Komoly tudományos értéke van az országos szűrővizsgálatnak

Jakab szerint az országos reprezentatív tesztelés egy nagyon jó kezdeményezés. Már több európai országban is elvégeztek hasonlót, többnyire sokkal kevesebb ember bevonásával. Egy ilyen felmérés nagyon sokban hozzájárulhat ahhoz, hogy a járvány dinamizmusát, terjedését, aktuális helyzetét meglássuk, és esetleg előrevetítsük. Nagyon komoly tudományos értéke van, még akkor is, ha nem esnek majd be ezresével a pozitív eredmények – erre ő egyébként nem számít. Sőt úgy véli mindazok ellenére, hogy az átfertőzöttség arányának megállapítása nagyon fontos és hasznos dolog, kevés olyan ember lesz, akin átment volna a vírus. "A nyájimmunitás elérése gyakorlatilag esélytelen, ugyanis ehhez az kellene, hogy a lakosság átfertőzöttsége hatvan százalék legyen." - fogalmazott.

Elmondta, hogy a nyájimmunitás még az olaszoknál sem alakult ki. Ott a szűrővizsgálatok alapján ténylegesen mindössze 0,3 százalék volt az igazolt betegek aránya a lakosság egészéhez viszonyítva.

„Ha azt mondjuk, hogy az olaszok a nagy kapkodásban csak minden századik beteget találták meg, akkor még mindig csak 30 százalékos arányról beszélünk. Tehát még ott is messze van a nyájimmunitás, nemhogy nálunk.” – fejtette ki.

Az antitestszint vizsgálata egyébként azért is fontos a koronavírus-fertőzésen átesett betegek szervezetében, mert ez segít annak megállapításában, hogy mennyire alkalmasak ők donornak az úgynevezett vérplazma-terápiában, amely a súlyos betegek kezelésében jelenthet segítséget.

A sikeres magyar vérplazmaterápiáról korábban is írtunk.

Előbb a gyógyszerek, aztán a vakcina

Arra a kérdésre, hogy mikorra kerülhetnek forgalomba olyan gyógyszerek, vagy maga a koronavírus elleni vakcina elmondta, hogy az antivirális gyógyszerek kutatásában hamarabb várható eredmény. A gyógyszerek esetében két iránya van a kutatásnak: Új hatóanyag kutatása és tesztelése, vagy a már korábban más célra kifejlesztett és engedélyezett, a patikák polcain is elérhető gyógyszerkincs újrafelhasználása. Ez utóbbi azért gyorsíthatja meg a folyamatot, mert ha találnak olyan szert, amely az új típusú koronavírus okozta megbetegedések esetén is hatékony, akkor azt már nem kell újra engedélyeztetni. Bíznak benne, hogy egy-két héten belül tudnak új eredményekkel szolgálni.

Ami a vakcinát illeti, úgy gondolja, hogy hatóanyag előbb-utóbb biztosan lesz, hiszen több mint 90 ilyen projekt fut világszerte, ezekből olyan 8-10 nagyon ígéretes, több is a klinikai tesztelés fázisában van. Azonban szerinte egy bő évig biztosan még eltart, mire az első engedélyezett vakcina forgalomba kerülhet.

A vírus még sokáig velünk lesz

„Nagy valószínűséggel lesz második hullám, de ne legyen igazam. A szubjektív véleményem az, hogy ez a vírus még nagyon sokáig itt fog velünk élni, és fel kell készülni arra, hogy bármikor előfordulhatnak kisebb-nagyobb járványok, különösen influenzaszezonban.” – fejtegette a Koronavírus-kutató Akciócsoport vezetője.

A COVID-19 immunrendszerre gyakorolt hatását vizsgálva azt vették észre, hogy azoknál, akik enyhe tünetekkel vészelték át a betegséget, alacsony az antitestek szintje. Vagyis vélhetően rövidebb ideig élveznek védelmet egy újabb fertőzéssel szemben.

A teljes interjút a Hetek aktuális számában olvashatják. 

Megosztaná véleményét másokkal is? A Facebook oldalunkon megteheti:

---

Nem akar kimozdulni, de a Hetekről sem mondana le? Vegye meg az aktuális lapszámot a digitalstand.hu/hetek oldalon, vagy fizessen elő akciósan a nyomtatott hetilapra vagy a digitális formátumra a hetek.hu/elofizetes oldalon.