Fotó: archív
„A fiatal divatmajmok a Szigetre járnak lázadozni a szülők pénzén” – írja egy
szigetelő chatelő, és a felmérések szerint nem jár meszsze a valóságtól.
Közép-Európa legnagyobb kulturális fesztiválja konszolidálódik, zömében 18–30 év
közötti, részben tini és harmincas középosztálybeliek fordulnak meg az
eseményen. Igaz, sokan álruhában, a legszakadtabb öltözetben jönnek, kivédendő a
lopásveszélyt. Évről évre egyre több a külföldi is, tavaly már minden ötödik
vendég az volt, és aránylag sokkal többet is költöttek, mint magyar sorstársaik.
A 200 ezres látogatószám mellett a FISZ adatai szerint országosan 100-150 ezer
főnyi a nyári diákmunkások száma, s nyilván nem mindenki a Szigetre hajt. A
fesztiválozók jelentős része tehát szülei pénzén lazító diák.
A fesztivál évről évre rekordot produkál mind nézőszám, mind költségvetés
tekintetében, s lassan el is éri korlátait. Az utóbbi években 50-60 milliós
nyereséggel záró rendezvényt nemcsak kulturális, hanem immár gazdasági és
turisztikai értelemben is sikerként könyveli el Kali Zoltán, a tavaly felmérést
végző KPMG cég szakmenedzsere. A 2005-ös Sziget Fesztivál látogatói összesen 6,3
milliárd forintot költöttek el. A rendezvény által generált bruttó hazai termék
meghaladta a 3 milliárd forintot, míg a becsült adóbevételek (áfa, jövedéki adó,
szja) megközelítőleg 1,3 milliárd forintot tettek ki. A szervezők panasza
szerint az állam jócskán leveszi a maga hasznát, miközben a tavalyi 111 milliós
állami támogatás helyett idén már csak mintegy 100 milliós juttatásban részesül
a rendezvény. Ugyanakkor egyes vélemények szerint a főváros több százmilliós
támogatást nyújt azzal, hogy ingyen bocsátja rendelkezésre a helyszínt, a
programra igyekvőknek félárú kedvezményt kínáló MÁV-ról és GYSEV-ről nem is
szólva. Az állam 100 milliója egyébként prevenciós célokra és komolyzenei
szolgáltatásokra megy el úgy, hogy minden forinthoz kettőt még hozzátesz a
Sziget.
Az 1993-ban mindössze 26 milliós ráfordítással induló Diáksziget idei
költségvetése 2,25 milliárd forint – tudtuk meg a Sziget Kft.-től –, aminek 27
százaléka szponzoroktól, 5 százaléka vendéglátásból, 4 százaléka állami
támogatásból, 64 százaléka pedig a jegybevételből kell hogy megtérüljön. Ez a
naponkénti látogatók tavalyi, közel 400 ezres összlétszámát feltételezve is 6
ezer forintos napi és 25-30 ezer forintos hetijegyárak mellett teljesíthető
csak, ami 20 százalékos áremelést jelent tavalyhoz képest.