Fotó: S. L.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a múlt hétvégén elismerte: hiba volt év
elején az áfa legfelső kulcsát 25-ről 20 százalékra csökkenteni. A Heteknek
nyilatkozó Zara László a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók
Országos Egyesületének elnöke ezt a bejelentést a következőkkel kommentálta:
akkor miért nem „csinálták rögtön vissza?” Ez a hajó azonban már elment. De már
a következő is
Miután a mostani hét első felében minden piaci elemző a Pénzügyminisztérium (PM)
új, „17-23-as” javaslatát analizálta, a hét közepén kiderült, hogy a PM
államtitkára „pontatlanul fogalmazott”, amikor a két kulcs együttes emeléséről
nyilatkozott a sajtónak.
Zara László maga is üdvözölte volna Katona javaslatát, hiszen – mint lapunknak
elmondta – ez lényegesen kevesebb többletbevételt jelent a költségvetésnek,
mintha 20, illetve 25 százalékos adókulcsokra változtatták volna a rátákat.
Mindazonáltal – tette hozzá – ez utóbbi verzió mind szakmailag, mind szociális
szempontból elfogadhatóbb. Az is kétségtelen, hogy ez a verzió kevésbé hajt a
kispénzű állampolgárok bukszájára, mint elődje.
Szerdán azonban ismét új napra virradtunk. Gyurcsány, miközben megkövette
koalíciós partnerét, a közvélemény bocsánatáért esedezett. Az „igazságot” most
Gál J. Zoltán szólta: az Egyensúlyi csomag tartalmának megfelelően az áfa
középső kulcsát emelik 15 százalékról 20 százalékra, és nem osztják meg az
emelést a középső és felső kulcs között. Vagyis minden egyes áfatartalmú áru és
szolgáltatás után egységesen 20 százalékot „adakozunk” majd az államkassza
javára.
Zara László, miközben előrelátó módon többször hangsúlyozta, hogy noha a
változtatási szándékokat egyelőre csak Katona Tamás, a PM államtitkára
ismertette, az már most látszik, hogy általánosságban nem befolyásolja majd a
gazdaságban jelen lévő infláció mértékét. „Pár tizedszázalékos növekedéstől
eltekintve, ami nagyban függ az árnövekedések érvényesíthetőségétől is.”
A (ma még) középső 15 százalékos áfakulcsba tartozik az élelmiszerek túlnyomó
többsége. Ezenkívül drágulni fognak a gyógyászati segédeszközök, a szállodai és
éttermi szolgáltatások, a mozijegyek, színházjegyek, valamint drágább lesz a
közlekedés is. 20 százalékra módosul az idegenforgalmi szolgáltatások adóterhe
is. Ez a kiutazók esetében automatikusan becsorog az államkasszába, míg a
beutazások esetén már kevésbé terhelhető a turistákra direkt módon az
árkülönbözet. „A drágulásnak természetes gátat szab a piaci versenytársak
magatartása. Ha a többiek tartják a díjszabásaikat, az veszít, aki enged az
áremelésnek.” De biztos, ami biztos: várjuk a holnapot.
Forint: még mindig a gyengélkedőn