hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Szuperhősök képkockákban
Szegeden randevúztak a képregény szerelmesei

2016. 11. 24.
Egy párizsi árverésen rekordáron, 1,55 millió euróért (479 millió forintért) kelt el minden idők egyik legsikeresebb képregényének, a Tintin kalandjainak egyik nagyméretű, eredeti oldala. Ez is jelzi, hogy a műfaj a 21. század elején is nagy népszerűségnek örvend, különösen a gyűjtők körében. Hogy a képkockákba foglalt történeteknek hazánkban is számos kedvelője van, arról személyesen is meggyőződhettünk a 8. Szegedi Képregényfesztiválon, ahol a párizsi árverésen látottakhoz hasonló tranzakciók nem zajlottak ugyan, a szakma hazai „nagyágyúival” azonban találkozhattunk.

Hét évvel ezelőtt egy partnerintézmény ötlete és inspirációja nyomán rendezte meg a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár az első képregényfesztivált, azóta a szegedi rendezvény néhány száz fős látogatói létszámával az ország legjelentősebb seregszemléinek sorába emelkedett. Idén hét kiadó és tizennégy alkotó tett eleget az intézmény meghívásának, köztük olyanok is, akik most először látogattak el Szegedre. A program központi részét ezúttal is a meghívottak kötetlen, közönségtalálkozó-szerű előadásai és beszélgetései jelentették. A könyvtár kétszintes auláját a kiállítói standok töltötték meg, a klasszikus képregényhősök – Lucky Luke, Tintin, Superman, Luke Skywalker, Pókember és a többiek – távolról is jól beazonosítható figuráit borítójukon viselő kiadványok gazdag választékát kínálva, a legkisebbektől a legidősebbekig, valamennyi korosztálynak.

A program lebonyolításában – a könyvtár lelkes csapata mellett – ezúttal is komoly szerepet vállalt a rendezvény egyik visszatérő vendége, Kertész Sándor képregénytörténet-kutató, aki számos kiadvány szerzőjeként és jó néhány hazai és nemzetközi rendezvény ötletgazdájaként és szervezőjeként a magyar képregényes társadalom egyik motorja. Könyvei – a Szuperhősök Magyarországon és a Comics szocialista álruhában – nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi képregénytörténet áttekintésében és műfaji meghatározásában is nagy segítséget nyújtanak. Ezekből megtudhatjuk többek közt, hogy az irodalom és képzőművészet (grafika) sajátos keverékeként létrejött műfajt (amely angolul a comics, azaz „vicces” kifejezéssel adható vissza leginkább) gyakran a „kilencedik művészetnek” is nevezik.

A képregény az egyik alapvető művészi kifejezésmód, a grafikus történetmesélés egyik formájaként kapcsolatba hozható az egyiptomi, görög és római domborművekkel és rajzokkal, többek közt az ókori diadalívek ábrázolásaival, sőt egyesek egészen a barlangrajzokig vezetik vissza eredetüket. A képregény rokonságban áll a középkori kódexek képeivel, amelyeken az egyes alakok szájához szalagszerű feliratok vezetnek (ezek a szóbuborékok előfutáraiként is felfoghatók), valamint a falfestmények ábrázolásaival. Korai előzményének tekinthető a 11. század végén készült bayeux-i faliszőnyeg is, amely Hódító Vilmos 1066-os angliai partraszállását és a hastingsi csatát mutatja be. Ezen a több mint hatszáz kép közé latin nyelvű feliratokat szőttek, amelyek segítik a cselekmény megértését.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!