hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Mesterséges csőd a Realbanknál

1998. 09. 05.
Az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) mesterségesen csődöt idézett elő annál a banknál, amelyet maga is likvidnek titulált – nyilatkozta lapunknak Czakó András, a Realbank volt elnök-vezérigazgatója. Közel két hónapja – írásban az ok és a cél megjelölése nélkül – felügyeleti biztos gyakorol minden jogot a bankban. Előzetes bejelentés nélkül zárolták a betétesek számláit, felfüggesztették a menedzsmentet és a bank hitelezési tevékenységét. A biztos kijelölésének hírére 2,5 milliárd forintnyi lakossági és 3,4 milliárd forint egyéb forrás kivonása következett. A Realbank ebben az évben 5,3 milliárd forintos veszteséget kénytelen tudomásul venni, miközben a félévi jelentésben még 201 millió forint nyereség szerepelt. A bank vezetői az ÁPTF közbelépésének módját sérelmezik, időzítését és okát pedig nem értik. A lapzártánk után megtartott közgyűlésre készülődő banki vezetőknek nincsen sok alternatívájuk. Az ÁPTF képviselője ugyanis megzsarolta őket: vagy leszállítják az alaptőkét (s ezzel a részvényesek elveszítik a pénzüket) vagy bezárja a bankot. Az ügy első lépésétől vita húzódik a Felügyelet és a Realbank vezetői között. Az ÁPTF úgy látja, abban mulasztott a bank, hogy nem képzett céltartalékot a 2000-ben lejáró kötvényre. A Realbank illetékeseinek viszont az a meggyőződésük, hogy mivel másfél év múlva esedékes a kötvény, s mivel az intézmény megfelelő forrásállománnyal rendelkezik, a visszafizetéshez szükséges hátralévő összeget elegendő az eddigi ütemben, folyamatosan megképezni. Az alacsony tőkeellátottság – amelyet a bank vezetői sem tagadnak – 5 éve ismert volt az ÁPTF előtt, így sem az időzítés, sem az erőteljes fellépés nem érthető. Mivel mindkét fél érdeke azonos – a betétesek vagyonának biztonsága – Czakó úgy véli, hogy tárgyalások útján rendezhető lett volna a tőke-emelés. Így azonban mes-terségesen csődhelyzetbe taszították a tőkehiány mellett is jól működő bankot – mondta a volt elnök. Nyers Rezső, az ÁPTF elnökhelyettese szerint nem volt kíméletesebb megoldás. A Felügyeletnek ugyanis törvényi kötelezettsége, hogy abban az esetben, ha egy bank tőke-megfelelési mutatója 4 százalék alá csökken, (ez akkor történne, ha megképezné az említett céltartalékot), felfüggessze a bank tevékeny-ségét, és felügyeletet gyakoroljon annak érdekében, hogy a pénzintézet likviditása helyreálljon. Nem engedhető meg ugyanis az, hogy a betétesek is kockáztassák a pénzüket. A Realbank egyébként évek óta megfelelt a törvényben minimálisan megszabott 8 százalékos tőke-megfelelési mutatónak, ez év első felében azonban 4 százalék alá csökkent – magyarázta az elnökhelyettes. Ez azt jelenti, hogy külső segítség nélkül nem lehet a 8 százalékos szintet elérni. Igaz ugyan – tette hozzá –, hogy az idén változtak a szabályzók, s valószínűleg ez is közrejátszott a mutató jelentős csökkenésében. Nyers szerint a Felügyelet maximális gondossággal hozta meg az intézkedéseit. Mind Czakó András, mind lapunknak nyilatkozó, ám nevének eltitkolását kérő bankvezető úgy látja, hogy az intézkedés mögött politikai akarat is meghúzódik. A bank kvázi államosítása (az alaptőke leszállítását követően állami tulajdonba kerül a bank, mivel a hiányzó összeget az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) pótolja ki egybeesik a Pénzügyminisztérium, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az ÁPTF több hivatalnokának elképzelésével. Miszerint nem indokolt a lakossági háttérrel rendelkező kisbankok működése, nagy és erős állami pénzintézetekre van szükség. Ez a koncepció tetten érthető volt akkor is, amikor – a hazai bankok közül egyedül – a Realbankot nem konszolidálták, illetve akkor is, amikor 1994-95-ben a Magyar Nemzeti Bank korlátozta a Start-és az Egzisztenciahitel kihelyezést, és nem adott devizaengedélyt – emlékeztetett informátorunk. A bank a hátrányait a saját erőből küzdötte le, s mára feltörekvő bankká nőtte ki magát. Az intézmény az év első felében dinamikusan fejlődött: forrásállományát 124 százalékkal növelte. A bank dolgozóinak elmondása szerint a kijelölt felügyelőbiztos munkájában nem volt tapasztalható segítő szándék. Amikor például forrásszerzésre kaptak felszólítást és rövid időn belül 2 milliárd érték? tőzsdei részvényt értékesítettek, illetve amikor néhány napon belül szintén 2 milliárdos kintlévőséget hajtottak be, meglepődését és rosszallását fejezte ki a "siker" miatt. Más esetben pedig dodonai stílusban írt levéllel irritálta a betéteseket. De a betétesek részére nem engedélyezte a közgyűlésre szóló meghívók kézbesítését – erről csupán az újsághirdetésből értesültek –, s így ők sem tudhattak azokról az újításokról, amelyek a szavazásra jogosultsággal kapcsolatban utólag hoztak. A bankvezetők véleménye szerint nem kizárt, hogy a Felügyelet a Postabank-ügy okán jól időzített akciójáról van szó. A váratlan intézkedés bejelentése után a Felügyelettől érkezett szakemberek azonnal a Postabank részvényeket követelték a menedzsmenttől. Az 5,6 százalékos Postabank részesedést köztudottan nagy veszteséggel tudták csak értékesíteni. A 2,7 milliárdos üzletrészre ez év decemberében 133 százalékos elővásárlási joga volt a Realbanknak, de – miután egy brókercég sem mert vásárolni – kényszerhelyzetben lévén, az MFB-nek, mint egyedüli vevőnek tudták eladni, amely azt csak maximálisan 95 százalékos árfolyamon volt hajlandó megvenni. Nyers Rezső szerint a veszteséges ügylet is a részvényesek érdekét szolgálta, mert ha az árfolyamnak megfelelő értékben adták volna el a Postabank részvénycsomagot, az új menedzsment megtorpedózhatná az árat, és ez hátrányosan érintené a kisbefektetőket. Július 10 óta tudatos bankgyengítés zajlik a Realbanknál, az ÁPTF nem felügyeleti tevékenységet folytat, hanem romboló munkát végez – hangzott el néhány nappal a közgyűlés előtt. Úgy gondolom – mondta Czakó –, hogy a céltartalékképzés hiányossága, mint ok nem áll arányban a Felügyelet rendelkezéseinek súlyával, hiszen az ÁPTF-nek a törvényi előírás szerint a legkevesebb költséggel járó és a leghatékonyabb módszert kell választani a tevékenységekor. Most azonban – az ÁPTF intézkedéseire beindult betétszámlakivonáshoz – gyorsan (tehát veszteséggel) kellett értékesíteni az eszközöket. Nem a tőkehiány tényét vitatjuk, hanem az eljárás módszerét kifogásoljuk – szögezte le a volt elnök-vezérigazgató.

A Realbank saját tőke alakulása (millió Ft)

  1994 1995 1996 1997 1998.06.30.
Részvénytőke 2.040 2.190 2.190 3.240 3.240
Tőketartalék 1.203 1.347 1.347 1.347 1.346
Eredménytartalék 281 -864 -775 -771 -689
Általános tartalék 244 353 390 399 399
Mérleg szerinti eredmény -1.160 92 18 82 201
Saját tőke 2.608 3.118 3.170 4.297 4.497

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!