hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Óvatosan a hitelekkel
Rohamosan nő a lakosság adóssága

Az elmúlt években rohamtempóban nőtt a lakosság adóssága: 2003-ban négyszer annyi hitellel éltünk, mint három évvel korábban. Ma már minden tizedik felnőtt törleszt valamilyen hitelt. A szakemberek szerint még ugyan nem kell vészharangot kongatni, de a rendkívül kicentizett jövedelmi viszonyok és az alacsony megtakarítás miatt az adósságállomány lassan a "figyelmeztető zónába" ér. 



Fel kell készülni a rossz időkre is Fotók: Somorjai László

A lendületes eladósodás az áruhitelek felvételével kezdődött, a kedvezményes lakáskölcsön belépője óta pedig egyre nagyobb méreteket ölt. A KSH adatai szerint 2000-ben még 738 milliárdos adósságállománnyal rendelkezett a lakosság, 2003 végén pedig már 3065 milliárddal, azaz három év alatt közel négyszerese lett. Legnagyobb arányban, közel nyolcszorosára ugrott a lakáshitel-állomány, de a devizahitelek is mintegy ötszörösére duzzadtak, miközben a lakosság jelentős része nem rendelkezik számottevő tartalékpénzzel. Bár a lakosság eladósodási hajlandósága mögött a jövőre vonatkozó optimizmus, bizalom húzódik meg, a hitelfelvevők szűkös jövedelmi viszonyai, és gyér vagyoni háttere, szolid, vagy sok esetben egyáltalán nem létező megtakarításai miatt komoly gondok állhatnak elő. Valószínűleg nem ismétlődik meg a rendszerváltást követő "nagy bedőlés", amikor az OTP drasztikus kamatemelése miatt sokan kerültek adósságcsapdába, de rövid távon, akár 4-5 év távlatában is a gazdasági környezet kismérték? változása is kiválthat sokaknál fizetésképtelenséget – figyelmeztet Kálmán Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitásért felelős ügyvezető igazgatója. 

Az eladósodottság mértékét általában a GDP-hez szokás viszonyítani, s ha csupán ezt az egy adatot vesszük figyelembe, Magyarország lakosságának eladósodottsága sokkal alacsonyabb szintet mutat, mint az európai átlag. Ez alapján azt gondolhatnánk, hogy még nagy tere van a további növekedésnek. Viszont reálisabb képet kapunk – fejtette ki a Hetek kérdésére Kálmán Tamás –, ha az adósságállományt a jövedelmi viszonyokhoz, a megtakarításhoz, illetve 

a vagyoni helyzethez viszonyítjuk. Ebben az esetben azt láthatjuk, hogy sokkal kisebb a "lemaradásunk". Azaz a magyar lakosságnak lényegesen kisebb a jövedelem-terhelhetősége, az adósság-visszafizetési képessége az európai polgárokhoz képest. Nagyon fontos – emelte ki Kálmán –, hogy kockázat elemzésekor ez utóbbi két tényezőt is vegyük figyelembe. 

A jegybank álláspontja szerint a lakosság eladósodása nincsen olyan szinten, hogy meg kellene kongatni a vészharangot, de az adósság növekedésének gyors üteme, és a jellemző jövedelmi viszonyok megközelítik azt a szintet, ami már indokolttá teszi azt, hogy komolyan foglalkozzunk a kérdéssel. Nincsen tehát kifejezetten veszélyhelyzet, de lassan a figyelmeztető zónába ér az adósságállomány – hívta fel a figyelmet az ügyvezető igazgató. 

A legalacsonyabb jövedelmi szinten levőknél megfigyelhető, hogy még egy 2 hónapos táppénz is megrengetheti a család anyagi helyzetét, és ezzel együtt kérdésessé válik a hiteltörlesztés is. Nyilván a bankszektort ez nem feltétlenül érinti hátrányosan, de az adósok többségének problémát jelent. A GfK Hungária Piackutató felmérése szerint a magyar összlakosság 60, az adósoknak pedig 32 százalékának nincsen megtakarítása. Tehát, ha valamilyen probléma jelentkezik a jövedelemszerzésben, legyen az elbocsátás, táppénz, új családtag érkezése stb., nincsen mihez nyúlnia a családnak. Szám szerint nem ismeretes, hányan vettek fel ilyen háttérrel hitelt, de a 32 százalék nagyon magasnak mondható – szögezte le Kálmán Tamás. Ők a hitel felvételével együtt azt a kockázatot is vállalták, hogy nagyon könnyen bajba kerülnek

Az MNB javaslata szerint a hitel igénylése előtt fontos, hogy felmérjük a személyes kiadásokat és bevételeket, illetve mérlegeljük az úgynevezett kockázattűrő képességet. Azt, hogy milyen típusú, illetve nagyságrend? bevételkiesést képes úgy elviselni a család, hogy közben ne kerüljön veszélybe a hitel törlesztése, illetve a megszerzett érték. Meg kell vizsgálni, hogy egy 15-20 éves lakáshitel felvétele és havi 50 ezer forintos törlesztés fizetése biztosított-e akkor is, ha kiesik egy kereset, vagy váratlan kiadás adódik. A kérdés az – mondta Kálmán –, mennyi ideig kezelhető a váratlan bevételkiesés, vagy többletköltség anélkül, hogy a bank elindítaná az ingatlan visszaszerzésének folyamatát. Előre el kell tudni dönteni, mekkora kockázatot hajlandó bevállalni a hiteligénylő. Könnyen kimaradnak a kalkulációból például olyan kiadások, mint a nyaralás, ami egyszeri nagyobb kiadást jelent. Kellemetlen viszont, ha a hitelfelvétel után derül ki, hogy nem fér bele a keretbe a megszokott lazítás. Lehet, hogy valaki be mer vállalni egy havi 50 ezer forintos törlesztőrészletet úgy, hogy csak két hónap a tűrési küszöbe, más viszont inkább csak havi 40 ezret vállal be, de azzal 3-4 hónapos "vészhelyzetet" is kibír. Ezeket a szempontokat tudatosan át kell gondolni – tette hozzá a szakértő – mielőtt döntés születik a hitel felvételéről. Szükséges valamiféle tartaléknak, megtakarításnak, mozdítható értéknek, vagy "bevállaló" szülői háttérnek lenni – a rosszabb időkre nézve. 

Devizahitel felvétele előtt külön gonddal kell figyelembe venni azt is, hogy előfordulhat, a futamidő alatt kedvezőtlen irányba mozdul el a forint árfolyama. Mérlegelni kell, hogy bevállalható-e az esetlegesen lényegesen, akár 5-10 ezer forinttal is megugró havi törlesztőrészlet. Adott esetben érdemesebb kisebb összeget felvenni, hogy a havi keretbe jobban beleférjenek a stresszhelyzetek. 

Általánosságban elmondható, hogy nem megfelelő szint? a magyar lakosság pénzügyi kultúrája – igaz ez Európaszerte sem túl magas. A jegybank részéről nem győzzük hangsúlyozni a pontos helyzetfelmérést, hogy úgy adósodjanak el az emberek, hogy a váratlan helyzeteket is be tudják vállalni. Az tapasztalható ugyanis – mondta az ügyvezető – , hogy sokan az utolsó fillérig is hajlandók eladósodni, úgy, hogy már nincsen hely a húr feszítésére. És ebben az esetben meg van az esélye annak, hogy valóban elpattan a húr. 

Nincsen reménytelen eset

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!