hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Miért lázadt fel Cameron Brüsszel ellen?
Angliai csata

2011. 12. 16.
Péntek hajnalban David Cameron brit miniszterelnök nemet mondott az új EU-egyezményre. Egy ilyen jellegű döntés már régóta várható volt, Cameronék ugyanis többször hangoztatták, hogy Nagy-Britannia nem fog újabb részt feladni szuverenitásából. Bár a sajtó és az ellenzéki politikusok hevesen támad­ták a döntés miatt, a legfrissebb közvélemény-kuta­tások szerint a lakosság túlnyomó többsége a miniszterelnök mögött áll, és még akár azt is támogatnák, hogy a szigetország kilépjen az Európai Unióból.

Az angol vétó mögött a gazdasági érdekek mellett számos elvi és emocio­nális döntés is meghúzódik. A britek ugyanis sohasem hittek a pénzügyi unióban, és most rémülten szemlélik, ahogyan ez a pénzügyi unió sorra rántja magával az unió országait. Boris Johnson, London főpolgármestere a Daily Telegraph hasábjain fejtette ki: „Nem azért haragszanak ránk, mert ellenezzük az új pénzügyi uniós szerződést. Európai testvéreink krónikus felháborodását az okozza, hogy bebizonyosodott: teljesen igazunk volt az euróval kapcsolatban. A brit miniszterek több mint húsz éven keresztül hajtogatták, hogy egyszerűen imádják ezt az egész közöspiac-ügyet, de nem tartják bölcs dolognak a pénzügyi unió létrehozását. És több mint húsz éve mondjuk többen is, hogy a pénzügyi unió azért nem fog működni, mert politikai unió nélkül nem hozható létre – ez utóbbi pedig demokratikus úton nem lehetséges.”
David Cameron és pénzügyminisztere már hónapokkal ezelőtt megígérték, hogy az euró megmentésére egyetlen pen­nyt sem hajlandók költeni. Az euróval szembeni elvi ellenállás emocionális töltetét az adja, hogy a britek szeretik az angol fontot, mi több, büszkék rá. Ez még a Mary Poppins című klasszikus mesefilmből is kiderül, ahol a bankár főhős azt ecseteli a szomszédjának, hogy „az angol font az egész világból csodálatot vált ki”. Nem véletlen, hogy például a Csatorna-szigetekre szóló üdülést az angol utazási irodák így hirdetik: „Üdüljön európai környezetben, de költsön angol fontot!” Arra a kérdésre pedig, hogy be lehetne-e vezetni az eurót a font helyett, a munkásoktól a professzorig az a válasz, hogy „az angol fontot nem vehetik el ettől az országtól”.
A vétó mögött nemcsak emóciók, hanem elvi megfontolások is állnak: a konzervatívok már a lisszaboni szerződést sem támogatták, és azt ígérték, hogy hatalomra kerülésük esetén referendumot kezdeményeznek az ügyben. Nos, Václav Klaus cseh elnök végül hamarabb beadta a derekát, és utolsóként aláírta az egyezményt, korábban, mint hogy a toryk hatalomra kerültek volna. A választások után viszont William Hague külügyminiszter megígérte, hogy többé nemzeti szintről semmilyen hatalom nem kerülhet át Brüsszelbe anélkül, hogy erről népszavazást ne tartanának Nagy-Britanniában.
Egy ilyen népszavazás kimenetele pedig nem kétséges. Az EU-ellenes hangulatot már hetekkel ezelőtt érzékelték a parlamenti politikusok, akik népszavazásra terjesztették volna elő azt a kérdést, hogy Nagy-Britannia kilépjen-e az Európai Unióból. A referendum kiírását több mint száz képviselő támogatta, köztük nyolcvan konzervatív. A végül elbukott kezdeményezést David Cameron is hevesen támadta, mondván, hogy ez a kérdés most nem aktuális. Ha a kérdés nem is időszerű, a kilépést mégis a lakosság 48 százaléka támogatná, a 33 százaléknyi „bentmaradóval” szemben – derült ki a Mail on Sunday felmérése szerint. Külön érdekesség, hogy egy tíz évvel ezelőtti felmérés szerint akkor még a lakosság 68 százaléka úgy vélte, hogy Nagy-Britanniának az EU-ban a helye, szemben a 19 százaléknyi kilépési szándékkal.
A felmérés azt is megmutatta, hogy a brit lakosság 62 százaléka értett egyet David Cameron vétójával, és még a liberális szavazók mintegy fele is a miniszterelnöknek adott igazat, annak ellenére, hogy a párt vezére és egyben miniszterelnök-helyettes Nick Clegg élesen támadta azt. Nick Clegg mellesleg eleinte nemigen igazodott el abban, hogy mi is a saját véleménye. A hétvégén dörgedelmes szavakkal támadta koalíciós társát, mondván, hogy ez a döntés rosszat tesz a brit munkavállalóknak, a gazdaságnak és a növekedési kilátásoknak. Ezt követően a BBC-nek nyilatkozva először azt mondta, hogy egyetért David Cameronnal, majd kijelentette, hogy komoly nézetkülönbségek vannak közöttük. A hétfői parlamenti vitán, ahol Cameron beszámolt a döntésről, Nick Clegg meg sem jelent, mondván, hogy jelenléte csak zavart okozott volna.
A konzervatív képviselők azonban választóik öleléseit és csókjait tolmácsolták David Cameronnak a bátor kiállás miatt.
A Labour képviselőinek véleménye kissé ellentmondásosnak tűnik: az ellenzék szerint a kormány rosszul döntött, ugyanakkor úgy vélik, hogy Brüsszelben nem lehet megbízni. Ez a vélemény annak köszönhető, hogy amikor kormányon volt, a Labour sem volt egyértelműen EU-párti. Adam Boulton, a Tony tíz éve című életrajzi könyv szerzője megjegyzi: „Blair pragmatikus és kompetens menedzsere volt Nagy-Britannia EU-s részvételének, anélkül hogy teljességgel elkötelezte volna magát mellette.”

AŰbrüsszeliŰelvárások

2011. december 8-a és 9-e között találkoztak utoljára idén az Európai Unió kormány-, illetve államfi Brüsszelben, hogy megállapodjanak az eurózóna válságának megoldásáról. A péntek hajnalba nyúló egyeztetések utáni káosz és a mára többféleképpen értelmezett megállapodás jelzi, a történelmi csúcsnak beállított találkozó mégsem hozta a papírformát. A csúcs végén a résztvevk elfogadtak egy nyilatkozatot is, melyben a gazdasági kormányzás javítására és az államadósság-válság kezelésére két f irányvonalat jelöltek ki. Egyrészrl egy új költségvetési paktum és gazdaságpolitikai koordináció megersítése a cél, másodsorban pedig a stabilitási eszközök továbbfejlesztése a rövid távú kihívások kezelése érdekében.
Az unió egészének stabilitása és integritása megköveteli az euróövezeten belül a költségvetési stabilitási uniót, hogy az egységes pénznem mellett legyen egy ers gazdasági pillér. Az új költségvetési szabály bevezetésének legfontosabb eleme, hogy az államháztartási hiány nem haladhatja meg a GDP 0,5 százalékát.
A szabályt a tagállamok nemzeti jogrendszerébe is be kell vezetni alkotmányos vagy más, ezzel egyenértékŐ módon. A szabály része lesz egy annak be nem tartása esetén automatikusan életbe lép korrekciós mechanizmus is.
A szabályt az egyes tagállamok állapítják meg a bizottság által javasolt elvek alapján. Továbbá azok a tagállamok, amelyekkel szemben túlzotthiány-eljárás van folyamatban, jóváhagyás céljából gazdasági partnerségi programot nyújtanak be a bizottságnak és a tanácsnak, melyben részletezik a túlzott hiány ténylegesen tartós kiigazításához szükséges strukturális reformokat. A bizottság és a tanács figyelemmel kíséri a program végrehajtását és az annak megfelel éves költségvetési terveket. A tagállamoknak elzetesen be kell majd számolniuk állampapír-kibocsátási terveikrl egy erre szolgáló mechanizmus keretében.
A nyilatkozat kimondja azt is, hogy ha egy tagállamról megállapítják, hogy megsérti a bizottság által elírt 3 százalékos határt, annak automatikus következményei lesznek. A csúcson megegyeztek abban is, hogy a bizottság a tagállamok elzetes költségvetési terveit leellenrizheti és értékelheti, és ha a tervezett értékek nem megfelelek, akkor kötelezhet lesz a tagállam a költségvetés módosítására. Megállapodtak abban is, hogy a lehet leggyorsabban hatályba léptetik az európai stabilitási mechanizmus (ESM) létrehozásáról szóló szerzdést. A szerzdés pedig akkor lép hatályba, amint azt a tke 90 százalékát nyújtó tagállamok megersí­tették – ez 2012 júliusára be is következhet. Arról is megegyeztek, hogy valamennyi újonnan kibocsátott euróövezeti államkötvény standard, egységes kollektív cselekvési záradékot fog tartalmazni a piaci likviditás megrzése érdekében. (Lrincz Dorothy, Brüsszel)

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!