Belehúzott az adóhivatal, az idén már 4000 vagyonosodási vizsgálatot indított
el a tervbe vett 10 ezerből, holott eddig csupán néhány száz jutott egy-egy
évre. Az APEH sajtóosztályától kapott információk szerint nem pusztán a
kiemelkedően gazdagok ellen indítanak vagyonosodási vizsgálatot, hanem
gyakorlatilag bármely vállalkozás érintett lehet. A hatóság nem önmagában a
vagyon nagyságára „ugrik”, hanem az érdekli, hogy a 2001–2005 között megszerzett
vagyon mögött megvan-e a megfelelő adózott jövedelem.
Fedezetlen vagyongyarapodás tekintetében fokozottabb kockázatot jelent az olyan
társas vagy egyéni vállalkozás, ahol az üzletmenet érdekében nagy összegű tagi
kölcsönt, tagi betétet nyújtott a tulajdonos magánszemély vagy egyéni vállalkozó
– tudtuk meg az adóhatóságtól. Vizsgálatra kerülhet sor az olyan
vállalkozásoknál is, ahol a cégnyilvántartás adatai alapján nagy értékű vagyoni
betétek adásvétele történt, vagy a szükséges adóbevallások beadását az adózók
elmulasztották megtenni. Hasonlóképpen ott is, ahol nagy értékű ingatlanok,
ingóságok, mint például személygépkocsi, vitorlás hajó, motorcsónak, légi jármű
stb. adásvétele történt.
Az olyan egyéni vállalkozók is fokozottabban számíthatnak vagyonosodási
vizsgálatra, akiknél nincs vállalkozói kivétből vagy osztalékból származó
jövedelem, illetve nem kezdő vállalkozás esetében indokolatlanul tartósan
veszteséges gazdálkodás folyik.
Elvileg bármilyen tevékenységet folytató vállalkozás képbe kerülhet, az APEH
2007. évi ellenőrzési irányelve kiemelt kérdésként kezeli többek között a
számítástechnikai eszközök, a mobiltelefonok és alkatrészeik forgalmazásával
foglalkozó, valamint a hulladékkereskedelmi tevékenységet végző adózók, továbbá
az ingatlanügynöki és ingatlanközvetítői tevékenységet folytató, valamint a
fodrászati, szépségápolási tevékenységi körbe tartozó vállalkozók vagyonosodási
vizsgálatát.
Maga a vizsgálat egy kérdőív kitöltésével kezdődik, amelyben nyilatkozni kell a
vagyoni helyzetről. Szakértők azt javasolják, hogy ügyvéd segítségével töltsék
ki az érintettek a nyomtatványt, mert a hatóság ezt veszi alapul. Az APEH azt
vizsgálja, hogy a bevallott jövedelem hogyan aránylik a magánszemély, illetve a
vállalkozás tulajdonában levő vagyonelemekkel. Felettébb feltűnő lehet tehát az
a vállalkozó, aki minimálbéren van bejelentve, de értékes ingatlanra, drága
autóra tett szert, luxusutazásokon vesz részt. Az APEH ellenőrzi a
Belügyminisztérium és a Földhivatal adatbázisát is, hogy lássa, milyen
vagyonelemek vannak az illető nevén, de lekéri a bankoktól is a számlaadatokat.
Magánszemélyek esetében akár utazási irodákat, jacht- és egyéb sportklubokat is
megkeres a hatóság.
A legnagyobb nehézséget a jövedelem igazolása, a vagyon legális eredetének
bizonyítása jelenti – mondta kérdésünkre Zara László, a Magyar Adótanácsadók és
Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Arra számítani kell,
hogy ha kölcsönadással próbálja valaki indokolni a vagyona eredetét, az APEH
beidézi a szerződésben feltüntetett személyeket, a tanúkat, akiknek
nyilatkozniuk kell a kölcsönadás körülményeiről, a pénzátadás részleteiről. A
vallomások alapján dönt az APEH, hogy valós-e a dokumentum, vagy csak utólag
kreálták. Ha ellentmondást találnak a vallomások között, nem fogadják el – hívta
fel a figyelmet az elnök. Mindettől függetlenül vizsgálat alá vonják a
kölcsönadó személyt is, hogy ellenőrizzék, rendelkezett-e a szerződésben leírt
adózott jövedelemmel.
Szintén gyanús lehet, ha a vállalkozó úgynevezett tagi kölcsön formájában
igyekezett az adózatlan jövedelmét „elhelyezni”. Nagyobb összegű tagi kölcsön
szinte biztosan felkelti a hatóság figyelmét – tudtuk meg. Ebben az esetben
szintén bizonyítani kell, hogy a nem ritkán több száz millió forint milyen
jövedelemből származik, illetve adóztak-e utána. Amennyiben nem sikerül igazolni
a kiadások fedezetét, egy következő, kényesebb szakasz, a becslés kezdődik –
mondta Zara László. Az APEH ebben az esetben megbecsüli, mekkora jövedelemnek –
és ezután következő adónak – kellett lennie ahhoz, hogy ekkora tagi kölcsönt
adjon, vagy nagy értékű ingatlant stb. vásároljon az ügyfél. A becslésben szinte
korlátlan lehetőségei vannak a hatóságnak, ám a kiadásokból, a költekezésekből
indul ki, illetve következtet. Az ügyfélnek ebben az esetben is okiratokkal kell
igazolnia, hogy ingó és ingatlan értékesítéseiből, öröklésből vagy
ajándékozásból, tőkebefektetéseiből, illetve egyéb forrásból származik a
jövedelme.
Amennyiben eredménytelen az igazolás, komoly következményekkel kell számolni.
Egyfelől meg kell fizetni az elmaradt adót, majd a késedelmi pótlékot – ami a
jegybanki alapkamat kétszerese –, illetve a bírságot, ami az adóhiány 50
százalékáig terjedhet. Mindez összességében elérheti az adóhiány háromszorosát
is.
Zara László szerint – bár a legtöbb esetben valóban történt adóeltitkolás – sok
tisztességes adózó is pórul járhat, mivel a bizonyítás nem minden esetben
megoldható.
Érdemes előre felkészülni az esetleges vizsgálatra. Ha már bejelentkezett az
APEH, nincs mozgástér, de előtte lehetséges rendezni a sorokat. Megoldás lehet
az önrevízió, amikor az adózó önként vallja be, hogy az adott időszakban
elmaradt az adófizetés. Ebben az esetben csak az adót kell utólag befizetni, a
büntetéseket nem.
Bár a kampányszerű vizsgálatok javíthatnak némiképp az adózási morálon, nem
várható, hogy megszűnik az adóelkerülés. Zara László szerint félő, hogy a komoly
vagyonnal rendelkezők külföldre menekítik a vagyontárgyaikat, hogy kikerüljenek
a magyar hatóságok látóköréből.