hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Gyengélkedik a forint
Pácban a devizaadósok

2006. 03. 21.
A keddi 266 forint/ euró kurzus kapcsán a hazai elemzők homlokegyenest ellenkező kamatokat és árfolyamokat jósolnak a következő hetekre. Egyvalamiben azonban egyetértenek: jelenleg nincs hazánkban pénzügyi válság.

Abban a kérdésében viszont, hogy várható-e válság a közeljövőben, már erősen szóródnak a vélemények. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő vezetője szerint például nem kell a forint további „drámai” gyengülésére számítanunk, így a jegybank sem kényszerül majd kamatemelésre csak azért, hogy erősítse a forint árfolyamát: „A pánikárak, és ma is ezt láthatjuk, tipikusan pillanatnyi csúcsokat jelentenek, és jellegüknél fogva sem tartósak” – mondta a Heteknek Duronelly. 

Barcza György, az ING Bank makroelemzője viszont kevéssé látja optimistán a helyzetet. Véleménye szerint a Monetáris Tanács következő ülésén 1 százalékpontos kamatemelés várható, hiszen március végére a 270 forint/eurós árfolyam sem zárható ki. 

Tehát hamarosan újra 7 százalék lehet az alapkamat – legalábbis Barcza szerint. Az ING Bank prognózisa alapján a választások után egy újabb gyengülési hullámnak lehetünk tanúi, miután ilyenkor rendszerint „minden csontváz kihullik a szekrényből”, így várhatóan napvilágot látnak majd a borús államháztartási jelentések is.

A magas alapkamat pedig köztudottan hatékony és drága eszköze a külföldi tőke becsalogatásának, hiszen a jellemzően 0 és 4,5 (EU: 2,5!) százalék között ingadozó „külvilági” kamatszinthez képest kánaáni felárral kecsegtetnek a magyar hozamok (alapkamatunk: 6 százalék). Miután pedig a számos fórumon kritizált magyar államadósságot fele-fele arányban finanszírozzák külföldi és belföldi forrásokból, nem nehéz kitalálni, mire alkalmas még a magas alapkamat. És mint annyi más esetben, itt is végső soron a magyar adófizetők „állják a cechet” az említett felár megfizetésével.

Az utóbbi napok forintromlásával arányosan ugyanis a devizában felvett hitelek havi törlesztőrészlete is átlagosan 5 százalékkal nőtt. Aki tehát a múlt hónapban 50 ezer forintot törlesztett, most 52 500 forintot írhat a sárga csekkre. A különbség talán nem jelentős, de jól példázza azt az „aranyszabályt”, mely szerint devizahitelt csak úgy szabad felvenni, hogy az ember „nem feszíti ki magát”. Azaz még akkor is bírja a törlesztőrészletek fizetését, ha az – bár időszakosan, de – megemelkedik pár ezer forinttal. 

A pénzromlás ellenére mind Duronelly Péter, mind Barcza György azon az állásponton van, hogy továbbra is érdemesebb hosszú távon devizában eladósodni, azaz euró- vagy svájcifrank-alapú hiteleket felvenni.

Ha pedig valaki csak azt szeretné eldönteni, hogy most vásároljon-e eurót vagy dollárt a tavaszra időzített külföldi kiruccanásához, vagy esetleg várjon még két-három hetet, annak előrebocsátjuk, hogy akkor cselekszik a legjobban, ha a belső megérzéseire hallgat. Mi ugyanis ahány elemzőt kérdeztünk, annyiféle választ kaptunk… Ez persze elsősorban nem a magyar közgazdász-társadalmat minősíti, hanem arra kiváló példa, hogy a pénzügyi folyamatokat is kizárólag a pszichikai várakozások, vagy ha úgy tetszik, a hit tartja fenn.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!