Egy gyermek érkezése mindig nagy öröm a családban. Az öröm mellé azonban
felelősség is társul, többek között pénzügyi szempontból is; ezt főként az
ünnepek tájékán nem szükséges külön ecsetelni. A kis jövevénnyel már az első
hetekben, hónapokban jelentős kiadások is érkeznek, melyek az évek során csak
növekednek. Így ilyenkor – ha nem is papírra vetve, de gondolatban mindenképp –
új pénzügyi tervet készítünk egy szinte negyed évszázados időszakra, mely során
számolnunk kell biztosan bekövetkező eseményekkel, mint például az iskolakezdés
7 év múlva, később a középiskola, egyetem elkezdése, valamint az oktatás hosszú
éveken át tartó finanszírozása. De akár az első lakás vásárlása vagy az esküvő
kiadásainak terhe is a szülők vállára gördül. Bár jó magyar közmondás szerint a
pénz nem boldogít, azért mindannyian tudjuk, hogy minél jobb anyagi háttérrel
rendelkezik egy család, annál könnyebben boldogul. Ma divatos megoldás a hitel
felvétele a fent említett esetekben, de míg ez esetben sokszor a dupláját
fizetjük vissza a szükséges összegnek, egy jól tervezett takarékoskodással
lehet, hogy csak a felébe fog kerülni.
Nyugat-Európában és a tengerentúlon a szülők egy dologra szinte minden esetben
elindítanak egy megtakarítási programot, mégpedig gyermekeik jövőbeli
tanulmányaira. Nem véletlen, hiszen a jobb egyetemek tandíja például az USA-ban
bizony a 35-40 ezer dollárt is eléri, amit még a magyarországihoz képest
lényegesen jobb anyagi színvonalon élő amerikai szülők sem tudnak előteremteni
egyik napról a másikra. Pénzügyi szakemberek, kimondottan erre a célra
fejlesztett internetes portálok –, mint a savingforcollege.com vagy a
collage-savings.com – állnak rendelkezésre, hogy a papák, mamák elképzeléseit
számokra konvertálva segítsék a hosszú évekre szóló kalkulálást.
Az Európai Unióhoz való csatlakozással gyakorlatilag teljesen megnyílt a
lehetőség arra, hogy egy magyar diák akár Cambridge-ben vagy Oxfordban folytassa
tanulmányait. Ma persze ez még szinte elképzelhetetlen, de vajon 15-20 év múlva
képes lesz-e mindehhez egy magyar család megteremteni az anyagi feltételeket?
Magyarországi viszonylatban is komoly számokkal szembesülhetünk, melyek nagy
része ma még az állami költségvetésben jelentkezik – de egyre határozottabb
jelek, sőt konkrét intézkedések jelzik: már nem sokáig. A legnépszerűbb egyetemi
képzések (mérnök, jogász, orvos) költségei nem ritkán elérik a 4 millió
forintot, és ha ez az összeg a családi kasszát terheli, számos fiatal esetében –
az eddig megszokott pénzügyi gondolkodás mellett – még csak szóba sem jöhetnek
felsőfokú tanulmányok.
Mielőtt bárki is lemondana terveiről, jöjjön a megígért kalkuláció! Válasszunk
egy viszonylag konzervatív befektetési formát – feltételezzük, hogy senki sem
csemetéje jövőjével kíván hazardírozni –, számoljunk évi 6 százalékos hozammal.
Ha a gyermek születésekor elindítjuk a megtakarítási programot, 20 éves
futamidővel és 125000 forint éves díjjal (havonta valamivel több mint 10000
forinttal) számolva a végösszeg 4874091 forint. Ma már olyan korszerű megoldások
is léteznek a piacon, hogy a befizetett éves díj 20 százaléka személyi
jövedelemadónkból levonható, ha pedig ezt a nem elenyésző összeget évről évre
visszaforgatjuk a befektetésbe, 6 274 653 forintot kapunk kézhez a tartam
lejártakor. Mindemellett vészhelyzet esetén egyéb, igen nagy összegű
szolgáltatásban is részesülhetünk. Viszont ha a múlt heti példánkban szereplő
abszolút reális 12 százalékos hozammal számolunk, és az adókedvezményt ugyancsak
beforgatjuk, az említett összeg rögtön 12 millióra ugrik.
Lehetőség van arra is, hogy a pénzt ne egy összegben fizessék ki, hanem havi fix
járadékként legyen folyósítva, így esetünkben mondjuk egy 5 éves egyetemi
időszak alatt az első kalkuláció alapján 107942 forint landolhat minden hónapban
éppen felnőtté váló gyermekünk bankszámláján. Ha 10-15-20 évben gondolkodunk, ne
feledkezzünk el a várható valutaváltásról, tehát célszerű mindjárt euróban
elindítani a programot, így máris kizártunk egy nehezen kalkulálható kockázati
tényezőt.