hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Mit akarnak a mai képrombolók?
Kulturális háború Amerikában

2017. 08. 24.
Az amerikaiak többsége elutasítja a legújabb kori szobordöntő mozgalmat. A Reuters  felmérése szerint 54 százalék úgy gondolja, hogy „valamennyi konföderációs emlékműnek a köztereken kellene maradnia”, míg csupán 27 százalék szerint kellene eltávolítani a szobrokat. A közvélemény inkább Trump elnökkel ért egyet abban is, hogy a charlottesville-i zavargásokért egyforma felelősség terheli a szélsőjobboldali, részben kifejezetten neonáci provokátorokat és a szintén erőszakot alkalmazó anarchista, alt-left (alternatív baloldal – a szerk.) zavargókat. Az eredmények azt mutatják, hogy az amerikaiak nem értenek egyet azzal, ha történelmi szimbólumokat idejétmúlt, elfogadhatatlan rasszista ideológia védelmére sajátítják ki, de azzal sem, ha a média és politikai érdekcsoportok a múlt orwelli átírását követelik.

Húsz évvel azután, hogy 1997-ben Robert E. Lee tábornoknak a virginiai Charlottesville-ben álló lovasszobrát felvették az amerikai országos történelmi emlékhelyek listájára, 2017 áprilisában a charlottesville-i városi tanács úgy döntött, hogy az 1924-ben emelt emlékművet el kell távolítani. Bár a döntést a bíróság hat hónapra felfüggesztette, az indulatokat már nem lehetett visszafogni egyik oldalon sem. Július elején éjszaka vandálok megrongálták a tábornok szobrát és vörös festékkel öntötték le az emlékművet.

Erőszakspirál

A rongálásra megmozdultak a „szoborvédők” is. Egy hírhedt szélsőjobbos fajvédő, Richard B. Spencer július 8-án tüntetést szervezett a városi tanács döntése ellen. Az éjszakába nyúló fáklyás demonstráción antiszemita jelszavak („Nem hagyjuk, hogy a zsidók lecseréljenek bennünket”) is elhangzottak. A neonáci provokációtól és a tüntetéstől nyilvánosan elhatárolta magát az a civil mozgalom, ami Lee tábornok szobrának a védelmére indult. A helyi Ku-Klux-Klan viszont rászervezett, és mintegy ötven taggal kivonult „megmenteni” a szobrot. A helyszínen több száz ellentüntetővel találták magukat szembe, és a két tábort a rendőrségnek kellett szétválasztani könnygáz bevetésével. Ez ek-kor még sikerült is, de egy hónappal később, augusztus 12-én, a megismételt demonstráción már összecsapások történtek a két tábor között. Az elszabadult erőszak halálos áldozatot is követelt, miután egy férfi szándékosan az ellentüntetők közé hajtott. A gázolásban egy ember meghalt, 19-en pedig megsebesültek.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!