rejtett gondok jelentkeztek. Ez a 13 bank egyébként már nem először szúrt szemet a hatóságoknak, hiszen már egy 2013. év végi vizsgálaton is fennakadtak. Összesített hiányuk 25 milliárd euró (azaz 31 milliárd dollár). „Abszolút értéken nézve ez az összeg nem olyan nagy, ezzel kapcsolatban azonban további nyitott kérdések is felmerültek” – nyilatkozta az Aberdeen Eszközkezelő egyik vezetője a The New York Times-nak. Az említett tőkehiány mellett a teszt során az is kiderült, hogy a bajba jutott bankoknak 136 milliárd rosszul teljesítő hitelük is van a portfóliójukban, illetve további problémát jelent, hogy az eszközállományukat mintegy 48 milliárd euróval túlértékelték. A pénzintézetek, amelyeknek most a tőkeellátottságukon javítaniuk kell, két hetet kaptak arra, hogy egy megfelelő akciótervet állítsanak fel, illetve még további kilenc hónapot arra, hogy ezt meg is valósítsák. Konkrét tőkeemelést azonban nem csak a 13 kérdéses bank esetében várhatunk. A „csak” túlértékelt eszközállománnyal rendelkezők is nagy eséllyel ehhez folyamodnak majd, habár sokan már 2013 óta erősítik a tőkepozíciójukat: az eurózóna pénzintézetei összesen mintegy 200 milliárd euróval javították tőkeellátottságukat az elmúlt egy év során – az EKB becslései alapján.
A mostani ellenőrzés küldetése kettős volt. Egyik célja az volt, hogy a bajba jutott bankok tényszerű visszajelzést kapjanak az állapotukról, csakúgy, mint ahogy azt az amerikai intézmények is megkapták még a gazdasági világválság kezdetén. Szakértők szerint az, hogy az amerikai szabályzószervek a saját hitelintézeteiket tőkeemelésre késztették, alapvetően meggyorsította a válságból való kilábalásukat és a pénzügyi helyzetük helyreállítását is. Másrészt viszont ez a mostani akció részét képezte egy átfogóbb kontroll kiépítésének is. Ahogy a Fed kulcsszerepet játszik az amerikai bankok ellenőrzésében, ennek mintájára az európai szabályozás is átalakításra került. November negyedikével az EKB hivatalosan is az eurózóna kizárólagos pénzügyi felügyeleti szervévé lépett elő. A vizsgálat tehát egy olyan bankunió megalapításának a kezdete (is) volt, melyet az EKB tart majd kontrollja alatt.
2014. 11. 07. (XVIII/45)
