Különösen káros a folyamatos bizonytalanság annak ismeretében, hogy a közigazgatás működése jelentős versenytényezővé vált az európai és a világgazdaságban. Az unión belül a vállalkozások direkt támogatását szigorú szabályokhoz kötik, amelybe például a közigazgatás által nyújtott szolgáltatások nem tartoznak bele. Az eddigi reformok céljai között többször szerepelt a hatékonyság növelése, a létszám és költségek csökkentése, a szabályozások egyszerűsítése. A megvalósított projektek is ezeket a célokat szolgálták a szavak szintjén, azonban számottevő eredményt nem értek el.
A szervezetfejlesztés tapasztalatai alapján azonban a szervezeti felépítés, a szabályzatok, a technológia és az infrastruktúra változtatásával jelentős és tartós eredményeket nem lehet elérni. A szervezetek működésének sikerességét elsősorban a szervezeti kultúra és a szervezet meglévő kompetenciái határozzák meg.
A hazai közigazgatás jelenlegi szervezeti kultúrája részben a szovjet, részben a feudalista államvezetésből örökölt kultúra. A két rendszer közigazgatásának működése sok ponton, de főleg a szervezeti kultúra területén megegyezik. Erős központi hatalmat kellett kiszolgálni, megfélemlítve az „alattvalókat" és támogatva a hatalomhoz lojálisakat. A feudalista-szovjet közigazgatási kultúrában a cél a jogszabályok betartatása, amelyhez a közigazgatási hivatalnokoknak a hűbéri rendszere tartozik, akik vagy saját hasznukra, vagy a hatalom érdekében gyakorolhatnak kegyet, a jogszabályok alóli felmentést, vagy azok egyedi értelmezését.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »