Biblia és biznisz – nem ég és föld Fotó: CPO
A különböző, kisebb-nagyobb mérték? aszkézist és szenvedélymentességet hirdető görög filozófiák (platonizmus, sztoicizmus) beépülése a kereszténységbe mindenesetre már a II-III. századtól abban az irányban hatott, hogy a kialakuló középkori kereszténység inkább a gazdagság megvetésére és a szegénység felmagasztalására buzdította híveit, ebben a gondolkodási "mátrixban" értelmezve az Újszövetség számos kijelentését, amely valóban kritikával illette az anyagi javak felhasználásának bizonyos módjait, felfogását.
A protestantizmus azonban kezdeteitől fogva felhívta a figyelmet arra, hogy a középkori tradícióval ellentétben az Újszövetség valójában nem kárhoztatja a gazdagokat és a gazdagságot, sem a pénzt, csupán az ezekhez való helytelen viszonyt. A kialakult – elsősorban katolikus – "szent hagyományt" felülvizsgálva, az Újszövetség szövegének tüzetesebb tanulmányozása által, a protestáns igehirdetők arra a meggyőződésre jutottak, hogy az eredeti kereszténység alapvetően az ószövetségi zsidó szemléletre épült, és a legkevésbé sem elutasító az Isten áldásaként felfogott anyagi gazdagsággal, valamint a fejlett pénzügyi intelligenciával és magával a pénzzel szemben; miközben ugyanakkor – az Ószövetséggel teljes összhangban – elítéli, ha valaki számára ez válik mindenekfelett a legfontosabbá, azaz istenévé.
Nem bűn a pénzcsinálás
Gazdálkodj okosan!
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2000. 12. 16. (IV/51)
