hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Bűntársi osztozkodás
Házipénztár-adóztatás, színlelt szerződések

2006. 11. 22.
Az Alkotmánybíróság hétfőn megsemmisítette a házipénztáradóról szóló törvényt, így a jogszabály nem lép hatályba. A testület állásfoglalása szerint a törvényalkotó nem adóztathatja meg a ténylegesen meg nem szerzett jövedelmet, illetve vagyont. A házipénztár megadóztatásának terve azt üzente: a kormány a nyilvánvalóan bűncselekmény elkövetéséből származó személyi jövedelmek eredetének rendőrségi, adóhatósági vizsgálata helyett osztozni kíván a koncon, egyszersmind bűnrészességet vállal az adócsalók, sikkasztók tízezreivel.

A Horn-kormány hatalomra kerülésének időszakától egyre nagyobb körben vált
általánossá, hogy a munkavállalók munkajövedelmük egy részét álvállalkozásaikon
keresztül vették fel. A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy mondjuk egy
szerkesztőségben dolgozó újságírót 1995-ben behívott a főnöke és közölte vele:
alapítson betéti társaságot, mert a továbbiakban minimál munkabért fog kapni, a
többit pedig a bt-jén keresztül számlázza. Tízezrével alakultak tehát az
álvállalkozások, amelyek semmi másra nem voltak jók, mint a munkajövedelem egy
részének alacsonyabb adóterhek melletti felvételére. A munkavállaló ugyanazt a
tevékenységet végezte, mint addig, a cég eszközeit használta, ugyanakkor minden
hónapban egy hamis számlát kellett kiállítania, ami mögött semmiféle teljesítés
nem volt. Tömegesen alkalmazták ezt a módszert a kórházakban, színházakban,
valamint kisvállalkozások tízezreiben is.

A színlelt szerződések és álszámlák alapján kifizetett munkabérek esetében az
álvállalkozó munkavállalók havonta besétáltak a bankba, s bt-jük, kft-jük
ügyvezetőjeként leemelték a társaság számlájáról a munkahelyükről odautalt
pénzt, majd elköltötték. Mivel az álszerződéses rendszer elsősorban azoknak érte
meg, akik munkavállalói jövedelmüket álvállalkozóként nem tudták
költségszámlákkal „lenullázni”, az álcégektől felvett, de munkabérszerűen
elköltött pénzek az álvállalkozásokban könyveléstechnikailag az úgynevezett
házipénztárba kerültek. Ez azt jelenti, hogy ha a vállalkozás számlájáról
leemelnek egy összeget, és azt nem a vállalkozás számlákkal igazolt kiadásaira
fordítják, akkor ennek az összegnek meg kell valahol lennie, nevezetesen egy
fémládikában, könyvviteli szóhasználat szerint a házipénztárban.

Azzal, hogy az álvállalkozók a cégük pénzét nem a házipénztárba helyezték, hanem
sajátjukként elköltötték, bűncselekményt, sikkasztást követtek el. Az évek során
egyre tetemesebbé váltak ezen összegek. Tízezrek élnek ma Magyarországon, akik
kimerítik a sikkasztás minősített esetét, a különösen nagy értékben elkövetett
sikkasztás bűncselekményi tényállását. Az adóellenőr viszonylag könnyű
helyzetében van, hiszen bejelentkezik a cég székhelyére az álvállalkozás
vezetőjénél, majd arra kéri, fizikailag mutassa be neki azt a mondjuk öt-hat
millió forintot, amit a házipénztárban őriznek. Ha ez nincs meg, akkor a
rendőrségen büntetőfeljelentést kellene tennie. Eddig az adóhatóság a színlelt
szerződések vizsgálatának törvényben előírt moratóriuma miatt nem nagyon
bolygatta a házipénztárak kérdését sem. A moratórium azonban most lejárt, új
helyzet állt elő.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!