A kutatás során 3045 franciát kérdeztek meg, és kiderült, hogy 14 százalékuk fogyott március közepe óta, 29 százalékuknak változatlan a súlya, és 57 százalékuk hízott, átlag 2,5 kilót - a férfiak többet, a nők valamivel kevesebbet. Ez a franciákra nézve annyira nem tragikus, mivel az egyik legkevésbé elhízott nemzet az övék. (Az OECD adatai szerint Európában az elhízott, illetve túlsúlyos népesség aránya szerinti rangsorban Franciaország a legkevésbé, Magyarország a leginkább elhízott nemzetek közé tartozik.) 

A napokban közzétett tanulmány szerint a karantén eleve fókuszba helyezte az evés témáját, az élelmiszerboltokat világszerte megrohanták az emberek, a világhálón milliók cseréltek recepteket, mozgalom indult a hazai termékek, termelők, illetve mezőgazdaság támogatására. Egész kultusza alakult ki az otthon készített ételeknek, a kenyérsütésnek, és csökkent a házhoz rendelések száma is. Tömegessé vált a bezártság, a mozgáshiány, a szorongás, a folyamatos evés és különösen a nassolás, s mindez elkerülhetetlen súlygyarapodást idéz elő - figyelmeztetnek a szakértők.

Az Ifop kiderítette azt is, hogy a bezártság a párkapcsolatokat is próbára teszi, különösen igaz ez az élelmezéssel kapcsolatos teendőkre, melyek nagy része a nők vállát nyomja – azzal együtt is, hogy a férfiak 21 százaléka saját bevallása szerint most többet segít a konyhában, mint a karantén előtt. A kutatás szerint a felek közti munkamegosztás annál jobban működik, minél fiatalabb és iskolázottabb párokról van szó.

A válaszadók 42 százaléka szerint az ételkészítés erős feszültségforrást jelent a háztartások életében. A stressz növekedésének fő oka a kutatás szerint az, hogy megnőtt az otthoni étkezések száma, az abban részt vevők köre, azaz egész nap konyhai nagyüzem van, amit 60 százalékban csak a nők végeznek, miközben a távmunkájukban és a gyerekek ellátásában is helyt kell állniuk.

A felmérés szerint a bezártság fokozta a társadalmi egyenlőtlenségeket is. Többszörösére nőtt az öko-élelmiszerek fogyasztása, a friss és bio ételek preferálása, összekötve a helyi termelők támogatásával – a válság győztes ágazata az Ifop szerint az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek. Ez különösen a tehetősebb és a fiatalabb rétegek „passziója” – a gazdagok március 17 óta 24 százalékkal többet fogyasztanak öko-élelmiszerből, míg a társadalmi átlag 16 százalékos növekedés.

Mindeközben jelentősebb súlygyarapodás leginkább a munkanélküliek, az alacsonyan iskolázottak és a szegények körében jellemző. A karantén alatti stressz és depresszió is átlag feletti mértékben sújtja ezeket a csoportokat.

Hozzászólna? Megosztaná? A Facebook oldalunkon megteheti: 

---