hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Reformokat és megszorításokat ígér az új kínai vezetés
Keményítés

2013. 03. 28.
Maratoni ülésezés után megtörtént Kínában a vezérkari váltás. Az új vezetőség több mint egymilliárd ember sorsa és a világ második legnagyobb gazdasága felett rendelkezhet majd, közel egy évtizeden át. Amint az várható volt, a hatalom Hszi Csin-ping kezében összpontosult, aki egy olyan  konzervatív kabinetet tudhat maga mögött, amely a reformok és a változás mellett tette le a voksát.

Az üléssorozatot némi iróniával többen is a pápaválasztással hasonlították össze, jóllehet inkább csak a különbségeket tudták kiemelni. Bár a győztes személye itt nem okozott meglepetést, mégis maratoni, tizen­három napos tanácskozás kellett a vége­red­ményhez, amelynek megszületését köve­tő­en azonban nem szállt fel vörös füst a par­la­­ment kéményéből. Az új hatalmi elit a jól ismert forgatókönyv szerint állt fel: tulajdonképpen mindenki valamelyik korábbi vezetőnek a pártfogoltja, követője vagy egykori iskolatársa. A leköszönő Ven Csia-pao miniszterelnök utóda az ötvenkilenc éves Hszi Csin-ping lett, a szavazatok 99,86 százalékát szerezve meg: 2952-en szavaztak mellette, hárman tartózkodtak, és mindössze egy személy szavazott ellene. Az elemzők szerint ez utóbbi csupán a folyamat „demokratikus” voltát volt hivatott bizonyítani. Azonban az eredmények megfelelő perspektívába kerülnek, ha összevetjük két – nem éppen a demokratikus berendezkedéséről híres – rezsimével: Bashar al-Aszad 2007-ben 97,62 százalékkal nyert Szíriában, az észak-koreai Kim Dzsong Il pedig 99,98 százalékkal győzött 2009-ben.

Hszi Csin-ping egyszemélyben gyakorolja most a pártvezetői, az államfői és a hadsereg-parancsnoki hatalmat. Máris kampányt indított a korrupció ellen, megszüntette a legszembetűnőbben korrupt minisztériumokat, sőt az egygyermekes politika eltörlését is kilátásba helyezte. Beiktatási beszédében a „kínai álomról” beszélt, és kiemelte a kínai civilizáció dicsőségét is. Hszi elnök fontosnak tartja a haderő növelését, és a „nagy nemzeti ébredést” hangoztatja, amely némelyek szerint „férfiasabb” külpolitikát vetít előre.
Az irányultság e téren mindenesetre már kezd kibontakozni: az újdonsült elnök első útját Moszkvába tervezi. Segédei szerint már elkezdte felfrissíteni orosztudását, sőt eredeti vers­idézeteket is tanul, hogy ez­zel is elkápráztassa vendéglátóját, Putyin elnököt. A látogatás egyik célja az orosz olaj megszerzése lehet. Ha sikerülne nyélbe ütni egy kedvező ügyletet, Kína ezzel függetleníthetné magát a Perzsa-öböltől és Kelet-Afrikától. Ugyanakkor Hszi első vendége az amerikai pénzügyminiszter volt, és várhatóan John Kerry is hamarosan ellátogat a távol-keleti országba.
A miniszterelnök az ötvenhét éves Li Ko-csiang lett, aki első beszédében igazságosabb társadalmat ígért, amelyben a környezetvédelem fontosabb lesz, mint a féktelen növekedés, és a kormánytisztviselők a nép jólétét előbbre valónak tartják majd, mint a saját pénzügyi érdekeiket. Négy helyettesének egyike, Liu Jen-tung személyében egy hölgy került a felsővezetésbe, aki ily módon nemcsak hazájában, hanem az egész világon az egyik legbefolyásosabb nő lesz. Mivel a kulturális forradalom borzalmait sokan Mao feleségének számlájára írják, a hatalomra kerülő nőket azóta is gyanakodva figyelik a Kommunista Pártban. A huszonöt fős Politburoban rajta kívül csak egyetlen nő szerepel.
Liu asszonyt a média a „csendesen hatékony”, „visszafogott”, és „szerethető” jelzőkkel jellemezte. Népszerűsége olyan apróságoknak köszönhető, hogy például a siketek iskolájába látogatva maga is jelnyelven kommunikált a diákokkal, továbbá Pekingben a köznép gyakran láthatta mackóban kocogni. Bár gyakran liberális gondolkodónak titulálják, valójában senki nem tudja, mi is az igazi politikai álláspontja, mivel nyilvánosan még soha nem fejtette ki a véleményét. Renoméját mindenesetre némileg ronthatja az a WikiLeaksen kiszivárogtatott információ, miszerint egyetlen leánya Hongkongban él, és egy kanadai bevándorlási engedéllyel rendelkező kínaihoz ment feleségül.
Kína megtartotta a jegybank elnökét, Csou Hsziao-csuant, aki 2002-ben került erre a posztra, és ezzel a világon a leghosszabb ideje szolgáló jegybankelnök lett. Az elemzők szerint ez azt jelzi, hogy az új vezetés a globális bizonytalanságok közepette biztosítani akarja a politikai folytonosságot, és fel akarja gyorsítani a piaci alapú reformokat. A célok között szerepel a jüan konvertibilitásának elérése 2015-re, valamint az infláció kordában tartása, amely februárban elérte a 3,2 százalékot. A múlt hónapban egyébként csökkent a fogyasztás is, a gazdasági növekedés pedig 7,8 százalékra esett vissza, ami a kilencvenes évek óta Kína leggyengébb teljesítményének számít.
Bár Hszi reformokat ígért, a beszámolók szerint a légkör eddig nem sokban változott Kínában, ahol a Sky News riporterét élő adásban tartóztatta le a rendőrség, mert tudósítás közben kiejtette a Tienanmen tér nevét.
Az elitváltás utáni sajtótájékoztatóra pedig nem engedték be a New York Times tudósítóját, mivel a lap a kö­zelmúltban terjedelmes oknyomozó írást közölt a leköszönő kínai miniszterelnök családjának pénz­ügyeiről.

Kína a top 5-ben

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!