hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Shopping karosszékből
Pénzügyi kultúra: online vásárlás

2007. 04. 04.
Egy felmérés szerint több mint 627 millió ember vásárolt már interneten, vagyis a föld minden tizedik lakója tudja, mit jelent „online shoppingolni”. A legnépszerűbb interneten vásárolt termékek a könyvek, a videojátékok és a repülőjegyek.

Ezzel szemben hazánkban az internetes vásárlás a hagyományos kiskereskedelem alig egy ezredét teszi ki – azaz évi 300 ezer vásárlót, mintegy 18 milliárd forint értékben. A legfrissebb hazai kutatási adatok szerint a havi rendszerességgel internetezők 14 százaléka használja az internetet vásárlásra, viszont 53 százalékuk keres információt a világhálón a valódi vásárlásokat megelőzően. Az online vásárlók alacsony százalékos aránya valószínűleg nem indul növekedésnek a közeljövőben sem, ugyanis csak minden negyedik rendszeres internetező mutat hajlandóságot a netes vásárlásra.
A tengerentúlon az online „adok-kapok”-nak már komolyabb hagyományai vannak. Amazon, AOL, E-bay: mind hosszú évek óta működő, sikeres webpiacok, melyeket milliók látogatnak naponta. Itthon a Fotex, a Depo, a Vatera, illetve a Vebso a legismertebb webáruházak.
A kényelem és újszerűség mellett fontos használati tanács a netshoppinghoz, hogy csak megbízható netpiacok, netboltok választékát vegyük komolyan. A megbízhatóság egyik ismérve az lehet, ha az üzlet weboldalán tájékoztat bennünket arról, hogy kivel is kötünk majd szerződést, illetőleg, hogy ki felé adjuk le megrendelésünket.
Klasszikusan, internetes vásárlás az, amikor a vásárló a megrendelt termék vagy szolgáltatás ellenértékét a kártyaszám és egyéb azonosító jegyek megadása mellett, a világhálón keresztül, a kártya fizikai jelenléte nélkül egyenlíti ki. Itthon is egyre több webáruház kínálja ügyfeleinek a bankkártyás fizetés lehetőségét. Ez sok szempontból mind a kereskedőknek, mind a vevőknek előnyös, és ráadásul biztonságosabb, mint ahogy a sajtóhírek állítják. Ennek ellenére honfitársaink az internetes vásárlásoknak mindössze 5-7 százalékánál fizetnek kártyával. Nálunk a legtöbb esetben utánvéttel vagy előre történő banki átutalással zajlik a számla rendezése. Az előbbi az eladónak rizikós, ha a vevő meggondolja magát, és nem veszi át az árut, míg az utóbbinál a vevő részéről szükséges több bizalom. Sokan panaszkodnak itthon a Magyar Postára, mert tapasztalataik szerint – a nemzetközi DHL-el vagy UPS-szel szemben – néha „meglovasítják” a külföldről rendelt árukat. Ezt kikerülendő sokan külföldi rokonaiknak címeztetik a kívánt terméket (lévén a népszerű webpiacok többsége is határon túli székhelyű), és egy legközelebbi családi látogatás alkalmával veszik át.
A neten történő vásárlásra általában alkalmasak a dombornyomott bankkártyák és a virtuális internetkártyák, de számos bank lehetővé teszi a sima, elektronikus bankkártyákkal történő vásárlást is. Óriási tévhit, hogy csak a dombornyomott kártyák alkalmasak online vásárlásra. Azt, hogy egy adott kártyával lehet-e fizetni az interneten, a kártyakibocsátó bank határozza meg, így ez elvileg független a kártya típusától. A speciálisan online vásárlásra használt virtuális kártyák fizikailag nemlétező kártyák. Ezekre a tulajdonosuk általában ideiglenesen utalja át az egy-egy vásárlás lebonyolításához szükséges összeget.
A dombornyomott bankkártyák abban különböznek a csak elektronikusan használható társaiktól, hogy egy adott tranzakció hitelesítéséhez nem feltétlenül kell a bank azonnali jóváhagyása. Azaz nem ellenőrzik, hogy van-e elegendő pénz az adott számlán. Akinek ilyen kártyája van, az egy magasabb szintű ügyfélkapcsolatot és bizalmat élvez a bank részéről. Az ellenőrzés hiánya miatt az interneten már pótlólagos biztonsági tényezőket építettek be. Például, amikor személyes vásárláskor a bankkártya adatokat az aláírás hitelesíti, a távoli vásárláskor pedig ez a háromjegyű biztonsági kód. A visszaélések elkerülése végett rendkívül tanácsos a dombornyo-mott bankkártyánkhoz hozzárendelni valamilyen sms-es értesítő banki szolgáltatást is.
Általában kevés a vásárlói panasz az online vásárlásokra, ennek ellenére érdemes tisztában lennünk jogainkkal az interneten keresztül bonyolított megrendeléseinkkel kapcsolatban. Nyugat-Európában és Amerikában igen erős a fogyasztóvédelem ezen a területen, például feketelistákat hoztak létre azért, hogy a felhasználók kiszűrhessék az inkorrekt szolgáltatásokat. Így működik a népszerű netpiac, az E-bay is, ahol a vásárló nyilvánosan minősítheti az eladót. Mielőtt beteszünk egy árut virtuális kosarunkba, akár hosszú topicokat is olvashatunk az eddigi vevői véleményekről. Ennek ellenére előfordul, hogy nem a megfelelő árut postázzák, és ezen még a törvényileg előírt 8 napon belüli visszaküldési, illetve elállási lehetőség sem segít. Mivel ilyen esetekben rendszerint előre kell utalni a pénzt, gyakran elbuktuk a portéka árát is. Vigasztaljon azonban a tudat, hogyha bejön a biznisz, a neten általában 5-20 százalékkal olcsóbban vásárolhatunk, mint a „földi boltokban”.
A fentieket figyelembe vevő fogyasztó tehát jól járhat, ám ehhez tudnia kell, hogy online vásárláskor nem csupán a termék árát, hanem a szállításból eredő járulékos költségeket, illetve az esetleges pénzügyi tranzakció, például devizaátutalás díját is érdemes figyelnie. Nem egy esetben fordult elő, hogy egy nagy hazai bank 2-3000 forintért utalt azonos értékű devizát egy tengerentúli számlára.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!