Az elmúlt századokban sok pszichológiai elmélet született arról, hogy az emberi személyiség hogyan működik, miféle szerkezet; s hogy ezek az egyének hogyan tudnak együttműködni, közösséget alkotni. A tudományos elméletek és kutatók azonban e tekintetben a mai napig nem jutottak egységes álláspontra. Valójában nem értjük az embert, ezt a mélységes titkot. De van egyvalaki, aki ismeri az ember személyiségének szerkezetét, működését, rejtélyeit.

Sokan azt hiszik, hogy Jézus és az apostolok idejében a mózesi Törvény hatásának köszönhetően a júdeai társadalom erkölcsi állapota összehasonlíthatatlanul jobb volt, mint napjainkban. Azonban, jóllehet a korabeli iratok, az Újszövetség, Josephus Flavius, a qumráni tekercsek és a rabbinikus irodalom nagyon kevés dologban értenek egyet, abban teljes az összhang közöttük, hogy az 1. századi Júdeában az egyéni és a közösségi morál egyaránt a legsúlyosabb válságban volt.

Theodor Herzl, a politikai cionizmus atyja, Budapesten látta meg a napvilágot. Ám nemcsak a cionizmusnak, hanem a zsidó anticionizmusnak is vannak magyarországi gyökerei: az Izrael államát mindmáig radikálisan elutasító szatmári hászidok mozgalma is a történelmi Magyarország területén bontott szárnyat. 2006-ban néhányuk részt vett az Ahmadinezsád iráni elnök által rendezett Izrael-ellenes konferencián is. A mintegy 20 ezer családot számláló közösség a holokauszt óta főként New Yorkban, Antwerpenben, Londonban és Jeruzsálemben él. Magyarországon csak két-három szatmári hászid él, egyikük Fényes Balázs tanár és kósersági felügyelő, aki már az e hét szombatjára eső Jóm Kippurra készül.

Az 1948-ban a Holt-tenger melletti Qumránban megtalált iratok igazi szenzációját az jelentette, hogy az addig ismert legrégebbi kéziratoknál több mint ezer évvel korábban leírt ószövetségi tekercsek lényegében megegyeznek a ma ismert szövegekkel. Most, amikor a kereszténység keletkezését Jézus kora után száz-kétszáz évvel keletkezett iratokból próbálják újraértelmezni, különösen érdekes lehet megnézni, mit tartalmaz egy minden vitán felül jóval a kereszténység megjelenése előtt élt zsidó szerző műve a Messiás eljöveteléről.

Az 1948-ban a Holt-tenger melletti Qumránban megtalált iratok igazi szenzációját az jelentette, hogy az addig ismert legrégebbi kéziratoknál több mint ezer évvel korábban leírt ószövetségi tekercsek lényegében megegyeznek a ma ismert szövegekkel. Most, amikor a kereszténység keletkezését Jézus kora után száz-kétszáz évvel keletkezett iratokból próbálják újraértelmezni, különösen érdekes lehet megnézni, mit tartalmaz egy minden vitán felül jóval a kereszténység megjelenése előtt élt zsidó szerző műve a Messiás eljöveteléről.

Január elején a jeruzsálemi Templom-hegyet felügyelő muszlim hatóság megint megvádolta Izraelt: alagutat fúrt a muszlim és a zsidó vallás számára egyaránt szent hegy belsejében. A néha kimondott, néha csak sugallt vádak szerint Izrael az évezredek óta elveszettnek hitt frigyládát keresi a hegy mélyén, amelynek előkerülése régészeti, vallási, sőt világpolitikai szempontból is messzemenő következményekkel járhat.

Január elején a jeruzsálemi Templom-hegyet felügyelő muszlim hatóság megint megvádolta Izraelt: alagutat fúrt a muszlim és a zsidó vallás számára egyaránt szent hegy belsejében. A néha kimondott, néha csak sugallt vádak szerint Izrael az évezredek óta elveszettnek hitt frigyládát keresi a hegy mélyén, amelynek előkerülése régészeti, vallási, sőt világpolitikai szempontból is messzemenő következményekkel járhat.

Bár senki sem tudja, valójában mikor született, a történelem legismertebb és legnagyobb hatású személyiségének születésnapját ezekben a napokban ünnepelik az egész földön. Ilyenkor egy-két pillanatra talán még azoknak is eszébe jut ő, akik máskor nem szoktak gondolni rá.

Madonna, újabb nevén Esther, aki az utóbbi időben a zsidó ezoterikus misztika, a kabbala hívévé szegődött több hollywoodi sztárral együtt, szeptember végén Izraelbe utazott az őszi zsidó ünnepekre, ahol húszezres tömeggel éjszakai imaösszejövetelt tartott egy híres régi rabbi sírjánál. Ugyanezekben a napokban az irányzat hagyományos formáinak hívei is hasonló rendezvényeken vettek részt. E fiatalok körében egyre népszerűbb kultuszok értékelése a zsidóságot is megosztja, mivel sokan csak az obskurus babonaság újjáéledését látják benne. 

Az elmúlt hetekben a magyar médiában ismét reflektorfénybe került egy körülbelül 1800 éves, régi gondolat, amely szerint a názáreti Jézus törvénytelen gyermek volt, vagy ha nem volt is az, mégis ettől az előítélettől övezve kellett felnevelkednie. Azóta az egyházak egy része kissé inkvizíciós hangulatban a Tilos Rádió betiltását követeli, arra azonban egyikük sem tért ki nyilatkozatában, hogy vajon igaz lehet-e ez az állítás, vagy sem.

Idén december 20-tól 27-ig tart a zsidó hanukka ünnep. A kilencágú menórán 19-én este gyújtják meg az első mécsest vagy gyertyát, majd további hét napon át a többit a középsővel, a kilencedikkel, amelyet éppen ezért "szolgagyertyának" neveznek. A makkabeus szabadságharcosok győzelmére, a jeruzsálemi templom visszafoglalására és helyreállítására emlékező örömünnep során szokás megajándékozni is egymást, hasonlóan az egyidőben zajló karácsonyhoz.

Honnan erednek valójában a vallások? Mi a különbség a mai materialista világnézet és a bibliai kinyilatkoztatás véleménye között a vallásokról és a hitről, és ezek eredetéről? 

A pünkösd a kiteljesedett szabadság, a jóság, az eksztatikus öröm, a megelégedettség és a Szellem ünnepe – többek között. Idén a zsidóság június 6-án és 7-én, a keresztény kultúrkör 8-án és 9-én tartja meg, így az eredetileg egy-napos ünnepet akár négyszeresen is élvezhetjük. Tartalma azonban annyira gazdag, hogy még ez is kevésnek bizonyulhat.

A napokban egy házasságkötésen gondolkodó fiatallal beszélgetve felmerült a kérdés: miről tudja az ember azonosítani a szerelem érzését, megkülönböztetni a felszínesebb vonzalomtól. Három lényeges dolog merült fel ezt illetően: akkor szerelmes, ha 1. úgy érzi, a másikkal akarja leélni az egész életét; 2. ha úgy érzi, más valakivel soha nem akar ilyen jelleg? kapcsolatba kerülni; 3. ha úgy érzi, képes a másik embert annak egész személyiségével – hibáival! – együtt szeretni és egész életére "bevállalni". Ezt az érzést nem egy vallási dogma vagy külső törvény kényszere írja elő a szerelmesnek, hanem a szívéből, szabadon tör elő.

"Hetek" óta folyik a vita vagy inkább közös gondolkodás e hasábokon Szántó T. Gábor Álom Jeruzsálemről cím? írása nyomán. Az eddigi hozzászólók elsősorban arra a kérdésre koncentráltak, hogy Jeruzsálem Izrael fővárosa maradjon-e, megosztott főváros legyen-e, vagy pedig nemzetközi ellenőrzés alatt álljon az ENSZ "székes fővárosaként". Én most Szántó gondolatmenetének egy másik elemére szeretnék reflektálni, amellyel az eddigi hozzászólók nem foglalkoztak. Ez pedig a kereszténység régi és jelenlegi antijudaizmusának kérdése, sőt az a kérdés: antijudaista-e maga az Újszövetség?

Ezen a hétvégén a nyugati civilizáció Jézus Krisztus halálának és feltámadásának emlékét ünnepeli – amelyhez máig ambivalens módon viszonyul. Összeállításunk az ünnep eredeti tartalmát és mai formáit járja körül.