hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Irak után Afganisztánból is megkezdődik a kivonulás
Labirintusban

2010. 11. 26.
A NATO Lisszabonban bejelentette, hogy jövőre megkezdi, és 2014-re befejezi a harcoló alakulatok kivonását a közép-ázsiai országból, kiképzők azonban hosszabb távon is maradhatnak Afganisztánban. Az évente közel 100 milliárd dollárba kerülő háborútól a katonai szövetség már nem várja a térség demokratizálását, csak azt, hogy biztonsági szempontból elfogadható helyzet alakuljon ki.

A NATO vezette afganisztáni nemzetközi haderő (ISAF) a most egyeztetett tervek szerint 2011 első felében megkezdi a felelősség fokozatos átadását az afgán biztonsági erőknek, és a jelenleg 130 ezer fős ISAF állományt tartományról tartományra haladva, fokozatosan vonják majd ki 2011-től 2014-ig. A koalíciós erők azonban utána sem fordítanak hátat Afganisztánnak, a Hamid Karzai afgán elnökkel aláírt hosszú távú partnerség alapján a szervezet továbbra is folytatja majd a helyi erők kiképzését, illetve háttértámogatást nyújt a közép-ázsiai országnak.
A NATO lisszaboni csúcstalálkozóján született döntés a harcoló csapatok afganisztáni kivonásáról azt jelzi, hogy Washington megbukott – írták elektronikus levélben szétküldött közleményükben a tálibok. A radikális iszlamista csoport szerint az amerikai kormányzat képtelen támogatást szerezni partnereitől ahhoz, hogy hosszabb távon folytassa a hadműveleteket. A kivonulás „jó hír az afgánoknak és a világ szabadságszerető polgárainak, és az amerikai kormányzat bukásának a jele” – áll a francia hírügynökséghez is eljuttatott, Az Iszlám Emirátus válasza a lisszaboni csúcstalálkozóra című közleményben. „Az elmúlt kilenc évben a megszállók képtelenek voltak kormányzatot kialakítani Kabulban, és most már nem is fognak” – állítják a terroristák, akiket 2001-ben távolítottak el a hatalomból az Afganisztánt megszálló erők.

A tálibok célja a kivéreztetés

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő lapunknak a NATO- bejelentéssel kapcsolatban elmondta, hogy a szövetség szándéka nem lepte meg sem az európai, sem az amerikai közvéleményt. A tálibok reakcióját viszont, ami Washington totális vereségéről beszél, nem lehet komolyan venni, hiszen az afganisztáni helyzet már régen nem az amerikai erőfeszítésekről szól. A tálibok valójában az afgán kormánynak és az afgánoknak üzenték, hogy itt vannak, túlélték a NATO-megszállást.
Az észak-atlanti szövetség célja az, hogy Afganisztán biztonsági szempontból stabil ország legyen. A kezdeti, demokratikus rendet illető elképzelések mára pusztán erre a célra redukálódtak – mondta lapunknak a szakértő. Természetesen a magyar katonai misszió helyzete is az észak-atlanti szövetség programja szerint alakul majd, de a szakértők szerint a hátralévő időszak is komoly biztonsági kérdéseket vet fel a magyar haderő részéről.
Dacára annak, hogy a tavalyi év végén komoly erősítéseket kaptak a koalíciós erők az Egyesült Államoktól, az afganisztáni biztonsági helyzet hónapok óta romlik. Rendszeressé váltak a lázadók fegyveres rajtaütései NATO-alakulatokon, és ezeknek az egyre intenzívebb és véresebb tálib támadásoknak az okán döntött úgy az Egyesült Államok, hogy a kilenc éve zajló konfliktus történetében először vet be nehézpáncélosokat a hadműveletekben.
A helyzet főként a marginális tartományokban, mint például az afganisztáni–pakisztáni határ mentén húzódó régiókban súlyos. Itt nem tud meghatározó szerepet játszani a központi kormányzat, ezért ezekben a régiókban intenzív az al-Kaida, valamint a terrorista szervezettel együttműködő tálib frakciók tevékenysége.
A válogatás nélkül, civileket is támadó harcmodor a terrorszervezet külföldi fegyvereseinek Afganisztánba való visszatérésével kezdett elterjedni. Az al-Kaida jemeni szervezete szerint ez a taktika az ellenség „kivéreztetésén” alapul a gyakori bombatámadások segítségével. Ezekben a térségekben rendkívül aktív az amerikai robotrepülőgépek tevékenysége is, amelyek szinte napi szinten csapnak le fegyveres csoportokra, valamint itt érik a legkomolyabb támadások a koalíciós erőket. Október végén tálib fegyveresek itt kerítettek be egy NATO-bázist, majd minden oldalról tüzet nyitottak a bent tartózkodó, többségében amerikai katonákra. Novemberben Dzsalalabad városában támadtak a tálibok, állításuk szerint 14 öngyilkos merénylővel. A kétórás csatában a több ezer fős NATO-kontingensnek helikopterek segítségével sikerült megvédenie a bázist.
Az északabbra húzódó, Kabultól néhány száz kilométerre fekvő régiók sem kevésbé veszélyesek, aminek bizonyítéka az a szeptember elején történt tálib támadás, melynek két magyar, az újjáépítésben részt vevő katona esett áldoza­t­ául.
A „kivéreztetés” nemcsak szó szerint, hanem gazdasági értelemben is a tálibok fegyvere. Míg a nemzetközi koalíciónak egy terrorista likvidálása mintegy 50 millió dollárjába kerül, a táliboknak mindössze 50 ezer dollárt kell egy nyugati megölésére fordítaniuk. A különbség éppen ezerszeres, hasonlóan a légi közlekedést fenyegető terrorkísérletek következményeihez.
A november elején elfogott bombaszerkezetek néhány ezer dollárba kerülhettek, ám a nyomukban bevezetett biztonsági intézkedések és járatkimaradások költsége sokmilliós kiadást jelentett.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!