hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Gyorsan nő a határon túlról szavazni kívánók száma
Érdekek és érzelmek

2013. 11. 25.
Elérte az ötvenezres létszámot azoknak a határon túli magyaroknak a száma, akik voksolni akarnak a 2014-es magyarországi választásokon. A szavazási kedv az utóbbi hónapokban dinamikusan növekszik, a legtöbben Erdélyből és a Vajdaságból jelezték szándékukat. Novembertől már akár két perc alatt, számítógépen is lehet regisztrálni, ami az érdeklődők számának további növekedését hozhatja.

Az új választási törvény szerint akik nem rendelkeznek anyaországi lakóhellyel, azok levélben voksolhatnak majd, de csak a pártok országos listáira. Ennek azonban az a feltétele, hogy a határon túli magyar állampolgár kérje a levélben szavazók névjegyzékébe történő felvételét. A kérelmet augusztus 1-je óta postai úton lehetett benyújtani a külképviseleteken beszerezhető, illetve a Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapjáról letölthető formanyomtatványon. Az első napon ketten jelentkeztek, október végéig pedig már összesen 48 ezerre nőtt a szavazni akarók száma. November elejétől már a számítógépes regisztráció is elérhetővé vált a választási iroda honlapján. Kérésünkre Ferenczi Zsolt háromszéki újságíró tesztelte a rendszert, és körülbelül két perc alatt sikerült eljutnia a választási névjegyzékbe való felvételhez. A legfrissebb adatok szerint eddig 51 és fél ezer határon túli magyar kíván voksolni, s közülük 22 ezren Romániában élnek. Nagy az érdeklődés Szerbiában is, ahonnan 13 és fél ezer regisztrációs kérelem érkezett. További mintegy 13 ezer esetben viszont nem derül ki, hogy a jelentkező hol él, mivel a nyilvántartásba történő felvételéről e-mailben kért értesítést, tehát nem adta meg a tényleges lakóhelyét. 
Vajon mi motivál egy határon túli magyart az anyaországi voksoláson való részvételre? „A válasz igen egyszerű, a hála – mondja Soós Zoltán, az RMDSZ Maros megyei tanácsnoka kérdésünkre. – Újra magyarnak lenni az esetek nagy százalékában érzelmi elégtételt jelent, de van bizonyos gyakorlati haszna is, például a munkavállalásnál vagy a vízumkérelmeknél. A választáson való részvételnél azonban ilyen gyakorlati vagy tudatos döntésnek nem nagyon van szerepe, annak vezérelve a hála kifejezése a szavazatokkal azok felé, akik újra megadták nekik a magyar állampolgárságot.” Soós Zoltán szerint a nagy többség ezért a Fideszt támogatja, a többi párt nem nagyon számíthat voksokra, ugyanis nincsenek elérhető módon jelen Erdélyben.
Deák Ferenc szentgyörgyi vállalkozó, aki már letette az állampolgársági esküt, kérdésünkre elmondta: egyelőre nem áll szándékában gyakorlati célokra használni magyar útlevelét és személyi igazolványát. „Ha úgy adódik, hogy szükségem lesz az iratokra, akkor mindenképpen élni fogok állampolgári jogaimmal, például a magyarországi orvosi kezelések vagy a vízumigénylés esetében – jelentette ki a fiatalabb generációt képviselő vállalkozó, hozzátéve: – Többen a falumból főként az egyesült államokbeli munkavállalás miatt igénylik a magyar állampolgárságot, az idősebbeknél viszont az elvi, érzelmi kérdés a domináns.”
Azt nem lehet tudni, hogy a kettős állampolgárságot tiltó országokban – ide tartozik Szlovákia és Ukrajna is – van-e tömeges szándék az ott élő magyarságban a szavazáson való részvételre. Az NVI adatai szerint ezekből az államokból lakcímük megadásával mindösszesen 173-an jelentkeztek. Ennél többen voksolnának az Egyesült Államokból vagy Svájcból is, sőt külhoni magyar jelentkezett már Algériából, Bosznia-Hercegovinából, a Dél-afrikai Köztársaságból, Japánból és Új-Zélandról is, miközben Ausztráliában vagy Dél-Amerikában, ahol jelentős számú magyar emigráns él, a százat is alig haladja meg azok száma, akik szavazni akarnak 2014-ben.
A választási kedvből egyelőre nem érdemes komoly következtetéseket levonni, hiszen a választás időpontja még messze van. Sokan csak az utolsó pillanatban jelentkeznek, mivel a regisztrációra a szavazást megelőző tizenötödik napig van lehetőség. Kolumbán Gábor székelyudvarhelyi politológus így nem tartja kizártnak, hogy jövő áprilisig összejöhet a kormányoldal által jelzett félmillió határon túli szavazó. „Az adott helyzetben kampányolni két irányba lehet – mondja a politológus lapunknak. – Az egyik irány egy távolságtartó kampány, ami arról szól, hogy aki jogosult szavazni, az menjen el szavazni, és döntsön a saját belátása szerint. Az RMDSZ részéről valószínűleg ez a mentalitás várható. Az RMDSZ hosszú ideje az egyenlő távolság politikáját gyakorolja a magyar pártokkal szemben, legalábbis a retorika szintjén, így valószínűleg nem fog kiállni egyik küzdő fél mellett sem. Ezzel szemben az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt nyílt kampányt fog folytatni, hiszen ők ideológiailag és személyi kapcsolataikat illetően is közel állnak a Fideszhez.”
A Political Capital mandátumkalkulátora szerint egyébként nem valószínű, hogy a határon túliak fogják eldönteni a parlamenti választás eredményét. Ha ugyanis ők például háromszázezren lesznek, és valamennyien a Fideszre voksolnak, az a 2014-től 199 fős parlamentben két plusz listás képviselői helyet jelenthet a jelenlegi kormányoldalnak.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!